Megjelent a rendelet, miszerint a kórházaknak január elsejétől új működési rendet kell bevezetniük, miszerint ha a sürgősségi osztályon a beteg panaszai nem indokolják az azonnali ellátást, azt az akut alapellátási egységbe irányítják.
Ilyen egységek azonban jelenleg még nem léteznek, így 10 naptári napjuk van a kórházaknak a felkészülésre, azonban ebből a 10 napból is 7 munkaszüneti nap lesz.
Az átszervezések azért számítanak jelentős változásnak, mivel komplett információs pultokat kellene építeni, valamint hiányoznak azok a szakemberek, akik a triázst követően tájékoztatnák a betegeket. A sürgősségi osztálytól legfeljebb 100 méterre kezelőhelyeket kell kialakítani, ahova a halasztható eseteket irányítanák. Ezekbe az alapellátási egységekbe is szakembereket kellene találniuk, itt azonban nem biztos, hogy orvos látná el a pácienseket. Az akut alapellátási egységben az orvoson kívül rezidens, mentőtiszt vagy diplomás ápoló is segíthet a betegeken. A problémát tetézi, hogy a kórházi dolgozók nagy része már kivette a szabadságát erre az időszakra.
A rendelet megalkotása előtt a kórházigazgatók azt kérték, hogy ezt a rendszert csak próbajelleggel vezessék be egy-két helyen, és az ott szerzett tapasztalatok alapján építsék ki később országszerte az egységeket - így kiküszöbölhető lenne a felkészületlenség és a hibák száma. Mindezek miatt az egyik kórházigazgató szerint lehetetlen teljesíteni a követeléseket, vagy legalábbis kisebb csodára lenne szükségük az elvárásoknak megfelelő működés létrehozása érdekében.