A portálnak kifejtette, hogy hazánkban több mint száz kisebb-nagyobb repülőtér található, ezekből néhány részben állami tulajdonban van. A közeljövőben kerülhet a kormány elé a vidéki regionális repterek fejlesztési és üzemeltetési koncepciója, amelyet az Innovációs és Technológiai Minisztérium készít.
A gazdaság-, turizmus- és iparfejlesztési fókuszú elképzelések figyelembe veszik az üzemeltetők üzleti terveit, légitársaságokkal folytatott menetrendi tárgyalásait. A debreceni lehetőségeket erősen meghatározzák a város közelébe települt iparvállalatok elvárásai, a keleti irányú utazási szándékok. Sármelléken hatmilliárdos fejlesztési program valósulhat meg, a győr-péri repülőtér már most nyereséges. Békéscsaba, Szeged és Székesfehérvár-Börgönd a Modern váro¬sok programban szerepel, de vizsgálatra érdemesek a kibontakozás esélyei a hévízi, kecskeméti, pécsi repülőtér esetében is.
- mondta Mosóczi László. Hozzátette, hogy a koncepció alapvetően arra épül, hogy hogyan tudják hosszútávon támogatni a reptereket úgy, hogy közben szem előtt tartják a régiófejlesztési és befektetésösztönzési szempontokat is. Ezek a tervek a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér áruszállítási kapacitásainak áthelyezésével nem foglalkoznak. Mivel a teherszállítás irányát, célállomását a fuvaroztatók igényei határozzák meg.
Az államtitkár kitért arra is, hogy a attól függ a hajózás gazdaságossága, hogy mennyi szállítható áru van, ami a kiszámíthatatlan vízjárás által alakított vízmélységtől függ. Azt, hogy egy folyó mennyire hajózható, az attól függ, hogy a duzzasztóval szabályozott szakaszokon rendelkeznek zsilipekkel vagy sem. A szabad folyású részeken pedig milyen a mélységhiány és vannak -e gázlók.
Az elmúlt években az alacsony vízállás miatt a hazaihoz hasonló korlátozások voltak a Duna román–bolgár közös szakaszán is, de a helyzet nem errefelé, hanem a németországi szabad folyású szakaszokon volt a legrosszabb. A kormány a hajóútfejlesztést komplex megközelítéssel kezeli, kizárólag olyan beavatkozásokat tart elfogadhatónak, amelyek maradéktalanul megfelelnek a vízgazdálkodás, víz- és környezetvédelem céljainak és előírásainak. CEF-támogatással már készül a magyarországi TEN-T belvízi út helyzetértékelő tanulmánya. A cél a hajóútszűkületek és a gázlók megszüntetésére alkalmas műszaki megoldások kidolgozása a Duna teljes hazai szakaszára 2020. szeptember végéig.
- fejtette ki Mosóczi László.
A portálnak adott interjúban arra is kitért, hogy a közúti fuvarozói érdekképviseletektől tavaly novemberben vette át Palkovics László miniszter a fejlesztésijavaslat-csomagot, valamint a társtárcák és érdekképviseletek bevonásával 16 munkacsoport jött létre.
A vasútvállalatokat tömörítő Hungrail kezdeményezései a szabályozáson felül kitérnek az állami szerepvállalás mértékére, a hálózat-hozzáférési díjak nagyságára, a vasútiszakember-hiány kezelésére és a vizsgáztatás egyszerűsítésére is.
- mondta. A teljes hazai vasúti oktatási és vizsgáztatási rendszer felülvizsgálatát az innovációs tárca, ami akár már ebben az évben befejeződhet. A tervezet kiemelt részét képzik a korszerű eszközök (e-learning, szimulátorok) használata. Az oktatást ugyan kevesebb óraszámban tervezik elindítani, viszont a tananyag az egymásra épülő modulokból fog állni.