Erre talán még földrajzórákról is emlékeztek, Bács-Kiskun területileg a legnagyobb megyénk, az ország területének 1/12-e. A Duna–Tisza közén helyezkedik el. Északról Pest megye, keletről Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád-Csanád, délről Szerbia és Horvátország, nyugatról Baranya, Tolna és Fejér megye határolja. Székhelye Kecskemét.
A 2019-es adatok szerint a 8445 négyzetkilométeres térségben közel félmillióan élnek. Bács-Kiskun népsűrűsége hosszú évek óta lassú ütemben, de folyamatosan csökken (2001-ben még 65 fő/km2 volt – 2019-ben már 60 fő/km2, 2020-ban pedig 59 fő/km2). Viszonyításként, mit is jelentenek ezek a számok: az ország legritkábban lakott megyéje Somogy, ahol a népesség: 50 fő/km2.
A területileg legnagyobb megyében az országnak 119 települése található: köztük 97 község és 22 város. A városok száma 2010 óta változatlan. (Érdekesség, hogy városok tekintetében az országban egyedül Borsod-Abaúj-Zemplénben találni többet: ott 29 van.)
Bács-Kiskunnak 11 járása van, messze a kecskeméti a legnépesebb, a 19 település népsűrűsége: 129 fő/km2.
Lassabb a népesség fogyása, mint az országos átlag
Teljes termékenységi arányszáma (magyarul, a szülőképes korú női népességre jutó születések átlaga) tekintetében jó értékeket hoz Bács-Kiskun megye: a mutató 1,58, az országos átlagnál (1,49) magasabb. Bár ez az előny is viszonylagos, ugyanis a népesség középtávú fennmaradásához ennek el kellene érnie vagy megközelítenie a 2,1-es értéket, csak ebben az esetben biztosított a populációban a két szülő, az idő előtt elhalálozottak és a nem szaporodóképes egyének pótlása. Az 1,3-es érték alatt a népesség gyors ütemű fogyása valószínűsíthető, belátható időn belül bekövetkezhet teljes eltűnése. Ennyire negatív adattal bíró megye nincs Magyarországon, egyedül, speciális helyzete miatt a fővárosnak, Budapestnek rosszabb a mutatója.
A népesség megoszlásban - nemek és életkor szerinti bontásban - ez a táblázatban is jól látszik, az országos átlaghoz képest számottevő különbség nincs. Szinte hajszálpontosan megegyezik azzal. Talán az 55-74 év közötti nők és férfiak számában van pár százalékponttal magasabb érték.
Az ezer lakosra jutó természetes fogyás mértéke azonban az országos mutatókhoz (-4,1) képest rosszabb, Bácsban ez a szám:-4,7.
Az alábbi mutató szerint az ezer lakosra jutó vándorlási egyenleg az országos átlaghoz (3,8) képest is jól fest, Bács-Kiskunban ez a szám:1,5. A lényeg, hogy pozitív a mérleg, tehát arányait tekintve magasabb az odavándorlás, mint az elvándorlás. (A vándorlási egyenleg egyébként az odavándorlási és elvándorlási arányszám különbsége.)
Vegyes képet mutat a gazdasági fejlettség tekintetében
Az északi rész (Kecskemét és Kiskunfélegyháza térsége) gazdaságilag a legfejlettebb, a megye középső és déli részei elmaradottabbak. A gazdaság fejlődésében fontos szerepe van annak, hogy egy autópálya és két fontos vasúti vonal is átszeli a megyét. A 3 legnagyobb nyereségű cége a 2015-ös adózott eredmény szerint (zárójelben a régiós toplistán elfoglalt helyezés):
- Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. (Kecskemét) (1.)
- Axiál Kft. (Baja) (5.)
- Phoenix Mecano Kft. (Kecskemét) (17.)
A négy legnagyobb városa (Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas és Baja) is sokoldalú iparral rendelkezik, de Kecskemét kiemelkedő helyet foglal el. A legtöbb ipari cég ugyanis itt telepedett le. Országosan is szinte az egyik legdinamikusabban fejlődő város. A megye északi része ásványkincsekben szegény, déli részén viszont kisebb, illetve közepes mennyiségű kőolaj- és földgázlelőhelyek találhatók szétszórtan. A feldolgozóipara jelentősebb.
Az ipari termelés összességében: a 2019-es adatok szerint (legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásokat nézve) 2,6 ezer milliárd forint, ami országos viszonylatban kifejezetten jónak számít. A Bács-Kiskun megyei adat szinte ugyanakkora, mint a Komárom-Esztergom megyei, és több mint 8-szor nagyobb, mint például Nógrád megye mutatója (ott 0,3 ezer milliárd forintról beszélhetünk).
Összességében Bács-Kiskunban, ez az alábbi táblázatból is kiderül, a legjelentősebb ipari terület a járműipar (65%-kal), utána következik az élelmiszeripar, 17 %-kal:
További fontos mutatók:
- Az egy főre jutó GDP Bács-Kiskun megyében (2018-as adat): 3,6, millió forint, ez is némileg kevesebb, mint az országos átlag, ami 4,4 millió.
- Egyéni vállalkozási kedv az országos átlagnak (54) megfelelő - ezer lakosra jutó egyéni vállalkozási szám: 53 darab.
A munkanélküliségi mutatói szintén az ország átlagnak megfelelőek
A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 2019-ben (még a koronavírus előtti évben járunk), százalékos arányban 70,2-es szinten állt, amely szinte megegyezett az országos átlaggal, ami 2019-ben 70,1 volt.
A 15–64 évesek munkanélküliségi rátája 2019-ben 3,0%, ami hozzávetőlegesen az országos átlaggal (3,4 %) szintén megegyező, pár százalékkal jobb is.
Viszont rosszabbul keresnek
Bács- Kiskun megyében a bruttó átlagkereset 2019-ben még 313 962 forint volt (miközben az országos átlag 367 833 forint), ez idén, 2020-ban, az I-III negyedévben: 334 345 lett, tehát több mint 20 ezer forinttal nőtt.
Kisebb az építkezési kedv
A KSH adatai szerint 2019-ben a tízezer lakosra jutó lakásépítés Bácsban 15,9, ez kisebb, mint az országos átlag, ami 21,6.
Még egy érdekes adat: Bács-Kiskunban a szántók százalékos aránya (42 %), kicsivel kisebb az országos átlagán (46%). Ezért sem véletlen, hogy a mezőgadaság kevésbé jelentős (annál inkább az ipara), legalábbis ebből a nemzetgazdasági ágcsoportok bruttó hozzáadott érték megoszlását mutató táblázatból ez derül ki:
Egy főre jutó kiskereskedelmi forgalom egyébként Bács-Kiskun megyében 1001 ezer forint, ami szinte hajszál pontosan megegyezik az országos átlaggal, ami 1178 ezer forint.
Még két érdekes mutató
Így alakult Bács-KIskun megyében a működő aktív és krónikus rehabilitációs ápolási ellátás ágyainak megoszlása:
Végezetül, ennyire volt népszerű 2019-ben, még a világjárvány előtt Bács-Kiskun megye - azaz a kereskedelmi és üzleti célú egyéb szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák megoszlása:
Címlapkép: Getty Images