Az előző 3 havi átlaghoz képest 13 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma, a szezonális hatásoknak megfelelően. A 15-74 éves korosztályban a gazdaságilag aktívak száma egy év alatt 26 ezer fővel 4.649 millióra növekedett. Ezzel párhuzamosan a fenti időszakban 3.6%-on stagnált a munkanélküliségi ráta. A munkanélküliek száma 2 ezer fővel csökkent az előző 3 havi átlaghoz, míg 8 ezer fővel csökkent az egy évvel korábbihoz képest, derül ki a Takarékbank közleményéből.
A legjobb munkavállalási korú, 20-64 éves korosztály 74.7%-a dolgozott, ami érdemben meghaladja az Európai Unió 72.2%-os átlagos rátáját, de további erőfeszítésekre van szükség az egyik fő versenytárs cseh gazdaság 78.5%-os rátájának eléréséhez. A foglalkoztatottak száma a mezőgazdaság és a piaci szolgáltatások kivételével minden ágazatban bővülést mutatott 2018. IV. negyedévében az előző év azonos időszakához képest. A feldolgozóiparban 15 ezer, az építőiparban 16 ezer új munkahely keletkezett, a közszolgáltatások területén pedig 27 ezer új állás jött létre. A piaci szolgáltatások területén 23, a mezőgazdaságban 5 ezer fővel csökkent a létszám éves alapon.
A magyar munkaerőpiac jól láthatóan egyre inkább beleütközik a foglalkoztatás további bővülésének korlátjába, sem a munkanélküliség, sem a foglalkoztatási ráta nem tud érdemben pozitív irányba elmozdulni hónapok óta, annak ellenére, hogy a foglalkoztatási ráta még további legalább 4 százalékponttal javítható lenne összehasonlítva más uniós tagállamokkal, ami további 250-300 ezer új álláshelyet jelentene a hazai munkaerőpiacon. A jelenség oka - a feketefoglalkoztatás mellett – egyértelműen az, hogy a még mindig rendelkezésre álló munkaerő „minősége” meglehetősen alacsony, így már csak a nagyon nehezen foglalkoztatató és teljesen képzetlen munkaerő maradt szabadon a hazai munkapiacon, vagyis érdemi szakpolitikai beavatkozás és az oktatásba minden eszközzel való bekényszerítés nélkül nem várható érdemi előrelépés és további bővülés a magyar munkaerőpiacon.
Ez a helyzet mindaddig fennállhat, amíg a hazai bérek el nem érik azt a nominális szintet, ami már az unión belül is vonzó célpiaccá teszi a hazai munkaerőpiacot és elindulhatna a magasan képzett munkaerő be- és visszavándorlása. Erre akár már középtávon is jelentős esély nyílhat a jelenlegi folyamatok alapján, mivel a rendkívül beszűkült hazai munkaerő-kínálat mellett a bérek évek óta kétszámjegyű mértékben növekednek és a következő években is ugyanez tendencia várható, kiváltképp ha folytatódnak az ezt segítő adócsökkentések, valamint néhány munkavállalói adócsökkentés tovább gyorsíthatná ezt a folyamatot. A munkaerőhiányos állapot ebből következően kedvező a munkavállalók alkupozíciója szempontján is, és így a növekvő fogyasztás évek óta stabil lába tud lenni a hazai növekedésnek, de ugyanígy pozitív a makrogazdaság és a versenyképesség szempontjából is, mivel a rendelkezésre álló erőforrásokat a vállalatok egyre hatékonyabban használják fel egyre eredményesebb munkaszervezéssel és magasabb hozzáadott értéket előállítani képes beruházásokkal, ami a teljes nemzetgazdaság versenyképességét növeli.