A kormány a biztonságosabb munkavégzés és a munkahelyi egészségügyi kockázatok csökkentése érdekében meghosszabbítja a távmunka szabályainak veszélyhelyzeti alkalmazását is - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium. A rendelet értelmében a munkáltatók és a munkavállalók 2021. február 22-ig a munka törvénykönyvétől eltérően állapodhatnak meg a távmunkáról: a veszélyhelyzet időtartama alatt a munkavégzés helye szabadon választható, a távmunka akár részlegesen, a munkanapok egy részében is megvalósulhat - írja a Pénzcentrum.
A munkáltató távmunkavégzés esetén költségtérítést fizethet, havonta legfeljebb a mindenkori minimálbér összegének 10 százalékával - 2021-ben tehát 16 740 forinttal - járulhat hozzá a munkavállaló kiadásaihoz. A munkáltató köteles tájékoztatni a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól, a munkavállalónak pedig ezek teljesülésére figyelemmel kell megválasztania a munkavégzés helyét.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nyilvántartása szerint 2019 decemberében a munkavállalóknak mindössze 1,1 százaléka dolgozott az elmúlt 4 hétben távmunkában, míg alkalmanként a dolgozók 1,8 százalékának nyílt erre lehetősége. 2020 márciusában már nagyjából 154 ezer dolgozó dolgozott rendszeresen, és 184 ezren alkalmanként home officeból. A járvány hatására az arányok így 3,4 és 4,1 százalékra nőttek.
A drasztikus emelkedés csak ez után következett be: áprilisban már 8,3-8,4 százalék dolgozott alkalmanként és rendszeresen ebben a formában, májusra pedig 17,2 százalékra nőtt az együttes arányuk. Ez azt jelentette, hogy 303 ezren rendszeresen, 455 ezren pedig alkalmanként dolgoztak ilyen formában.
Júliustól kezdve már sokkal kisebb volt azoknak az aránya, akik távmunkában végezték folyamatosan, vagy alkalmanként a feladataikat: együttesen 7,5 százalék. Augusztusban és szeptember arányuk tovább csökkent, majd októberben ismét emelkedni kezdett. Novemberre már 8,2 százalék, decemberre pedig 9,2 százalék, vagyis 414 ezer munkavállaló dolgozott rendszeresen vagy alkalmanként home officeból. 2019 decemberéhez képest a számuk megnégyszereződött, 2020 májusához - a rekord hónaphoz képest 45 százalékkal kevesebben voltak home officeban időnként, vagy folyamatosan.
Bár januári adatokkal még nem szolgált a KSH, jelenleg is lehet 300-400 ezer dolgozó, aki rendszeresen vagy alkalmanként távmunkában dolgozik, vagyis érinti a távmunka szabályozásának hosszabbítása.
Kompenzálhat a munkáltató, de erre nem kötelezhető
Az ITM szerint a cégeknek érdemes a távmunka mellett dönteniük, ha tevékenységi köreik, működési sajátosságaik ezt lehetővé teszik, és az átállás nem gátolja munkavállalóikat feladataik teljesítésében. A szabályozás viszont csak lehetőséget ad a munkáltató és munkavállaló közti megállapodásra, mely alapján kompenzációra számíthatna a dolgozó például a home office miatt megemelkedett rezsiköltségek, vagy az otthoni eszköz- és internethasználat okán. Egyelőre azonban erre semmi sem kötelezi a munkáltatót. A távmunka kapcsán Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara (MKIK) elnöke elmondta, hogy valamilyen formában maradni fog, vélhetően nagyobb arányban, mint a járvány előtt. Véleménye szerint rá kell bízni a piacra a változást,
a kormánynak pedig fél-egy évet érdemes lenne várnia a szabályozással.
A cikk folytatása a Pénzcentrumon olvasható.
Címlapkép: Getty Images