Tavaly a hazai burgonya- és vöröshagymatermés jelentősen elmaradt a várttól, és ez nagyban érezteti hatását a fogyasztói árakban. Nem egy helyen már 280 forint a krumpli és 340 forint a vöröshagyma kilója, ráadásul az ilyenkor szokásos külföldi dömping is elmaradt, így az árak nem csökkennek. Nemcsak az árral van gondjuk a háziasszonyoknak, hanem a minőséggel is: egy kiló burgonyának legalább a harmada a kukába kerül, mert amikor elkezdjük hámozni, belül fekete foltos a zöldség. A vöröshagymák közül sok a belül rothadt, ami kívülről nem látszik, a fokhagymagerezdek pedig szintén betegek, de ez csak akkor derül ki, amikor pucolni kezdi az ember, írja a Teol.hu.
Az időjárás viszontagságai és a megfelelő vegyszerhatás hiánya miatt – utóbbinak az okát nem tudják – kevesebb és gyengébb minőségű burgonya termett idén, mondta el Héder István tolnai burgonyatermesztő. Mindenki igyekezett gyorsan értékesíteni az áruját, hiszen az átvételi ár közel a duplája volt a 2017-esnek.
Országosan nem érte el hektáronként a 24 tonnát az átlaghozam az idén az optimális 40 tonnával szemben. Így hiába volt a magasabb felvásárlási ár, a termelők jó, ha fedezni tudták a kiadásaikat. Nemcsak hazánkban, de az unióban is gyenge volt a múlt évi termés. Németország a legnagyobb termesztő, idén azonban a német-lengyel síkságon hónapokig tartott az aszály és a forróság. Ennek az a következménye, hogy itthon az ilyenkor szokásos külföldi olcsó burgonyadömping elmaradt az idén, igaz ez nem csak a burgonyára, hanem a vöröshagymára is, mert kisebb a külföldi árualap. Ami külföldről érkezik, jóval drágább a korábbi áruknál. A hollandok és a németek sokkal korszerűbb tárolókapacitással rendelkeznek, így csak „csepegtetik” kivitelre a portékájukat, tesztelik, mennyivel emelhetik hetente az áraikat.
A burgonyán és a vöröshagymán kívül a sárgarépa, a petrezselyem, a zeller, a sütőtök, de még a savanyú káposzta is drágább lett a múlt évihez képest, nem beszélve a gyümölcsfélékről, például az almáról, körtéről, dióról, naspolyáról. A termelők azt mondták, részben a száraz időjárás tehet róla, de a szűkülő kínálat és nagyobb kereslet miatt plusz árat is tettek rá az árusok.
Hazánk nem önellátó vöröshagymából és burgonyából sem, általában januárig tart ki a hazai, de a gyengébb termés miatt ez a legtöbb helyen október végére elfogyott.
– mondta Németh Istvánné szekszárdi kertész.
Az országban a legtöbb burgonyát Csongrád, Bács-Kiskun, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest megyében termesztik. A szélsőséges időjárás sehol sem tett jót a termésnek, amit megéreznek a kereskedők és végső soron a fogyasztók is.
Az is rontja a helyzetet a gyengébb termés mellett, hogy a burgonya termőterülete évről évre csökken, miközben semmivel sem esznek a fogyasztók kevesebbet belőle. A termelés költségei emelkednek, és az éghajlatváltozás kockázataival is mindinkább számolniuk kell a gazdáknak. Tavaly a vöröshagyma nagybani átvételi ára 80–100 forint között alakult, míg az előző évben ennek csak a felét adták a felvásárlók.
A termesztőknek gondot okoz az is, hogy folyamatosan vonják ki azokat a hatóanyagokat a forgalomból – az unió minden országában –, melyek hatékonyak a gyomirtásban, így több kézi munka szükséges. Az agrárkamara osztályainak tagjai szorgalmazzák, hogy minél több fajtabemutatót és konzultációt szervezzenek a témában, ugyanakkor, a tárolókapacitás növelésére és korszerűsítésére is nagy szükség lenne.