Kicsik és nagyok örök érvényű, univerzális kedvenc édessége a retro túró rudi, amit évtizedek óta, változatlan vagy éppen „tuning” formában bármelyik magyar élelmiszerboltban beszerezhetünk. Habár mindannyian kóstoltuk már, sokan nem tudják, honnan származik ez az egyszerű, de nagyszerű édesség, így hát utánajárunk a túró rudi titkainak és felderítjük az éltes korú recept történetét.
A túró rudi nem véletlenül a magyarok egyik nagy kedvence: egy egyszerű túrókrém rúdról van szó, amelyet roppanós csokoládéréteg borít, ráadásul hidegen fogyasztjuk, így a legnagyobb nyári kánikulában is jólesik. Na de mégis, hogyan készül a túró rudi, mikor találták fel és mióta fogyasztják a magyarok? Mi a túró rudi őse, milyen modern, alternatív túró rudik kaphatók a boltokban és hogyan készül a túró rudi házilag, fillérekből? Milyen túrót vagy éppen csokoládét használjunk hozzá? Kipróbált receptünk segítségével bemutatjuk, hogyan készíthetsz túró rudit Te magad, házilag!
Kedvenc retro édességünk, a Túró Rudi
A magyarok egyik legnépszerűbb édességeként tartjuk számon a hűsítő, kellemesen édes, savanykás túró rudit, amelyet 2024-ben már számtalan formában megvásárolhatunk a boltokban (sokan fagyi helyett is ezt ropogtatták régen, nehogy megfázzanak). Na de milyen élelmiszereket nevezhetünk „túró rudinak”, mitől túró rudi a túró rudi? Nos, a Magyar Élelmiszerkönyv (1-3/51-1 számú előírás) szerint a Túró Rudi tehéntúróból, esetleg vajból vagy tejszínből, cukorból stb., különböző ízesítőanyagok hozzáadásával, csokoládé- vagy kakaómassza bevonattal készített, közel hengeres alakú desszert jellegű sajtkészítmény. A túrótöltet tejeredetű termékhányadának legalább 50% (m/m) kell lennie.
A túró rudi hagyományos alapanyagai közé soroljuk a tehéntúró mellett a tejszínt, a vajat, a vízmentes tejzsírt, a tejsűrítményt, a tejport és a savóport, az írót és az íróport, illetve a tej- és savófehérje koncentrátumot, az étkezési kazeinátokat és bizonyos adalékanyagokat is. A túró rudi tartalmaz emellett vizet, adalékanyagokat, cukrot vagy édesítőszereket, aromákat és ízesítőanyagokat is. A túró rudira bevonóanyag is kerül, ami tipikusan kakaómassza vagy csokoládé.
Minden gyártó a használható alapanyagok egyedi kombinációját tölti a túró rudijába, éppen ezért minden rudi egyedi megjelenésű és ízű finomság. A túró rudi készítés „szabályai” szerint desszertünk közel hengeres alakú, sima vagy enyhén bordázott felületű rudacska kell, hogy legyen; ezt a rudat egyenletes vastagságban és összefüggően vonja be a sötétbarna színű, jól tapadó, nyomásra enyhén repedező bevonat. A túró tipikusan fehér vagy sárgásfehér, íze pedig édeskés, savanykás – így néz ki tehát egy hagyományos túró rudi a „nagykönyv” szerint.
A túró rudi őse, a szirok
A túró rudit nem véletlenül illetjük a „retro” jelzővel, ugyanis az első rudikat még az 1960-as években kezdtük el gyártani – népszerűsége azóta is töretlen. A túró rudit az orosz szirok (teljes neve: glaziroanij sokoladom tvorozsnij szirok, azaz csokoládével bevont túró) nevű túródesszertről mintázták, ami egy, a túró rudihoz hasonló, csokoládéval bevont, különféle töltelékekkel ízesített édesség – azonban a szirok formája változatosabb, lehet például gombóc, ovális vagy téglalap alakú is.
Az első szirokok (a szirok jelentése: sajtocska) feltételezhetően a ’30-as években készültek a Szovjetunióban, egészen pontosan az Altaj-hegység környékén, az ’50-es években pedig máris megindult a desszert tömeggyártása. A szirok eredendően két alapízben volt kapható, avagy vaníliás és kakaós változatban, majd idővel - ahogy a túró rudi esetében is – számos különféle íz jelent meg a boltok polcain.
A Szovjetunió összeomlásakor a szirok átmenetileg hiányterméknek számított, egészen 1995-ig, amikor is újra bárhol beszerezhető édességgé vált. Azóta szinte minden tejipari gyártó jelentkezett saját szirokkal is, ám éppen a jelentős versenyhelyzet miatt a fókusz a minőségről a mennyiség irányba tolódott el, ami sajnos általános minőségromlást okozott – ennek köszönhetően egy időben a szirok negatív megítélést kapott, azonban a legtöbb gyártó azóta újra a minőségre koncentrál.
Az első magyar túró rudi
A szirokhoz hasonló, csokival bevont túródesszerteket szinte minden olyan országban találhatunk, amelyek a volt Szovjetunió utódállamai közé tartoznak – megvan a saját szirokja például Észtországnak, Lettországnak, Lengyelországnak és nekünk is (a túró rudi tehát a mi „szirokunk”). Érdekesség, hogy habár a túró rudit a legjellegzetesebb magyar ételek között tartjuk számon, mégsem került fel a hungarikumok listájára (tipikus hungarikumaink például a tokaji aszú, a kalocsai paprika, a kürtőskalács, a halászlé vagy például a gyulai kolbász); a terméket egyébként bárki gyárthatja, aki népes megfelelni a kritériumoknak.
Az első magyar túró rudit Takó Imre iparigazgatónak, dr. Ketting Ferencnek, a Magyar Tejipari Kutató Intézet élelmiszeripari mérnökének és Borka Zsolt üzemképviselőnek köszönhetjük, akik 1954-ben egy tanulmányútra utaztak a Szovjetunióba, egészen pontosan Moszkvába. A három férfi ott találkozott először a glazirovannij szirok nevű desszerttel, amit akkoriban még „túrómignonnak” neveztek.
Az egyébként lágy állagú, túróvaj és zsír keverékéből készített, cukrozott, csokoládéval bevont édesség annyira megtetszett nekik, hogy elhatározták, „hazahozzák” azt, így hamarosan bele is fogtak a termékfejlesztésbe az Erzsébetvárosi Tejüzemben, hogy a magyaros ízléshez igazítsák a desszertet. A termékfejlesztés gyakorlati kivitelezésével az üzem művezetőjét, Mandeville Rudolfot bízták meg, innen ered az a tévesen elhíresztelt történet, miszerint a „Rudi” a Rudolfból származna.
Közfelháborodást váltott ki a túró rudi „pajzán” neve
A túró rudi formatervezését Klein Sándor (a BME oktatója, reklámpszichológus) megbízásából végezte két hallgató az Iparművészeti Főiskolán, ők találták ki a pöttyös csomagolást is: az eredeti csomagoláson két copfos kislány rajzát láthattuk, pöttyös háttérrel. Egyedül a tökéletes név megtalálása okozott számukra gondot – végül a „Túró Rudi” elnevezést maga Klein adta a terméknek.
Egy újabb érdekesség: az elnevezést a maga korában sokan viccesnek, sőt, egészen erkölcstelennek, közönségesnek találták, így megvoltak a márkanév ellenzői is. A Hírlapkiadó Vállalat vezetősége olyannyira elutasította a pornográfnak minősülő „rudi” kifejezést, hogy a név megváltoztatását javasolták – ebbe viszont Klein nem ment bele, így hát az első Túró Rudi a nyomtatott sajtó támogatása nélkül kezdte meg pályafutását, azonban ettől függetlenül garantált volt az édesség sikere, amint megérkezett a boltokba, szinte azonnal elkapkodták.
Hogyan történt a túró rudi gyártása?
Az első, és akkoriban még egyetlen Túró Rudit a Budapesti Tejipari Vállalatnál gyártották, 1968-ban – ezután átkerült a gyártása a Szabolcsi Tejipari Vállalathoz, Nyíregyházára, később pedig Mátészalkára a túróüzembe. A túró rudi saját részleget csak a ’80-as években kapott, ekkor álltak át ugyanis a fémfóliás csomagolásra és kezdték el a túró rudi ízesített (pl. sárgabarackos, áfonyás, kókuszos stb.) változatait gyártani – korábban a rudikat egyszerűen kézzel csomagolták, papírba. A gyárban eleinte napi 36.000 darab rudit gyártottak, a későbbiekben azonban már napi 300.000 rudira ugrott fel a termelés.
A későbbiekben egyre több üzemben kezdték meg a különféle túró rudik gyártását, a nagybánhegyesi Zalkatejnél készült például a Kakaós Rudi, a Cinki vagy a Kalci Rudi, illetve itt gyártották először a diós és mogyorós ízesítésű verziókat. A gyártás folyamatosan fejlődött, megjelent a 12 csöves, faszerkezetű gyártósor és a mártogatógép is, a ’90-es években pedig már saját készítésű gépet használtak, amelyekkel mind nagyobb és nagyobb túró rudi mennyiséget lehetett legyártani.
Ahogy az orosz szirokkal is megtörtént, hamarosan a túró rudit is súlyos vádak érték, különösen a nagybánhegyesi termelés (1981-1999) minőségét kifogásolták. Egyre több panasz érkezett a túró rudik minőségét illetően, a fogyasztókat zavarni kezdte, hogy silányabb lett az alapanyag minősége, illetve, hogy egyre több adalékanyag kerül az élelmiszerbe. Mivel a ’80-as években még csak 3 nap volt a termék szavatossági ideje, két gyártó látta el rudival az országot: az egyik a marcali üzem volt, a másik pedig a mátészalkai, ahol ’84-ben kezdődött meg a túró rudi gyártása.
Az egyetlen TÚRÓ RUDI védjegy a Tejipari Vállalatok Trösztjéhez tartozott, azonban a tröszt megszűnése után a gyártó vállalatokat privatizálták, azóta több oltalmazott védjegy is létezik, azonban magát a „Túró Rudi” név használati jogát a FrieslandCampina, illetve a Sole-Mizo birtokolja (azaz az övéké az „igazi Túró Rudi”). A különféle „túró rudik” csomagolásán megfigyelhetjük, hogy maga az édesség is többféle néven fut: ilyen például a túródesszert és a túrórúd is.
Alternatív túró rudik a magyar boltokban
Az elmúlt években, ahogy színesedett a különféle túródesszertek kínálata, egyre többféle túró rudi és más túrós édesség jelent meg a boltok polcain. A túródesszertek közé soroljuk a különféle krémtúrókat és túrókrémeket, a túrós töltelékű szeleteket és a túró rudihoz hasonló bonbonokat, csokoládéval bevont falatokat. Ha már az alternatív túró rudiknál tartunk, mindenképpen érdemes kiemelnünk, hogy – habár sokak szerint a klasszikus, sima túró rudi az igazi – rengeteg különféle ízben kaphatók a boltokban: ilyenek a gyümölcsös vagy kókuszos rudik, de számos speciális ízzel is találkozhatunk, például karamellással, mákossal, joghurtossal.
A modern túró rudik között megtaláljuk a csökkentett cukortartalmú, a cukormentes, a laktózmentes és a vegán túró rudikat (nagyszerű vegán túrót készíthetünk például egy kis köles használatával), sőt, a túró rudi jégkrémeket is – rajtunk múlik, hogy melyik típust választjuk. A vállalkozó szellemű kézműveseknek sem kell aggódniuk, ugyanis a túró rudi házilag is elkészíthető, ráadásul semmilyen különleges eszközre nincs szükségünk hozzá!
Túró rudi ihlette házi desszertek
Ahogy ez a legtöbb bolti édességre igaz, a túró rudi is elkészíthető házilag, illetve számtalan különféle desszert formájában újragondolhatjuk, hogy feldobjuk vele a családi összejöveteleket, ünnepnapokat, vagy hogy csak a gyerekek kedvében járjunk. Különféle házi „túró rudis” desszertjeinkhez használhatjuk egyrészt magát a bolti rudit is (pl. kidíszítjük vele a tortánkat vagy beletesszük magába a desszertbe) vagy mi magunk is készíthetünk a túró rudihoz hasonló, túrós, édeskés, egyben savanykás, vaníliás ízvilágú süteményeket.
Kiváló sütés nélküli túró rudi tortát készíthetünk, azonban a túró rudi fagyi vagy a túró rudi szelet (ennek a süteménynek többféle verziójával is találkozhatunk a gasztronómiai magazinokban, szakácskönyvekben) sem okoz csalódást a vendégeinknek. Ha valami igen különlegeset szeretnénk bemutatni, akár magát az orosz szirokot is elkészíthetjük házilag, semmivel sem bonyolultabb, mint a házi túró rudi. A túró rudi ízvilágát rekonstruálhatjuk továbbá például a csokis túrógombóccal.
Recept: Házi túró rudi
Habár megannyi alternatív, a túró rudi ízvilágára épülő receptet találhatunk, mi úgy döntöttünk, hogy az „eredeti” túró rudi elkészítése mellett tesszük le a voksunkat, amihez igazából semmilyen különleges hozzávalóra nincs szükségünk, ha nem vesszük számításba a túró rudi formát (amit szintén elhagyhatunk, ha nem szeretnénk költeni rá). Kedvenc házi túró rudinkhoz használjunk bármilyen kézre eső szilikonformát: ez lehet rúdforma, bonbonforma vagy akár figuraforma is, attól függően, hogy hagyományos megjelenésű rudikat szeretnénk, vagy inkább újítanánk.
A túró rudi készítésére két praktika is létezik: az egyik verzió szerint olvasztott csokoládéval kikenjük a formát, majd, ha megszilárdult a csokoládé, beletöltjük a krémet (és opcionálisan az ízesítőt (pl. lekvárt). A másik verzió szerint kidermesztjük a szilikonformában a túrókrémet, majd egyszerűen kimártjuk az olvasztott csokoládéban, majd sütőpapírra helyezzük, hogy a hűtőben megdermedhessen. Mindkét opció ugyanolyan jól működik, mindössze arra kell ügyelnünk, hogy türelmesen megvárjuk a túró rudik megdermedését.
Amennyiben nincs túró rudi formánk, akkor sem kell aggódnunk: formázzunk 2-3 hosszú rudat a masszából, majd tekerjük fel folpakk segítségével. Miután sikerült esztétikusan megformáznunk, tegyük be a fagyasztóba – ezt a rudat egyszerűen szeletelhetjük a későbbiekben, majd kimárthatjuk az olvasztott csokoládéban. Lássunk neki!
Hozzávalók
A túrókrémhez:
- 250 g félzsíros túró (téglás vagy dobozos kiszerelés)
- 2 -3 ek porcukor (vagy édesítőszer, pl. nyírfacukor, eritrit)
- 1 tk vanília aroma
- 1/2 bio citrom héja és leve
- ½ csomag zselatinfix
A bevonathoz:
- 150 g étcsokoládé
- 1 ek napraforgóolaj
A túró rudi elkészítése
A túró rudi készítése ennél egyszerűbb nem is lehetne: tegyük a túrót egy tálba, majd adjuk hozzá a vaníliát, a citromelvet és a citromhéjat, a zselatinfixet, illetve a porcukrot, vagy adott esetben az édesítőszert, végül keverjük ki jó alaposan. Ha a túró rögös, botmixerrel érdemes sima krémmé dolgozni, hogy minél egyszerűbben lehessen formázni, ne peregjen szét.
Tipp: ha ízesített túró rudit szeretnénk készíteni, keverjünk el a túrómasszában 2-3 kanál lekvárt, egy kis kókuszreszeléket vagy bármilyen más ízesítőt, ahogy nekünk tetszik.
Ha elkészültünk a masszával, osszuk 2-3 részre, majd ezeket egyengessük el 1-1 darab folpakk közepén. Tekerjük fel a rudikat, csavarjuk el a fólia végét, majd szépen megformázva, kiegyenesítve, fektessük őket egy tálca közepére és tegyük be a fagyasztóba két órára – de akár egy éjszakára is ott felejthetjük.
Amikor a bevonatot készítjük, vízgőz fölött olvasszuk fel az étcsokoládét (de tejcsokoládéval, vagy akár fehércsokoládéval is csinálhatjuk) és keverjünk el benne egy kis olajat, hogy a bevonat szép fényes legyen.
Amikor megdermedtek a rudik, csomagoljuk ki őket és szeleteljük fel a kívánt hosszúságúra, majd mártsuk ki őket az olvasztott csokoládéban és helyezzük őket egy sütőpapírral kibélelt tálcára. Tegyük be őket a hűtőbe 15-20 percre, hogy megdermedhessen rajtuk a csokoládé, és már tálalhatjuk is, bármilyen alkalomra. Fogyaszthatjuk hűtő hidegen vagy fagyasztva is, ha házi túró rudi jégrémet szeretnénk nassolni.