Az elmúlt években volt, hogy rekordot is döntött a bárányhimlős megbetegedések száma, éves szinten közel 40 ezer jelentés érkezik a megbetegedésekről, de a valós adat ennek akár a duplája is lehet. A fertőzés klasszikus szezonja a tél és a tavasz, ez a cseppfertőzéssel terjedő betegség az egyik leggyakoribb a gyermekek között. A bárányhimlő átlagos lappangási ideje 14-21 nap, hólyagos kiütésekkel, az első hétben pedig lázas panaszokkal jelentkezik, a legtöbb gyereknél viszont napokkal előtte már fejfájás, szédülés és rossz közérzet jelzi a fertőzést.
A betegség elleni védőoltás több mint húsz éve elérhető hazánkban. A megbetegedettek közel 80 százaléka 15 év alatti gyermek, ám világszerte tapasztalható, hogy az elmúlt húsz évben a betegség kitolódott a serdülőkor felé és ezzel párhuzamosan nőtt a komplikáltabb, kórházi ellátásra szoruló esetek száma.
A gyermekorvos sajnos nem csak az enyhe esetekkel találkozik, hanem a súlyosakkal is és tudomásunk van róla, hogy addig, amíg nem volt védőoltás, a nagycsaládos szülők a gyermeket egymáshoz fektették, meg átjött a szomszéd is, hogy ő is gyorsan átfertőzödjön és gyorsan túl legyen a bárányhimlőn. Itt egy hosszú betegségről van szó, ebből lehetnek súlyos esetek, például az immunhiányos vagy immungyenge gyermekek esetében, de teljesen kiszámíthatatlan a lefolyás és egy-egy alkalommal agresszívabbá válik
- mondta a HelloVidék megkeresésére Dr. Újhelyi János.
A szövődmények száma elég magas, ezért orvosilag is indokolt és pozitív változás, hogy a bárányhimlő elleni védőoltás bekerült a kötelezők listájára.
Ezek a nagy vírusok bejutnak a vérbe és a véren keresztül a szervezetet elárasztják vírussal, de milliárdos nagyságrendben. A szervezet ellenállóképességétől függően ezek megtapadnak és sokszor fatális következményt hoznak. A legsúlyosabbak az idegrendszeri szövődmények, minden szervet elérhet, a másik az, hogy óhatatlanul mondjuk korábban még amikor nem tudják, hogy a bárányhimlő bent van a szervezetben, nagyobbacska gyermekek szalicilsav tartalmú univerzális szereket kapva, - mint például a kalmopyrin vagy aszpirin - olyan súlyos betegségeket tudnak összeszedni, ami akár halálos is lehet. Számtalan lehetőség van a szövődményre, és valójában ez a legfontosabb, amikor egy új védőoltást bevezet az állam, hogy kiszámolja, hogy a haszon és a kockázat alapján már régen meg lehetett volna tenni, de gondolom most jutott el anyagilag az állam, hogy finanszírozni tudja ezt. Sokkal jobb egy betegséget megelőzni, mint akár egyetlen egy veszteséggel is túlélni
- tette hozzá Dr. Újhelyi János.
A betegség fertőzőképessége hatalmasnak mondható, ha egy helyiségben egy félórát tartózkodik egy épp bárányhimlős, az biztos, hogy az ott fogékony és oltáson át nem esett gyerekek és felnőttek mindegyike elkapja, mondja a szakember. Minél fiatalabb korban kapja el valaki a vírust, annál enyhébb lefolyású, a súlyossága azonban egyenes arányosan nő az idővel. A védőoltás egyébként már közel 20 éve elérhető az országban, azonban eddig fizetni kellett érte, több mint húszezer forintot. Mivel szeptembertől felkerül a kötelező oltások listájára, így térítésmentessé válik.
Az a helyzet, hogy minden az, hogy melyik korosztály, mindegyikben vannak nagyon súlyos helyzetek, az elmúlt évben itt a helyi kórházban is több olyan gyermek került életveszélyes állapotba egy úgynevezett banális fertőzéssel. Ezért végtelenül örülünk ennek a döntésnek, Horváth Ildikó államtitkár mikor bejelentette, biztos minden gyermekorvos ujjongott. Minél hamarabb védeni kell a gyerekeket. Az első évben még nem célszerű beadatni a vakcinát, mert az anyától hozott ellenanyag még belejátszik a védelem kialakulásában, viszont ebben a korban van ezen kívül több oltóanyag is. A hatóság majd beosztja, hogy melyik időpontban kell kezdeni, a lényeg, hogy ez felmenő ágban fog történni. Aki eléri a 13 hónapos kort, akkor az kapja először, utána legalább egy hónapnak el kell telnie a második vakcina beadatásához, de mivel a kanyaró elleni oltást meg 15 hónaposan kell beadni, így lehet érdemes lesz majd 16 hónapos korban oltani a másodikkal a gyereket. Ezt még pontosan nem tudjuk, de a lényeg, hogy egyéves kor után kapják meg a gyermekek az oltást
- vélekedett Dr. Újhelyi János.
Az oltásellenességről az elmúlt években rengeteget cikkeztek, a szülők sokszor a szövődményektől féltik a gyermekeket, ezért nem adatnak be nekik választható vakcinákat. Amikor a bárányhimlő elleni védőoltás nagyjából 20 évvel ezelőtt megjelent, akkor még csak egy vakcinát adtak a gyerekeknek, ez biztonságos volt és egy egész életre szóló védelmet biztosított. Ezek legyengített vírusok, amit megfelelő technikával kell beadni, tette hozzá Dr. Újhelyi János.
A gyermekorvos még nem találkozott szövődménnyel, egyedül azoknál a gyermekeknél okozhatna problémát, akik immunhiányosak, de ez a betegség 13 hónapos korra már bőven diagnosztizálhatóvá válik, ugyanis az érintettek újszülöttkortól folyamatosan betegek. A védőoltóanyagot annyira sikerült legyengíteni, hogy kiderült, egy oltóanyag már nem elég, ez abból derült ki, hogy néhány esetben a vakcina ellenére is megjelenet néhány kiütés a testen.
Ezért döntöttek úgy évekkel ezelőtt, hogy a korábbi egy helyet helyett, kettő oltást kell adni a gyermekeknek. Dr. Újhelyi János több évtizede praktizál, ő még eddig nem látott olyan gyermeket, akik kiütésesek lettek volna a két oltás után. A vakcinákban annyira legyengített vírusok vannak, hogy éppen csak megemeli az ellenanyag szintet, így, ha találkozik ezzel a vírussal a szervezet, akkor egész élete során nem lesz bárányhimlős.
A gyermekorvosok, akik alapellátásban dolgoznak, mi nagyon örülünk minden új oltóanyagnak, ami a magyar oltásirendszert még tovább javítja, ami egyébként is a világon az egyik legjobb. Egy 98 százalékos átoltottsággal mi toronymagasan vezetjük a világranglistát. Ennek eredménye, hogy amíg Amerikában vagy Nyugat-Európában megjelenhet a kanyarójárvány, addig itt hazánkban ez nem történhet meg. Ami szerintem még bekerülhetne a kötelező oltási listába, az az agyhártyagyulladás elleni készítmény
- hívta fel a figyelmet a szakember.
Ha az oltásokról beszélünk nem mehetünk az influenza elleni vakcina mellett sem, hiába nincs jelenleg szezonja. Az interneten és szóbeszédben egyaránt terjed egy olyan vélemény, miszerint többen az oltás után érzik magukon az influenza tüneteit, azonban az oltóanyagok el ölt vírusokat tartalmaznak, tette hozzá Dr Újhelyi János, így kizárt, hogy valaki attól betegedjen meg. A nyári szezonban pedig egy-egy külföldi nyaralás előtt sem árt az óvatosság, az ajánlott védőoltásokról minden esetben érdeklődjünk a háziorvosnál.
Hazánkban és az unió országain belül nincs kötelező vakcina, de azok például, akik több időt terveznek külföldön a természetben tölteni vagy túrázni, nekik ajánlott a kullancs által terjesztett vírusos agyvelőgyulladás elleni védőoltás. Teljesen más a helyzet, ha például Afrikába, Dél-Amerikába vagy Dél-Kelet Ázsiába utazunk, a betegségek között fontos kiemelni a maláriát, ez ellen jelenleg még nincs hatásos védőoltás, az egyetlen védekezési lehetőség, ha utazás előtt két héttel el kezdjük szedni a megfelelő gyógyszereket, kinn tartózkodás közben is folytatjuk a gyógyszeres kúrát, illetve hazaérkezés után még két hétig.
(Címlapkép: Shutterstoxk; Fotók: Nagy Boglárka)