A lap megemlékezett, hogy 2020 őszétől megszűnik az Országos Képzési Jegyzék (OKJ). Az új rendszer még nem kiforrott, a felnőttképzésben tanulni vágyók pedig bizonytalanok abban, hogy érdemes-e elkezdeniük a jelenlegi rendszerben a tanulmányaikat, vagy inkább a változások után kezdjenek bele a szakmatanulásba.
Az már biztos, hogy két szakmalista lesz: szakmát technikumokban és szakiskolákban lehet majd tanulni, a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő speciális ismeretet pedig bárki szerezhet felnőttképzési tanfolyamokon.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Parragh László korábban azt mondta, hogy az átalakítás szükségességét az indokolja, hogy alacsony a rendszer hatásfoka annak ellenére, hogy évente egymillióan vesznek részt felnőttképzésbe. Az elnök szerint 300 milliárd forint folyik el a rendszerben.
Ma mintegy 760 államilag elismert szakképesítés van. A Szakképzés 4.0 koncepció közvetlenül nem foglalkozik az eltűnő képzésekkel és képesítésekkel. A már említett dokumentum szerint érdemes lenne 200 alatt tartani a szabályozott körbe tartozó szakképesítések számát
– mondta a Világgazdaságnak Szepessy Hajnalka, a Perfekt Zrt. vezérigazgatója. Legutóbb 2013-ban volt jogszabály-átalakítás a témában. Az akkori cél az volt, hogy az 1300 államilag szabályozott szakképesítések száma 286-ra csökkenjen, azonban mára 760-ra felhízott ez a szám.
Egy hagyományos tantermi tanfolyam költségeit többek között az oktatók és az oktatásszervezők bére teszi ki. Az általános munkaerőpiaci tendenciáknak megfelelően a bérek a közeljövőben folyamatosan emelkednek, ezt pedig a felnőttképzők várhatóan beépítik a díjaikba
– mondta Herich Roland, a Penta Unió Zrt. vezérigazgató-helyettese a lapnak a képzési díjak esetleges változásáról. Szepessy Hajnalka is úgy véli, hogy a képzések ennél már nem lesznek olcsóbbak, mivel "a felkészült, gyakorlatorientált oktató, a megfelelő képzési helyszín, a szakmai anyag pénzbe kerül, a magas színvonalú, minőségi szolgáltatás anyagi forrásait is biztosítani kell."