A hazai vágóhidakon az idei első három negyedévben 11 százalékkal több szarvasmarhát és 10 százalékkal több baromfifélét vágtak le, mint az egy évvel korábbi hasonló időszakban. Ezzel szemben a sertésvágás gyakorlatilag a 2017-es szinten maradt – közölte az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI). Az utóbbi adat szerint 3,49 millió sertést vágtak le, 0,1 százalékkal – háromezerrel – kevesebbet, mint 2017 első kilenc hónapjában.
A vágás mennyisége 2018. júliusban még meghaladta, augusztusban és szeptemberben már kissé alulmúlta az előző év azonos hónapjainak vágását, ám míg az előző év első háromnegyed évében 64,2 ezer anyakocát vágtak le, a mostaniban 70,5 ezret, vagyis csaknem 10 százalékkal többet.
Az anyakocavágások emelkedésének több oka is lehet, az egyik minden bizonnyal a PRRS-mentesítés – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) titkára. A PRRS-betegség emberre veszélytelen, a sertéseknél reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel jár, és a mentesítés sok esetben állami kártalanítás melletti állománycserével valósítható meg. Az egész ország mentes státuszának elérésére az agrártárca még 2014-ben 2020 végét szabta meg végső határidőnek. Menczel Lászlóné szerint sokan nem merik újraindítani a hizlalást. A kocavágások növekedését a sertéspestistől való félelem is okozhatja, de szerepe lehet benne a gabonaárak emelkedésének, illetve az ebből fakadó takarmánydrágulásnak is.
A fenti okok miatt csökkenhet az állomány, és az sem segíti a növekedést, hogy az élő állatok felvásárlási ára kilogrammonként 370-400 forint körül stabilizálódott a VHT adatai szerint. Ugyanakkor említést igényel a Magyarországon is zajló fajtaváltás, amelynek egyik jellemzője a nagyobb szaporaságú hibridek, mint például a DanBred elterjedése.