Megdöbbentő: ekkora a különbség áram- és gázfogyasztásban a hazai települések között

Gáz

Magyarországon a pest megyei pilisszentiváni lakosok fogyasztják a legtöbb földgázt, a KSH statisztikája szerint 2016-ban 1690 köbméter volt az egy háztartási fogyasztóra jutó átlagos fogyasztás a településen. Azon települések közül, ahol be van vezetve a gáz, a legkisebb, 47 köbméteres fogyasztás a Somogy megyei Kiskorpádon valósult meg. Budapesten átlagosan 866 köbméter volt a fogyasztás, míg az országos átlag 952,3 köbméter volt 2016-ban (ez 2017-ben 1129,8 köbméterre nőtt). A megyéket tekintve Komárom-Esztergom megye viszi a prímet, 1380 köbméterrel, míg Borsodban csupán 777 köbméter az átlag a 2016-os adatok alapján.

A legnagyobb arányban az alsóörsi háztartások rendelkeznek vezetékes gáz-összeköttetéssel, a KSH szerint a Veszprém megyei községben a lakásállomány 128 százalékában alakult a vezetékes gázt fogyasztó háztartások aránya. A Komárom-Esztergom megyei Almásfüzitőn ugyanakkor mindössze 1,2 százalék ez az arány, de számos olyan település is akad az országban, ahol nincs bevezetve a vezetékes gáz, ezek aránya az összes település több mint 8 százalékára rúgott 2017-ben. A megyék között Pest vezet 82,6 százalékkal, Komárom-Esztergomban viszont csak a háztartások 44,4 százaléka rendelkezik gáz-összeköttetéssel, ami az előző, egy főre jutó fogyasztási mutató tükrében némileg váratlan eredmény. 2017-ben az ország 2877 településén (a települések 92 százalékán) volt vezetékes földgázszolgáltatás, országos szinten a lakások 73 százalékában használtak vezetékes gázt.

Áram

A közüzemi villamosenergia-hálózat Magyarország minden településére kiterjed. Az egy háztartási fogyasztóra jutó évi átlagos villamosenergia-fogyasztás 2119 kWh volt Magyarországon 2016-ban (2017-ben pedig 2163 kWh). Az egy háztartási fogyasztóra jutó évi villamosenergia-fogyasztás Magyarországon a Pest megyei Taksonyban volt a legmagasabb 2016-ban, 3643 kilowattórával. A sor másik végén a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Zsujta áll 72 kWh-val. A 2016-os adatok alapján a megyék közül Pest megyében a legmagasabb az egy főre jutó fogyasztás, 2753 kilowattórával, míg Zalában a legalacsonyabb 1549 kilowattórával.

Víz

A hazai települések közül a Somogy megyei Balatonvilágoson fogyott egy lakosra vetítve a legnagyobb mennyiségű, 72 köbméter vezetékes víz 2016-ban. A negatív rekordot a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Pusztafalu tartja, 0,1 köbméteres átlagos éves fogyasztással. Az egy lakosra jutó évi vízfogyasztás országos átlaga 34,2 köbméter volt 2016-ban (2017-ben pedig 34,8 köbméterre emelkedett). Megyei összevetésben Budapest vezet 46,8 köbméterrel, Nógrádban ugyanakkor csak 22,1 köbméter víz fogyott átlagosan 2016-ban.

Míg a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya számos településen eléri a teljes lakásállomány 100 százalékát, Pusztafalun mindössze 9,6 százalék volt ez az arány 2016-ban. A megyék között Budapesten a legnagyobb, 100 százalék az arány, Bács-Kiskunban viszont csak 87,4 százalék a vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya. 2007-ben az ország településeinek ellátottsága elérte a 100 százalékot, az ellátott lakások országos aránya 2017 végén több mint 95 százalék volt.

Csatorna

A több mint 3000 hazai településből 1055 község, a települések mintegy harmada, a lakásállomány közel 20 százaléka egyáltalán nem rendelkezik közüzemi szennyvízelvezető rendszerrel. Zömmel kis lélekszámú településeken hiányzik a közüzemi szennyvízelvezető hálózat, az 1055-ből 882 település lélekszáma ezer fő alatti volt 2017-ben a KSH adatai szerint. Ezek a települések többnyire olyan területeken vannak, ahol nem megoldható a szennyvízelvezető közmű gazdaságos üzemeltetése.

Azon települések jelentős részén, ahová be van vezetve a közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózat, a lakásállomány 100 százaléka be van kapcsolva a hálózatba, azonban ez az arány például Budapesten is csak mindössze 95,4 százalék (a peremkerületek egyes részei, mintegy 39 ezer lakás, a budapesti lakásállomány 4,3 százaléka csatornázatlan). Ezzel a főváros megyei összevetésben is vezet, míg Bács-Kiskun a sereghajtó 64,4 százalékkal. A települések között legkisebb arányban a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nagycserkesz lakásainak csak 0,9 százaléka van a hálózatra csatlakoztatva.

Az úgynevezett elsődleges közműolló, vagyis az egy kilométer közüzemi ivóvízhálózatra jutó szennyvízgyűjtő-hálózat hossza a Veszprém megyei Lesencefalun a legnagyobb, 3462 méter, míg a Heves megyei Tarnamérán a legkisebb, 33 méter. A megyék között a legjobban Győr-Moson-Sopron áll 886 méterrel, Baranya 526 méterrel az utolsó; az országos átlag 755 méter.

Távfűtés

2017-ben az ország 95 településén 650 ezer lakás – a lakásállomány mintegy 15 százaléka – részesült távhőellátásban. A távfűtéses melegvíz-ellátás 89 településen, 600 ezer lakásban volt elérhető. A legtöbb távfűtött lakás (a bekapcsolt állomány 37 százaléka) Budapesten található, a fővárosi lakások 26 százalékában működik ez a szolgáltatás. Számuk a megyeszékhelyeken is jelentős, csupán Békéscsabán és Zalaegerszegen nincs távfűtéssel ellátott lakás. A többi megyeszékhely mindegyikében több távfűtött lakás található, mint az adott megye bármely más településén. 2017-ben a hálózatba bekötött lakások aránya Almásfüzitőn volt a legmagasabb (90%), majd ezt követik azok a városok, ahol a lakásállományon belül magasabb a lakótelepi lakások aránya, sorrendben: Dunaújváros (83%), Tiszaújváros (76%), Tatabánya (72%), Kazincbarcika (64%), Oroszlány (64%) és Ajka (56%).

A melegvíz-szolgáltatásba bekapcsolt lakások területi megoszlása nagyon hasonló a távfűtésbe bekapcsolt lakásokéhoz. Viszont a távfűtéssel szemben van egy olyan megye (Békés), ahol egyetlen lakás sincs távhőszolgáltatásból származó hálózati meleg vízzel ellátva, mert a melegvíz-ellátást más módon oldják meg.

Címlapkép: MTI/Bruzák Noémi