Szakemberek szerint még mindig nem fogyasztunk elég hal- és vadhúst. Ennek okáról, valamint ennek a problémának a megoldásáról is szó volt többek közt a Vad-és halgasztronómia a mindennapokban nevű kerekasztal-beszélgetésen az idei FeHoVa-n. A meghívott szakértők beszámoltak többek közt a magyar vadhús jelenlegi eredményeiről, legfontosabb megoldandó problémáiról és arról is, hogyan lehetne még közelebb hozni a magyarokhoz ezeket a húsokat, miként emelkedhetne a hazai fogyasztás.
Dr. Lőrincz Attila, a Vadex Mezőföldi Zrt. Vadfeldolgozó Üzem igazgatója külön kitért arra, hogy a vadfeldolgozás számos problémával küszködik, de talán a legfőbb az, hogy az átlagos fogyasztók körében nem számít keresett terméknek a vadhús sőt, a népesség jelentős részének a karácsonyt kivéve egyáltalán nem szerepel az asztalán vadhús. És, hogy mi ennek az oka? Nos, ehhez érdemes megnézni picit a termékek árazását.
Mivel a magyar vásárlók többsége hagyományosan rendkívül árérzékeny, így nem meglepő, hogy a jóval drágább vadon élő állatok csak ritkán kerülnek a fogyasztók kosarába.
Korábban a HelloVidéken is írtunk róla, hogy miként alakul a vadhús árazása Magyarországban. Nos, mint az az alábbi táblázatunkból is kiderül, az Őz vagy a vaddisznó alapára is jóval többe kerül, mint például a sertés húsé, de a csirke és a szarvas közti árdifferencia már-már letaglózó. Na persze a szakmai szervezetek meglátása szerint a vadhúsokat nem szabad egy lapon emlegetni a vágóállatok húsával, főként, hogy a vadgazdálkodás jóval költségesebb műfaj, ugyanakkor az árszínvonal jól korrelál a fogyasztói szokásokkal. Íme:
| Szarvas hús | 4000-9000 Ft/kg |
| Őz hús | 3000-6000 Ft/kg |
| Vaddisznó hús | 3000-5000 Ft/kg |
| Szárnyasok (fácán, vadkacsa, gyöngytyúk) | 1500-4000 Ft/kg |
| Rostélyos | 2 130 Ft/kg |
| Pulykamellfilé | 1 890 Ft/kg |
| Rövidkaraj | 1 800 Ft/kg |
| Sertéscomb | 1 590 Ft/kg |
| Csirkemellfilé (csont és bőr nélkül) | 1 400 Ft/kg |
| Bontott csirke | 705 Ft/kg |
| Csirkecomb | 634 Ft/kg |
| Csirkeszárny | 600 Ft/kg |
Nőtt az állomány, mégsem fanyalodunk a vadhúsra
A szakember véleménye szerint van néhány ötlet, megoldás, ami segíthetne kivezetni a vadhúst az ismeretlenség homályából. Úgy véli, hogy néhány változtatás segíthetne abban, hogy fellendüljön a vadfogyasztás. Elsőként hívta fel a figyelmet a hazai többletfogyasztásra, ennek népszerűsítésére. Megoldásként javasolta a vad bevitelét a közgondolkodásba, hiszen bio jellegű, magas tápanyagforrást jelent.
Ahhoz viszont, hogy több vadhúst fogyasszunk, meg kell ismerkedünk a magyar erdők "kínálatával". Ha ismerjük az országunkban elérhető vadakat, valamint azt, hogy mely régiókban mi az, ami könnyen elérhető, talán hamarabb keressük őket majd a boltok polcain. Éppen ezért most megnéztük a KSH legfrissebb adatait,
Hazánk vadállománya nemzeti kincs, e megújítható természeti erőforrás csak szakszerű gazdálkodással őrizhető meg. A vadállomány szabályozás hiányában túlszaporodna, ezért nehezítenék az erdők megújulását, károkat okoznának a mezőgazdasági ültetvényekben és a szántóföldi kultúrákban, nőne a vad-gépjármű ütközések száma, valamint emelkedne a vadfajokhoz köthető humán és állat-egészségügyi kockázatok szintje is
- emeli ki összesítésében a KSH.
Nem kizárólag az anyagi haszonszerzés az egyetlen célja a vadgazdálkodásnak, a vadászható vadfajok mennyiségi és minőségi szabályozásán túl a védett fajok egyedeinek óvása, az élőhelyek fejlesztése, táplálékhiányos időszakban a takarmányozás és a vadak által okozott károk mérséklése is feladata. Ahogy a KSH jelentésében is áll, a magyar vadgazdálkodás az elmúlt több mint fél évszázad alatt jelentősen átalakult. Ennek eredményeként a nagyvadállomány számottevően gyarapodott.
A változások egyik alapvető oka a vadak élőhelyének átalakulása. A szántóföldi növénytermesztésben a nagytáblás gazdálkodás elterjedése kedvezően befolyásolta a nagyvadfajok táplálkozását, a vegetációs időben búvóhelyet is biztosítva számukra.
Hazánkban vadászható nagyvadfajok a gímszarvas, a dámszarvas, a muflon, az őz és a vaddisznó. Vadgazdálkodási szempontból a gímszarvas, a vaddisznó, és az őz a meghatározó.
Az apróvadfajok életfeltételei – szemben a nagyvadfajokéval – az elmúlt évtizedekben romlottak. A korábban méltán világhírű mezei nyúl-, fogoly és fácánállomány az intenzív szántóföldi termesztési technológiák széles körű alkalmazása, a nagy munkaszélességű és sebességű mezőgazdasági munkagépek, a kemikáliák használata miatt jelentősen csökkent.
A nagyvadfajok egyedei a legnagyobb számban a délnyugat-dunántúli, a dunántúli-középhegységi és az északi-középhegységi nagyvadas tájakhoz tartozó körzetekben élnek. Az alföldi apróvadas megyékben értékes az őzállomány, a vadászatból és a lőtt vad értékesítéséből származó bevételek jelentős részét ott
e vadfaj biztosítja.
Milyen vadakat rejtenek a magyar erdők?
A gímszarvas hazánk legnagyobb testű őshonos nagyvadja. Becsült állománya 2019-ben 114,5 ezer darab volt. Az KSH legfrissebb adatai szerint A gímállomány több mint fele öt megyébe koncentrálódik, a legnépesebb populáció Somogyban található (16 százalék) ezt követi Veszprém (11 százalék), Baranya (10 százalék), Zala ( 7,5 százalék) és Tolna megye (7,4 százalék). Az alföldi megyéket tekintve Csongrádban, Békésben és Hajdú-Biharban is megjelenhetnek.
A dámszarvas a gímszarvas rokona, de attól kisebb testű nagyvadfajunk. A becsült állomány 2019-ben 39,4 ezer darab volt. Jelenleg a legtöbb dámszarvas – átlagosan mintegy 7 ezer – Somogyban él. Tolnában közel 5 ezer, Békésben mintegy 3 ezer egyedet becsültek, az ország dámállományának több mint a fele e három megyében van. A dámszarvasok jelentős hányada, 21 százalékuk ma is vadaskertekben él, így mozgásuk viszonylag kis területre korlátozódik.
Az őz a legkisebb testű, és egyben legnépesebb, hazánkban őshonos nagyvadfaj. Becsült állománya 385,8 ezer darab volt az elmúlt évben. Ezek az állatok könnyedén alkalmazkodtak a szántóföldi növénytermesztési technológia változásaihoz, ami kedvezett széles körű elterjedésüknek. A legnagyobb számban az alföldi apróvadas területeken fordul elő, az országos állomány közel fele itt él. A nagyvadas tájakhoz tartozó megyékben – különösen ahol összefüggő erdőségek vannak – az őzállomány csökkent. A legnépesebb őzállomány Bács-Kiskun megyében, Békés megyében és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található.
A muflon hazánk jelenlegi területére 1901-ben, telepítés során került, azóta főként a középhegységekben, szigetszerűen elhelyezkedő állományokban élnek, háromtizedüket vadaskertekben tartják. A becsült állomány 2019-ben 13 ezer darab volt. Az országos állomány nagy része Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Veszprém megyében él, az alföldi megyékben szabad területen nem fordul elő.
Hazánkban a vaddisznó közép-európai alfaja őshonos. 2019-ben becsült állománya mintegy 95,9 ezer darab volt. Ezek az állatok is kiválóan alkalmazkodnak a környezeti változásokhoz, bár előfordulhat, hogy a lakott területekre is bemerészkednek. Az országos állományt tekintve Somogy, Veszprém, Baranya, Tolna, Borsod-Abaúj-Zemplén és Fejér megye területein található a legnagyobb állomány. Az apróvadas területeken, így Hajdú-Biharban, Békésben, Csongrádban és Jász-Nagykun-Szolnok megyében is előfordulnak alacsonyabb létszámmal.
A mezei nyúl hazánkban őshonos apróvadfaj. Az elmúlt év végén becsült állománya 401,3 ezet darab volt. A mezei nyúl a szántóföldi növénytermesztési technológiák változásaihoz nehezen alkalmazkodik, egyedszáma főként emiatt csökken. Az országos állomány legnagyobb része az alföldi apróvadas területeken él. Ezen kívül említésre méltó mezeinyúl-állomány található még Győr-Moson-Sopron, Heves és Pest megye síkvidéki, mezőgazdasági területein is.
A fácán hazánkban a legjelentősebb vadászható vadmadár. Az elmúlt évben a természetes állomány 580,7 ezer darab volt. A növekedésben jelentős a szerepe az elmúlt évtizedek mesterséges fácánnevelésének. Jelentős fácánállomány található Békés megyében, Jász-Nagykun-Szolnok megyében és Bács-Kiskun megyében is.
A fogoly a fácánfélék családjába tartozó, hazánkban őshonos apróvadfaj, vadászata kizárólag mesterséges szaporítás és a területre történő kibocsátás esetén, a vadászati hatóság külön engedélyével történhet. A fogoly a kistáblás gazdálkodás madara, így a szántóföldi növénytermesztési technológiák változása leginkább a hazai fogolyállományt viselte meg. 1930-as évek másfél milliós egyedszáma 1960-ra megfeleződött, 2019-ben pedig a szabad területi egyedszáma 11,8 ezer darab volt.
Összességében tehát az látjuk, hogy mind a nagy- mind az apróvadak terén sem kell szégyenkeznünk. Az aktuális állományszám, ahogy a szakemberek is alátámasztják, sok esetben függ viszont az adott időszak szántóföldi növénytermesztési technológiák változásaitól. Mindemellett persze semmi okunk az elkeseredésre, hiszen, ha megnövekedne a magyarok vadhúsfogyasztása, azt is bőven ki tudná szolgálni az erre specializálódott ipar.
El kell érni a vadhús megbecsülésének növelését, be kell vinni az emberek tudatába, hiszen kiváló magyar termékeknek számítanak a hazai termékek. A legnagyobb potenciál a feldolgozásban van. Ez azt jelenti, hogy a vadhúsokat fogyasztóbaráttá kell tenni, kis kiszerelésű, előkészített termékeket kell kínálni, melyek potenciális választási lehetőséget adnak a fogyasztónak a boltokban
- vélekedett Dr. Lőrincz Attila, aki szerint ez lenne a járható út, ha rá akarjuk venni az embereket a vadhúsfogyasztásra.
Címlapkép: Getty Images