2020 IV. negyedév végére 66 080 milliárd forintra nőtt a háztartások pénzügyi vagyona, ami 2 176 milliárd forintos növekedés az előző negyedévhez képest, éves alapon pedig 5 445 milliárd a gyarapodás. A háztartások kötelezettségeinek szintje 11 536 milliárd forint volt 404 milliárdos negyedéves növekedéssel, míg az éves változás 1 197 milliárd forint emelkedés. Így a kettő eredményeként a nettó pénzügyi vagyon 1 772 milliárdos negyedéves növekedéssel 54 544 milliárd forintra nőtt.
A vagyonnövekedésben tranzakciós alapon szerepet játszott, hogy a készpénzállomány ismét 154 milliárd forinttal nőtt,
ezen felül kiugró mértékben, 663 milliárd forinttal nőtt a látra szóló betétek állománya és 79 milliárddal a „lekötött betéteké”. Továbbra is kiugró dinamikával, 469 milliárd forintért vásárolt hosszú lejáratú, míg 84 milliárddal csökkentette a rövid lejáratú kötvényállományát a lakosság. Tőzsdei részvényeket 52 milliárdnyi értékben adott el a lakosság, - talán nem alaptalanul – megpróbálva kiszállni a rally csúcsán, míg a befektetési jegyek negyedéves nettó tranzakciója plusz 174 milliárd forint volt, biztosításokba pedig 72 milliárd forintnyi állományt tettünk be. Ezen felül az átértékelődések is jelentősen befolyásolták a háztartások vagyonát.
A tőzsdei részvényeknél a vágtató globális rallynak köszönhetően 231 milliárd forint volt az árfolyamnyereség, a befektetési jegyek ugyanezen okból kifolyólag 146 milliárdnyi pluszt mutattak – viszont az előző negyedévet jelentősen lefelé revideálták -, a háztartások biztosítási instrumentumainak felpattanása pedig 176 milliárdos pluszt mutatott. Növekedett a nem tőzsdei cégekben lévő háztartási vagyon értéke is, 152 milliárd forintos volt a pozitív átértékelődés, a valutákon és devizabetéteken pedig 11 milliárd forint volt az összesített veszteség a forintárfolyam változásából eredően.
A hitelkötelezettségek teljes állománya tranzakciós alapon 441 milliárd forintos pluszt mutatott, ezen belül a rövid lejáratú hitelek állománya 3 milliárddal nőtt, míg a hosszú lejáratú, elsősorban ingatlan- és hosszabb lejáratú személyi hitelek állománya ismét kiugró mértékben, 311 milliárddal emelkedett, amit az aktív ingatlanhitelezés mellett a babaváró hitelek felfutása eredményezett. Ezen felül a Q4-es szezonalitásnak megfelelően a háztartások egyéb kötelezettségei 125 milliárd forinttal ugrottak.
Európai összehasonlításban a magyar háztartások kifejezetten pozitív képet mutatnak a kötelezettségekkel csökkentett pénzügyi vagyont tekintve.
A legfrissebb, 2019-es Eurostat adatok alapján a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona az azévi GDP 108%-án állt és a kiugróan dinamikus GDP növekedés – a nevező – miatt nem tudott tovább emelkedni. 2019-ben ez az arány a cseh háztartások esetében 95.4% volt, a horvátok esetében 91.6%, Bulgáriában 91.2%, Szlovéniában 89.6%, Görögországban 85.2%, Finnországban 71.3%, Lengyelországban 63.3%, Romániában 50.9%, Szlovákiában pedig a GDP 49.2% volt a háztartások nettó vagyona. Az osztrák szint továbbra is 135.8%, a német 139.3%-on áll, , viszont az olasz 193%, a svéd 233% vagy a holland 241% jelentős mértékben vezeti az európai relatív mezőnyt.
A tavalyi év második felében és jelenleg is a legfőbb meghatározó trend a lakossági vagyonváltozásban a „kényszermegtakarítás” motívuma,
mivel korlátozottak a lehetőségek a szokásos fogyasztási szint fenntartását illetően, így kényszerűen is gyorsabban nő a háztartási vagyon, de ezen felül jelentős szerepe van a kormányzati transzferek kifizetésének és az EU-s források kiugróan dinamikus áramlásának is. A készpénz természetesen továbbra is megállíthatatlanul növekszik, a hosszú lakossági állampapírokat is aktívan vásárolják a háztartások és a hitelfelvétel továbbra is közel negyedéves csúcsokat dönt. Ezen felül a vagyonszerkezetet értelemszerűen az általános hazai és globális makrogazdasági környezet mozgatta, a tavaly év vége óta tartó/újrainduló rally a tőkepiacok volatilitásának kitett instrumentumok esetében most jelentős átértékelődési plusszal járult hozzá a vagyonhoz.
A 6000 milliárdot közelítő készpénzállomány növekedésének megállításában továbbra sem sikerül előrelépni, nem lehet a lakosság egy érdemi részét meggyőzni, hogy ne ezt a jelentős nemzetgazdasági költséggel rendelkező „megtakarítást” válassza, hanem valamely az immár látható mértékűvé éledt inflációt elérő hozamtermelő képességű instrumentumot, amivel egyben a reálgazdasági hasznosulása is biztosítva lenne ezeknek a forrásoknak. A vonzó lakossági állampapírok esetében – bár az infláció látható és stabil élénkülésével a nem infláció-indexált papírok veszíthetnek a vonzerejükből - némi kiszorítási hatást továbbra is lehet látni a többi eszközhöz kapcsolódóan, mivel továbbra is ez a legkiugróbban növekvő eszközosztály. De ez alapvetően a hasonló hozam/kockázat paraméterekkel rendelkező alternatívákat érinti illetve egyben hozzájárul több fontos nemzetgazdasági cél teljesüléséhez is, mint például az államadósság (re)finanszírozási stabilitásának és belföldi finanszírozásának növelése illetve az állami kamatkiadások hazai nemzetgazdaságban történő lecsapódása.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője szerint az idei évre előretekintve kiemelhető, hogy
a korlátok várható fennmaradásával az első és a második negyedévben is hasonlóan dinamikus vagyonemelkedés valószínűsíthető a kényszermegtakarítási motívumból eredően,
viszont a feloldásokkal párhuzamosan - az év második felétől -, a többcélú elmaradt kereslet pótlásával a korábbi években látott dinamika alá lassulhat a vagyon növekedése, viszont ez egyben támaszthat is adhat a GDP gyorsabb visszapattanásához fogyasztási oldalról.
Címlapkép: Getty Images