Aggódnak a szakemberek: különös kór terjed a hazai őzállományban

HelloVidék 2020. október 3. 15:25
Az őz az egyik legelterjedtebb hazai nagyvadfaj, és megyénkben él a legtöbb, nagyságrendileg negyvenezer példány van Békésben. Dámszarvasból is dobogós szűkebb hazánk, egyedül Tolna közelíti meg a békési öt és fél ezer példányt - írja a beol.hu.

Ahogy a portál írja, nemcsak a létszámban, de a minőségben is kiemelkedő Békés megye, hiszen a legnagyobb agancsokkal bíró őzállomány itt él. Az állatokat azonban egy rejtélyes betegség támadta meg: az agancsok deformálódnak, eltorzulnak. Ez azért jelent gondot, mert a Békés megyei őzállomány közel fele őzbak.

Itt van a legtöbb és a legjobb minőségű őz, a legnagyobb agancsokkal bíró, genetikailag legértékesebb állomány él a megyében. Az elejtett őzbakok egyötöde érmes minősítésű, ami nagyon jónak felel meg. Ezzel a régió az ország élvonalába tartozik

- mondta Hrabovszki János, a vadászkamara és a vadászszövetség megyei elnöke.

Mivel Békés megye kifejezetten érdekelt a betegség kutatásában, nemrég a megyei vadászkamara szervezésében más szakemberekkel együtt Lakatos István, a Kapos-Tolnai tájegység fővadásza és a békési vadgazdálkodási szakemberek arról tanácskoztak, hogy hol tartanak a jelenlegi kutatások.

Az agancstő-rendellenesség Tolna és Somogy megyében a kilencvenes években jelent meg, manapság ebben a két megyében a legrosszabb a helyzet. Kezdetben dámszarvasoknál észlelték a problémát, majd pár éve megjelent az őzeknél és a gímeknél is

- mondta Lakatos István, majd hozzátette, a hazai kutatásban több egyetem, kutatóközpont, valamint számos szakember is részt vesz, a minták gyűjtésében pedig a tájegységi fővadászok és hivatásos vadászok vannak segítségükre.

A betegség hazánkban egyre nagyobb gondot jelent, egyes területeken 40-50 százalékos a terítékre hozott bikáknál az agancs­tőproblémás egyedek aránya. Az agancstő deformálódik, néha gennyes gyulladás alakulhat ki, a beteg bika pedig torz agancsot épít fel. A tömör csontból álló körcentrikus agancstő ilyenkor méretében megváltozik, szerkezetében átalakul. A problémás oldalon pedig az agancstő az agancslevetés ideje előtt általában kitörik. Az állat élete során ez megismétlődhet mindaddig, amíg az agancstő a koponya síkjáig ki nem törik. Amíg az agancstő megvan, újra és újra képződik valamiféle agancs, amely azonban rendszerint kisebb, mint az egészséges oldalon

- részletezte.

Címlapkép: Getty Images