Kiemelték, a módosítás eredményeként megszűnik annak a lehetősége, hogy a földterületek irreálisan magas áron cseréljenek gazdát, majd később azokat nem mezőgazdasági célra használják fel. A helyi földbizottságnak a helyi viszonyok figyelembe vételével kell megvizsgálnia az érintett terület jövedelemtermelő képességét, és az alapján kell értékelnie a vételárat.
Az intézkedés a helyben lakó gazdák földvásárlását szolgálja, hiszen előnyben részesíti őket a termőföldek spekulációs célú felvásárlói helyett.
A törvénymódosítás következtében a helyi földbizottságokra vonatkozó további szabályok is változnak. A földbizottságok kiemelt szerepet töltenek be a földforgalom ellenőrzésében. Eddig, ha valaki nem értett egyet az állásfoglalásukkal, akkor az önkormányzatok képviselő-testületéhez nyújthatott be kifogást. A törvénymódosítás hatályba lépésével azonban már nem a képviselő-testületek vesznek részt az eljárásban, ugyanis a döntést a kormányhivatalok hozzák meg az agrárkamara állásfoglalása alapján.
A kormányhivatal döntésével szemben is lehet jogorvoslattal élni, fontos változás azonban, hogy a bíróság a döntést nem változtathatja meg, csak új eljárást rendelhet el. Ez azt jelenti, hogy nem bírálhatja felül a gazdálkodók állásfoglalását, azaz a jövőben erősödik a helyi gazdálkodók szerepe a birtokpolitika alakításában.