Budapest 2℃ (borult)
Újabb pofont kapott 2024-ben a hazai sertéságazat: mi történik itt?
Egyre többen mondanak le a sertéshúsról Magyarországon is, de mi lesz ennek a vége?
Egyre többen mondanak le a sertéshúsról Magyarországon is, de mi lesz ennek a vége?
A magyar baromfiágazat számára jó hír, hogy jelentősen, az uniós bővülést meghaladó mértékben tudta növelni kivitelét az EU-ba irányuló ukrán dömping ellenére is.
Van-e igény ma a háztáji sertéstartásra? Melyik húsnak a legnagyobb az élvezeti értéke? És vajon mitől lesz igazán magyaros és ízletes a jól elkészített sertéshús? A HelloVidék többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ az amatőr böllérek megmérettetésén.
Egyre kevesebben vágnak disznót Magyarországon, és egyre visszafogottabb az élő sertés iránti kereslet is, mint ahogyan azt az előző években tapasztalták a termelők. Az egykor óriási hagyománynak örvendő disznóvágás, mára csak egy múló emlék.
Prémium kategóriába tartoznak a mangalicából készült termékek, ezért nem csoda, ha az elmúlt időszakban a fogyasztók inkább más árut tettek a kosarukba.
jó hír azonban, hogy a hazai házisertés-állományban mindezidáig nem jutott be a vírus, és az ASP felszámolására irányuló mentesítési terv is jól halad. De mekkora problémát is jelent itthon a betegség? Mi várható a következő időszakban? Most kiderül.
A sertéságazatnak nem kedvezett a Covid időszaka, a sertéspestis is tizedelte az állományt, a válság és az infláció elszabadulása pedig csak még nehezebb helyzetbe hozta a termelőket.
Rendkívül elkeseredettek a sertéságazat kistermelői, de a nagyobb húsüzemek sem optimisták. Indokolt lenne a mostani árak jelentős emelése, mivel jelenleg legfeljebb nullára tudják kihozni a termelést.
A magyar sertésállomány, amely a 2000-es évek elején még a 4,8-5,1 milliós egyedszám között mozgott, 2021-re csaknem a felére csökkent. Emellett az anyakocák száma is fogy, ami komoly aggodalomra ad okot a magyar sertéságazat jövőjét illetően.
A szervezők rá akarják irányítani a vásárlók figyelmét a sertéshúsra, főképp a mangalicára. A nagyböjtig tartó médiakampány online és nyomtatott formában is megjelenik, kóstoltatással egybekötve, véleményformáló hírességek közreműködésével.
A legfrissebb adatok szerint 2023-ban Európai Unióban összesen 133 millió sertés, 74 millió szarvasmarha, 58 millió juh és 11 millió kecske volt. DE mi a helyzet Magyarországon?
Csaknem kétszáz, 25 és 50 kiló közötti sertést lopott el a munkahelyéről egy férfi Vésztőn.
Továbbra is óriási gondot Magyarországon az afrikai sertéspestis. Bár a vírus terjedése jelentősen lelassult az utóbbi két évben idehaza, a mai napig szigorú járványvédelmi intézkedéseket kell betartaniuk a sertéstartóknak.
Németországban a megkérdezettek már csak egyötöde fogyaszt minden nap húst, és a statisztikák szerint Magyarországon is hasonló tendencia várható, a jelentős árnövekedés, az infláció miatt.
A sertés felvásárlási ára ugyanis viszonylag rövid idő alatt 350 forintról a duplájára emelkedett, sőt, most már 750 forint körül jár. A húsipari átadási árak azonban közel sem emelkedtek azóta ilyen mértékben, ahogyan a fogyasztói árak sem.
Viszont van néhány gyakori hiba, amit nagyon sokan elkövetnek. Na, de miért érdemes kihagyni azt a lépést, ami kézenfekvőnek tűnik? Miért kell a fűszerezést későbbre halasztani? Mikor és hogyan érdemes sütni a sertés húst? Most kiderül.
Ugyan a tejtermékek ára csökkenőben van, de az árstop kivezetése várhatóan újabb áremelkedést hozhat majd. Tovább drágulhat a sertéshús a következő hónapokban.
Cikkünkben most megnéztük, hogyan alakult az egyes állatállományok száma, illetve megnéztük azt is, milyen húst fogyasztanak többségében a magyarok. Sőt, annak is utánajártunk, mennyibe kerülnek ezek a húsok a nagyobb élelmiszerláncoknál.
A takarmány- és energiaköltségek drasztikus megemelkedése, az afrikai sertéspestis terjedése, valamint a kínai piac beszűkülése miatti rendkívül alacsony felvásárlási árak történelmi mértékű, uniós szintű válsághelyzetet idéztek elő.
A sertéságazat szereplői év elején még arra számítottak, hogy jelentősen megemelkedik a sertéshús ára, tekintettel a tenyésztést veszélyeztető tényezőkre: a takarmány drasztikus drágulására, a sertéspestisre, az export visszaesésére.