Hazánkban a kacsa- és a libahús fogyasztása döntően az ünnepi időszakra esik. A magyar lakosság évente megközelítőleg 3 kilogramm kacsahúst és 70 dkg-1 kg közötti libahúst fogyaszt.
Magyarországon még mindig borsos áron kaphatóak az egzotikus kategóriába sorolható húsfélék, így például a kenguru, a zebra, a teve, vagy láma.
Júliusban újabb kategóriával bővült a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) honlapján elérhető szakmai videók aloldal.
A sertéslétszám apadása idén már a vágásszámokban is megmutatkozott: áprilisig az EU-ban átlagosan 9 százalékos volt a vágóhídra kerülő sertések számának csökkenése. És hogy ez miért számít? Mutatjuk.
A döntés mögött legnagyobb arányban egészségügyi, illetve esztétikai okok húzódnak. De a friss kutatás eredményeiből látszik, hogy egyértelműen húsfogyasztó nemzetnek mondhatjuk magunkat.
Egy új tanulmány szerint az emberi táplálkozással kapcsolatos üvegházhatású gázkibocsátás 2100-ig csaknem 1 Celsius-fokkal járulhat hozzá a felmelegedéshez.
A magyar lakosság közel kétharmada szerint a fokozott zöldség- és gyümölcsfogyasztástól lesz a táplálkozásuk egészséges, a legtöbben pedig a cukros ételekről mondanának le a legkönnyebben – derült ki a Nestlé Hungária kutatásából.
Az Agrárszektor cikksorozatában különböző szakértők segítségével próbálnak meg utánajárni annak, hogy mi az igazság, és mire lenne szükség ahhoz, hogy ne csak látszatra, hanem valóban fenntarthatóbb módon éljünk.
Nagyon kevés libahús eszünk mi, magyarok. De mi ennek az oka? Felpezsdülhet a fogyasztás az ünnepek közeledtével? Ezeknek járt most utána az Agrárszektor.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) követendő példának és mind az élelmiszerlánc szereplői, mind a fogyasztók számára előnyösnek tartaná, ha Magyarországon csak magyar előállítású friss sertéshúst árulnának.
Magyarországon még mindig van olyan társadalmi réteg, amely jövedelmi nehézségek miatt nem vásárol annyi húst, amennyit szeretne.
Súlyos problémákkal küzd a magyar sertéságazat: a magyar gyártók is ráállhatnak az alternatív húskészítményekre, mutatjuk, hogy mi vezetett idáig!
Végéhez közeledik az Európai Unió HORIZON2020 programja keretében támogatott EuroSheep projekt. A program három éve alatt számos nemzetközi, jó gyakorlatot ismerhettek meg a juhágazat szereplői.
A „Nyúl-j bele” országos kampánysorozat-, a hazai nyúlhús-fogyasztás népszerűsítésének következő állomása a Debreceni Farmer Expon volt. Bede Róbert mesterszakács a helyszínen készített nyúlkóstolót.
A szűkös kínálat miatt kisebb mértékben emelkedhet a bárány felvásárlási ára a húsvéti időszakban - közölte a Juh Terméktanács.
A kecskehús és a juhhús sem örvend túl nagy népszerűségnek itthon, olyannyira nem, hogy éves szinten tulajdonképpen egy pörköltnyi adagot eszünk meg belőlük fejenként - és a legtöbbször az is valamilyen tradícióhoz köthető, például a húsvéthoz.
Arra voltunk kíváncsiak, hogy miért is lenne jó, ha több vadhúst ennénk. Szakemberek szerint több pozitív oka is van annak, hogy ajánlott a különböző vadon élő, erdei állataink húsának fogyasztása. Lássuk, melyek ezek!
Biztosra vehetjük, hogy zöldebb, ha csak növényi eredetű termékeket fogyasztunk? A marhahúsfogyasztásnak és marhatenyésztésnek van a legnagyobb ökológiai lábnyoma? Ezekre, és sok más kérdésre is kereste a választ az Agrárszektor.
Drasztikus csökkenés volt megfigyelhető az egyes hazai állományokban. Ennek ellenére vannak húsfélék, melyeket egyre többen fogyasztanak, és bizony egyes fajták szép lassan kiszorulnak a kedvencek listájáról.
Valóban sok múlik a húsfogyasztásunkon is? Ezek mind jogosan merülhetnek fel bennünk, az Agrárszektor pedig szakértők segítségével megpróbált utánajárni az igazságnak.
Budapest 3℃ (borult)