Szomorú statisztika: ennyire gyorsan fogy ennek a magyar megyének a népessége

Békés megyéről a legtöbb embernek talán a hungarikumként számon tartott csabai kolbász, a gyulai várfürdő, a békésszentandrási kézműves sörök és a szarvasi kávéfőző ugrik be. Amellett, hogy Magyarország egyik fő éléstárának számít, több olyan mutató is van, amikkel nem éppen pozitív értelemben emelkedik ki az országos statisztikák közül: 2019 folyamán

az ezer lakosra jutó természetes fogyás itt volt a legjelentősebb.

A munkanélküliségi ráta magasabb az országos átlagnál, a havi nettó átlagkereset viszont jóval alacsonyabb, és a lakásépítési kedv sem nevezhető szárnyalónak - derül ki a KSH Körkép a megyékről című kiadványából, ami 2019-es adatokat vett alapul.

Mezőgazdaságban erős

A Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád-Csanád megyék illetve Románia szomszédságában fekvő, 5630 négyzetkilométernyi megye általánosságban véve az ország éléstára. Termőtalaja jó minőségű, nem véletlen, hogy itt termelik a legtöbb kukoricát, búzát és árpát is. Szintén élvonalban van a terület cukorrépa, kender, zöldség-gyümölcs termelésében. Az állatállomány ugyancsak jelentős (bár jócskán csökkent az elmúlt évtizedekben), de még így is itt tartják a legtöbb sertést, emellett számottevő a baromfi, víziszárnyasok és juhok állománya is. A legmagasabb sikértartalmú és legjobb minőségű búzát is az itteni földekről aratják le. Ezt támasztja alá a szántók aránya is: míg az országos mutató 46, addig a megyei 72.

Mindebből jól kitűnik, hogy Békés mezőgazdaságban erős, ugyanakkor ásványkincsekből sem áll rosszul: az ország földgáz-készletének nagyjából egyötöde itt található, de említésre méltó még a kőolajkitermelés, az agyag- és homokbányászat. A szakemberek szerint nagy lehetőség rejlik a termálvíz hasznosításában is, de ez részben még kiaknázatlan.

Az ipar általánosságban inkább néhány város életében játszik meghatározó szerepet, mindenhol a szolgáltatások aránya van túlsúlyban. Ez különösen igaz a megyeszékhelyre, Békéscsabára, és Gyulára is.

A következő ábrán a bruttó hozzáadott érték megoszlását láthatjuk a nemzetgazdasági ágcsoportok, így mezőgazdaság, ipar/építőipar és szolgáltatások szerint. Mint az kitűnik,

a megyei mutató (15) több mint háromszorosa az országosénak (4), ami a mezőgazdaságot illeti.

Az ipar, építőipar megyei mutatója (27) csak kevéssel marad el az országostól (30), ez jellemző a szolgáltatásokra vonatkoztatva is (58 és 66).

A statisztikák alapján az ipari termelés értéke (ezer milliárd forintban kifejezve) jócskán elmarad az országos átlagtól: míg ez 34,6, addig a megyei mutató mindössze 0,6.

Ha a főbb ipari területek kibocsátásból való százalékos részesedését nézzük, azt látjuk, hogy a legnagyobb részt az egyéb kategória foglalja el belőle (39%), ezt követi a gépipar, gépi berendezés gyártása (24%) Az élelmiszeripar 20%-ot tesz ki, a maradék 17%-ot pedig a gumi-, műanyag- és építőipar adja.

Frissebb, 2020-as adatokból már azt is tudni lehet, hogy a tavalyi év I–III. negyedévben a telephelyi adatok alapján az ipar teljesítménye tizedével elmaradt az egy évvel korábbitól. A megyei székhelyű építőipari szervezetek termelése 14, a beruházások volumene 5,5%-kal csökkent.

A kilenc hónap folyamán csak februárban nem csökkent a kibocsátás az egy évvel korábbihoz képest. A járvány megfékezésére hozott korlátozó intézkedések feloldását követően júniustól csökkent a termeléskiesés, szeptemberben már csak 0,5%-ot tett ki.

A 49 főnél többet foglalkoztató, megyei székhelyű ipari vállalkozások 2020. I‒III. negyedévi termelése (folyó áron 237 milliárd forint) összehasonlító áron 10%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A csökkenést elsősorban a gép, gépi berendezés gyártás 34%-os visszaesése okozta.

Rekorder a természetes népességfogyásban

Ahogy a bevezetőben is szerepelt, a népesség ezer lakosra jutó természetes fogyása Békésben a legjelentősebb. 2020 január elsejei adatok szerint 331 ezer fő lakja a megyét.

2020 I–III. negyedévében többen születtek és kevesebben haltak meg itt, mint az előző év azonos időszakában, a természetes fogyás azonban a megye népességét 1745 fővel csökkentette, ezer lakosra vetített értéke a megyék közül a legmagasabb volt.

Ez a veszteség 18%-kal kisebb volt a 2019. I–III. negyedévinél.

2020 I–III. negyedévében összesen 2163 gyermek jött a világra, és 3908 fő hunyt el. Az élveszületések száma 12%-kal több, a halálozásoké 3,7%-kal kevesebb volt, mint 2019 azonos időszakában. Az előbbiek száma Szabolcs-Szatmár-Bereg megye után itt emelkedett a leginkább. A teljes termékenységi arányszám 2019-ben 1,46 volt a megyében, az országosnak (1,49) nagyjából megfelelő.

Ahogy az ábrán is szerepel, a nők és férfiak számát tekintve is alulmarad az országos átlaghoz képest a megye nagyjából a 44 éves korosztályig, az 50-54 éves korosztálytól kezdve viszont nemhogy eléri, de túl is szárnyalja azokat mindkét nemnél.

A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 2019-ben 68,9% volt, ami csaknem egyenlő az országos 70,1%-kal. Ugyanezen korosztály munkanélküliségi rátája (5,7%) egy kicsit magasabb volt az országosnál (3,4%). A havi nettó átlagkereset (179 ezer forint) azonban jócskán elmarad az országostól (245 ezer). Az egy főre jutó GDP 2,6 millió forintra rúgott a megyében, míg országos szinten 4,4 millióra.

2020 III. negyedévében a munkaerőpiacon 148 ezer fő foglalkoztatottként, 9 ezer fő munkanélküliként jelent meg. A foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma egyaránt csökkent 2019 III. negyedévéhez képest. Az előbbiek száma az országossal közel azonos mértékben fogyott, az utóbbiaké az átlaggal ellentétesen változott. Az inaktívak száma 93 ezer főt tett ki, 0,3%-kal többet az egy évvel korábbinál.

A növekedést részben az okozta, hogy a munkahelyüket elvesztett emberek túlnyomó többsége – a személyes kontaktus elkerülése és a járvány következtében kialakult gazdasági helyzet miatt – nem tudott aktívan munkát keresni és/vagy két héten belül munkába állni.

Jó hír, hogy a bruttó és nettó átlagkereset – a közfoglalkoztatottakkal együtt számítva – egyaránt 9,0%-kal múlta felül a 2019. I–III. negyedévit, folytatva a korábbi időszakok emelkedő tendenciáját, a növekedés üteme azonban elmaradt az országostól. A szellemi foglalkozásúak átlagkeresete a megyék és a főváros körében itt volt a legalacsonyabb.

A már ugyancsak említett lakásépítési kedvről azt lehet elmondani, hogy a tízezer lakosra jutó lakásépítések darabszáma 2019-ben 5,1 volt, messze elmaradva az országos 21,6-tól. 2020 I–III. negyedévében jelentős emelkedés következett be az épített lakások számát illetően: ez a mutató az előző év azonos időszaki alacsony bázishoz képest 75%-kal (országosan 25%-kal) lett magasabb. A jövőbeni lakásépítési kedv viszont az országos tendenciával párhuzamosan a megyében is tovább csökkent: a 2020 I–III. negyedévében kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (101) az előző év azonos időszaki kevesebb, mint hattizedére esett vissza.

Címkép: Wikipedia