A fizikai dolgozók körében a szakmunkások (FEOR 8-as főcsoportba soroltak) 1030 forintos, míg a betanított munkát végzők (FEOR 9-es főcsoport) 955 forintos átlagos órabérre számíthattak. Régiók szerint ugyanakkor jelentősen, akár 40 százalékkal is eltérhetnek az órabérek: míg Dél-Dunántúlon, illetve az Észak-Alföldön 800 forint körüli átlagos órabérre számíthat egy fizikai dolgozó, ez az érték a Közép-Dunántúlon már átlépte az 1100 forintos szintet is. A szakmunkások Nyugat- és Közép-Magyarország kiemeltebb régióiban pedig már 1200 forintnál magasabb átlagos órabérrel számolhatnak.
Idén újabb nyolc százalékkal emelkedett a minimálbér, ami a fizikai órabérek alakulására is komoly hatást gyakorol. Ez a tény, valamint a vállalatok jelentős részét érintő munkaerőhiány és a felgyorsult fluktuáció azt valószínűsíti, hogy a hagyományos januári béremelések nyomán az első negyedévben újabb ugrás következik be az órabérek szintjében
– magyarázza G. Nagy Balázs, a Trenkwalder ügyvezető igazgatója.
A BDO Magyarország eközben több mint 60 nemzetközi cég hazai leányvállalatánál dolgozó közel 500 középvezetőnek a béradatait vizsgálta meg. Az 500 és 800 ezer forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozó alkalmazottak esetében a béremelkedés mértéke 2017 negyedik negyedévéhez képest átlagosan 7,1 százalék volt.
2017 végére még mindössze 4,5 százalékos bérnövekedést tapasztalhattunk ebben a körben, ám a mostani adatok azt mutatják, hogy a dinamikus bérnövekedés a középvezetői szintet is elérte. Ez a mérték azonban még mindig elégtelennek tűnik a munkaerő megtartásához: a kilépők aránya a vizsgált körben már átlagosan 4,7 százalékon ál, szemben a tavalyi 3,8 százalékos rátával. Ezért 2019-ben a bérek emelkedésének további gyorsulására számítunk a szellemi munkát végző középvezetők körében.
– mutat rá Hajnal Péter, a BDO Magyarország könyvelési, bérszámfejtési és outsourcing üzletágának partnere. A BDO a felmérése során vizsgálta a középvezetők bérszerkezetének változását is. Az így kapott adatokból kitűnik, hogy a kiegészítő bérelemeknek (bónusz, jutalom, bérpótlékok, stb.) a középvezetők javadalmazásában is érezhető szerep jut: arányuk az egy évvel korábbi 8-ről 11 százalékra emelkedett.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán