Korábban több cikkben is foglalkoztunk azzal, milyen fura vagy épp különleges nevű receptek maradtak fel a magyar gasztronómiában. Most viszont arra voltunk kíváncsiak, milyen alapanyagokból dolgoztak őseink, amiket még ma is előszeretettel készítünk és fogyasztunk.
Kutakodásunk során számos érdekességre bukkantunk, olyan ételekre is, amik mára talán teljesen kikoptak a köztudatból. Ha a magyar konyhára gondolunk, elsőként a paprika és zsír ugrik be legfőbb alapanyagként, pedig a háziasszonyok receptfüzetében sokkal több érdekes vagy épp meghökkentő hozzávaló is helyet kapott.
A régi korokra igaz volt a mondás, hogy semmit nem pazaroltak el, minden egyes falatot feldolgoztak az adott alapanyagból, semmi nem veszett kárba. Ugyan ma már inkább a nemesebb részeit fogyasztjuk az állatoknak, régen erre egyáltalán nem ügyeltek. Minden részből készülhetett valamilyen fonomság, főleg a nehezebb, szűkebb időszakokban. Ha belegondolunk, sokunk nagyszülei mai napig készítenek velős pirítóst vagy savanyú nyelvlevest, amibe disznó- vagy marhanyelv került sőt, az állatok szívéből bármikor összedobnak a nagyik egy pörköltet, de akár egy hagymásvér sem jelent túl nagy erőfeszítést számukra.
Érdekesség továbbá, hogy a polgári konyhákban a háztáji állatok és vadak mellett főként halak kerültek a tányérokra. A legnépszerűbbnek a compó, a viza, a márna, a menyhal számított. Persze a megszokottnak számított az is, hogy olyan madarakat fogyasszanak, mint a galamb, fürj, rigó, fogoly vagy szalonka. De az sem volt meglepő, ha valaki békát sütött vacsorára.
Ha azt gondolnánk, hogy ezek az alapanyagok feledésbe merültek, akkor bizony nagyot tévedünk. Számos étterem, de még a nézett főzőműsorok is szívesen használják alapanyagként a belsőségeket, vadhúsokat, szárnyasokat, de még a békákat is. Kedvelt alapanyagnak számított és sok helyen még most is alap felszerelése a konyhának például a kukoricadara, tarhonya, az árpagyöngy, vagy épp a csicsóka is.
Éppen ezért, hogy felelevenítsük a régi korok hagyományait, megnéztük, találunk-e recepteket a legkülönlegesebb alapanyagokhoz. Lássuk, mit hoznak össze a mai háziasszonyok a régi idők legkedveltett receptjeiből.
- tőgypörkölt: A tőgyeket 2-3 órahosszáig abáljuk. Utána kivesszük a főzővízből, hagyjuk egy kicsit hűlni, majd apró kockákra vágjuk. Egy edénybe tesszük a zsírt, erre kerül az apróra vágott hagyma, üvegesre dinszteljük. Ezután hozzátesszük a pirospaprikát, valamint a sót és a csípős paprikát, öntünk hozzá egy kevés vizet. Beletesszük az összedarabol tőgyeket, egy kicsit dinszteljük, majd az egészet felöntjük vízzel, és 2-3 óra alatt puhára főzzük. A krumplit megpucoljuk, hasábokra vágva sós vízben megfőzzük, ezt adjuk köretnek a pörkölthöz.
- léppörkölt: A lépet megmossuk, a gerincéről a zsírmaradékot levágjuk, majd 4-5 mm-es csíkokra vágjuk keresztbe. A zsíron a fokhagymát, vöröshagymát megdinszteljük, majd a fűszereket hozzáadjuk, utoljára a pirospaprikát. A lépet rátesszük, majd felengedjük annyi vízzel, hogy ne lepje el. Ha szükséges, amíg megpuhul, pótolhatjuk vízzel.
- nyelvleves: Ez készülhet disznó helyett marhanyelvből is. Egy edényben feltesszük főni a megtisztított és feldarabolt veséket és nyelveket. Babérlevéllel és sóval ízesítjük, a habját leszedjük. Ha megpuhultak a belsőségek, a feldarabolt répákat is hozzátesszük, pár perccel később a kockákra vágott burgonyát is, és puhára főzzük. A végén citromlével vagy ecettel savanyítjuk, és tejfölben elkevert liszttel behabarjuk.
- rántott békacomb: A békacombokat ha fagyasztottak, szobahőmérsékleten fölengedjük, megmossuk, leszárogatjuk. A citrom kifacsart levében a sót, a borsot meg a fölaprított petrezselymet elkeverjük, és a combokat jól bedörzsöljük vele. 1 órán át így érleljük. Ezután lecsöpögtetjük, a lisztbe, a fölvert tojásba meg a zsemlemorzsába forgatjuk, és bő, közepesen forró olajban 6-7 perc alatt megsütjük. Szűrőlapáttal kiemeljük, a felesleges zsiradékot papírtörlőn leitatjuk róla. Tartármártás, párolt rizs és friss saláta illik hozzá köretnek.
- szívpörkölt: A szivet jól megmossuk és tetszés szerinti nagyságú kockákra felvágjuk. Egy hagymát apró kockára vágunk fel és a zsíron üvegesre dinszteljük. Lehúzzuk a tűzről és belekeverjük a pirospaprikát, majd 2dl vízzel felöntjük.Beletessszük a kockára vágott szivet. Fűszerezzük sóval és borssal, majd rávágjuk a száraz erőspaprikát, ha szeretjük. Közepes lángon kb. 1 -1-5 óráig főzzük. Néha, ha kell a vizet potóljuk alatta, hogy le ne égjen. A paradicsomot, a paprikákat tetszés szerinti méretre felvágjuk, a hagymát pedig karikára szeljük. Amikor már puha a szív, rádobjuk a zöldségeket és azt is puhára főzzük, de vigyázzunk, hogy ne főjenek szét. Ha kell, utána sózunk, borsozunk.
- sült kecskecomb: A kecske combot megtisztítjuk a faggyútól. A szalonnát vékony csíkokra vágjuk és lefagyasztjuk. A combba egy éles késsel lyukat vágunk. Minden lyukba egy szalonna csíkot dugunk, azért volt szükség lefagyasztani így könnyebben tudunk dolgozni vele. A páchoz összekeverjük a fokhagymaport, majorannát, sót, borsot. Hozzáadjuk a mustárt, az olajat. Jól kikeverjük. A kecske combot egy nejlonzacskó betesszük, és ráöntjük a fűszeres, mustáros, olajos pácot. Bekötjük a zacskó száját, és alaposan összeforgatjuk, beledörzsöljük a pácot a húsba. 3-4 napig hűtőbe tesszük hogy jól összeérjen, pácolódjon. Kivesszük a zacskóból. Majd egy fóliával bélelt tepsibe fektetjük. Rákarikázzuk a vöröshagymát, majd ráöntjük a sört. Rátesszük a kacsazsírt, és összefogjuk a fóliát, 2-3 órára 180 C fokos sütőbe tesszük párolódni. Ellenőrizzük amikor szépen megsült kibontjuk a fóliából és megpirítjuk.
- galambleves: A megtisztított galambot tetszés szerint feldaraboljuk, 3 liter hideg vízben feltesszük főni (a máját még nem tesszük bele). Forrás után lehabozzuk, hozzátesszük a zöldségeket, a petrezselyemzöldet általában később tesszük bele. Addig főzzük, amíg a zöldségek puhák lesznek, ekkor ezeket kivesszük a levesből. Beletesszük a májat. Tovább főzzük, amíg a hús puha nem lesz. Ez az idő az állat korától függ. Az öreg galambnak kellhet 4-5 óra is. A levestésztát külön főzzük meg, fele rész leveslével és fele rész vízzel.
- fürjleves: A répát, a petrezselyemgyökeret, a karalábét, és a zellergumót megtisztítjuk és nagyobb darabokra vágjuk. A konyhakész fürjek belsőségeit eltávolítjuk a hasüregből, félretesszük. Lábasban kevés olajon megpároljuk az aprított zöldségeket, beletesszük a fürjeket, felöntjük annyi hideg vízzel, hogy ellepje, sózzuk, borsozzuk és hozzáadjuk a gyömbért, a kakukkfüvet, és a sáfrányt. Alacsony hőfokon főzzük a hús teljes puhulásáig. A fürjeket kiszedjük, a levét leszűrjük. Külön főzzük meg a belsőségeket. Gazdagíthatjuk fürjtojással, turbolyás tésztával. Zöldségfélékkel, hússal és petrezselymzölddel tálaljuk.
- fácánleves: A megtisztított fácánt megmossuk, és a fazék aljára fektetjük. A 2 db velős csontot keskenyebb felével beékeljük a fácánnal a fazék alján. (Erre azért van szükség, hogy a velő lehetőleg ne csússzon ki a csontból.) A fazekat ezután felengedjük 3/4 részéig hideg vízzel. Feltesszük főni, sózzuk, és beletesszük a fűszereket és az egy fej hagymát hámozva, de egészben, valamint a fokhagyma gerezdeket is szintén egészben, ezeket lehet héjastól is. A levest közepes lángon elkezdjük főzni, amint felmelegedett levesszük a lángot annyira, hogy csak épp buggyanjon a leves. A húslevest mindig sokáig, nagyon lassan kell főzni. Hamarosan észrevesszük, hogy szépen feljött a fácánlevesünk tetejére a hab. Várunk 5 percet, és főzés közben egy teaszűrő segítségével leszedjük a habot. A kimert fűszereket újakkal pótoljuk.
Megtisztítjuk a zöldségeket. Minél több zöldséget teszünk bele, annál jobb. A kisebb zöldségeket egészben, a nagyobbakat két ujjnyi vajtag hasábokra vágjuk, és így tesszük majd a leveshez. A levest minimum 3 óra hosszat főzzük, a zöldségeket pedig az utolsó órára tesszük csak bele a készülő levesbe. A húsból a csontokból ezalatt szépen kifőnek az ásványi anyagok, ezért az ilyen levesnek gyógyító ereje van. A levest tálalás előtt negyed óráig pihentetni kell, ilyenkor szépen letisztul, nem is muszáj leszűrni, de egyébként teaszűrőn keresztül szokás leszűrni. A leveshúst külön tányéron a zöldségekkel mellékelve tormával mustárral tálaljuk a levessel egy időben. A velőscsontot óvatosan egy húsfogó csipesszel kiemeljük a levestből tányérra borítjuk, és ha nem csusszant volna ki magától, kiütjük vagy kikaparjuk a csontból. Pirítóson sóval borssal fogyasztjuk, meleg előételként. - libazúza pörkölt: Zöldségeket apróra vágjuk, illetve a szalonnát is. A zúzát megmossuk, 3 részre vágjuk. Szalonnát zsiradékon lepirítjuk, ezután jöhet rá a hagyma, majd a zöldségek. Amikor összeért, félrehúzzuk a lábast és pirospaprikával ízesítjük az alapot. Ezután a felvágott zúzát beletesszük, átforgatjuk, vízzel felöntjük, épphogy csak ellepje. 2 órán át főzzük, majd utána ízesítjük. Ekkor tesszük bele a fokhagymát is, majd még 1 órán át takarékon főzzük.
- pirított velő: Az apróra vágott vöröshagymát megdinszteljük, addig pirítjuk, amíg szép aranysárga színűvé válik. Beletesszük a hártyáitól és a csontszilánkoktól gondosan megtisztított velőt, a lehető legnagyobb lángon pirítjuk, de csak óvatosan kevergetve, hogy ne törjön össze, ha véletlenül leragadna, azt jelenti, hogy kevés alatta a zsír. Ilyenkor tenni kell hozzá egy keveset. Sózni nem kell, mindenki a saját szája íze szerint sózza, borsozza, amikor elkészült. Amikor mindenhol szépen kifehéredett, kicsit itt-ott meg is pirult kész is van. Pirítós, frissen őrölt bors, és só jár mellé.
- zúzapörkölt: A zúzát alaposan megtisztítjuk. Folyó víz alatt is átmossuk, majd feldaraboljuk. A hagymát, a tv paprikát zsíron megdinszteljük. Hozzáadjuk a pirospaprikát és a zúzát, majd fűszerezzü. Gyakori keverés mellett pirítjuk, míg egy idő után vizet enged. Ha nem lepi el a lé, adunk hozzá egy kis vizet. Ezután lefedve, időnként kevergetve puhára főzzük. Tarhonyaval, savanyúval találjuk.
Címlapkép: Getty Images