Megszűnik az OKJ-s képzési rendszer: ez lesz helyette

A lap szerint kizárólag iskolarendszerben lehet majd oktatni az alapszakmákat, a felnőttképzésben pedig annyi specializáció és részszakképesítés léphet színre, amennyit a munkaerő­piaci helyzet indokol. Mi is írtunk már róla, hogy az OKJ képzések számát 200 alá akarják csökkenteni, azonban az Innovációs és Technológiai Minisztérium úgy látja, hogy a jelenlegi rendszer átformálása nem megoldás, inkább egy teljesen új struktúrát hoznak létre.

A gazdasági, technológiai környezet gyors változásai következtében újabb és újabb szakmák jönnek létre. Nem várható el az iskoláktól, hogy ezt kövessék, viszont az elvárható, hogy képzéseik széles szakmai alapokat biztosítsanak a tanulóiknak az alapszakmák elsajátításakor

– mondta Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár, aki szerint "az Országos Képzési Jegyzékre (OKJ) épülő rendszer elavult, ezért olyan szisztémát alakítanak ki helyette, amely jobban igazodik a gyorsan fejlődő gazdasági környezet igényeihez."

A jövő évtől felálló rendszer úgy néz ki, hogy lesznek alapszakmák, amelyeket iskolarendszerű 5 éves technikumban vagy 3 éves szakképző iskolában lehet megtanulni, ezen kívül lesz egy rugalmasabb kereseteket biztosító, rövidebb idejű, speciális szaktudást nyújtó szakmai képzés, amelyet csak a felsőoktatásban lehet majd megszerezni. Az alapszakmák száma a jelenleginél kevesebb lesz, további egyeztetések után derül majd ki, de a 180-at nem fogja meghaladni. A felnőttképzések száma úgy tűnik, nem lesz korlátozva, ugyanis mindig a piac határozza majd meg, hogy milyen képzések indítására van szükség.

Miután iskolarendszerben a második szakma elsajátítása eddig is ingyenes volt, és ezen nem javaslunk változtatást, így a képzés természetesen nem drágul, viszont rövidebb idő alatt lesz megtanulható

– árulta el a helyettes államtitkár, aki kiemelte: az alapszakmák elsajátítására a felnőtteknek is lesz lehetőségük, akik rövidebb idő alatt is végezhetnek. Pölöskeiné szerint a felnőttek képzése rugalmasabb, korszerűbb rendszerben fog zajlani.

Bár a felnőtt képzők a közel 180 alap-szakképesítést nem oktathatják, a részszakképesítések és az egyéb szakmai képesítések oktatásába bekapcsolódhatnak, ami akár több mint ötszázféle képzést jelenthet. De ezek számát a piaci igények fogják változtatni, hiszen a szakmák specializálódnak, újabb munkakörök jelennek meg

– fűzte hozzá a helyettes államtitkár, aki szerint "az új felállás lényege, hogy az iskola a stabil alapokat adja, a felnőttképzés pedig a gyors válaszokat teremti meg az aktuális igényekre. A két rendszer így egymásra épül és hatékonyan reagál az ipar kihívásaira, valamint biztosított lesz az egész életén át tartó tanulás lehetősége."

Harmadik képzési szintként továbbra is megmaradnak a céges keretek között működő, rövid ciklusú vállalati képzések is, amelyeket szintén nem korlátoz senki.

Jelenleg 760 államilag elismert szakmai képzést tartalmaz az OKJ-s jegyzék, ami jóval magasabb, mint az európai átlag. Németországban 327, Dániában 111 ez a szám. A különbséget az is adja, hogy a hazai választékban számos olyan képzés szerepel, ami máshol nem önálló szakmaként, csak valaminek a részeként jelenik meg, például az emelőgép-kezelő. Problémaként tekintenek itthon a széttagoltságra és a túlzott specializáltságra.