A magyarok továbbra is keresik a különféle megtakarítási lehetőségeket, az önkéntes pénztárak taglétszáma egyre emelkedik és a befizetett összegek is évről évre nőnek. De valóban megéri még erre is fizetni?
Bár az biztos, hogy az aranyat a múltban is és most is jellemzően értékesnek tartották, ez még korántsem jelenti azt, hogy mindig ugyanannyit ért volna.
Minden két aktív dolgozóra egy nyugdíjas jut, a helyzet pedig a Ratkó korszakban születettek gyerekeinek nyugállományba vonulásával még rosszabb lesz – azonban még nincs késő gondoskodni magunkról.
Idén átlagosan 40 616 forintot, az egy évvel korábbinál 14 százalékkal többet tettek félre havonta azok a magyarok, akik tudtak megtakarítani; a legtöbben váratlan helyzetekre vagy pénzügyi tartaléknak spórolnak.
Biztosítási szakembereket kerestünk fel, hogy megtudjuk, hogyan változott meg a lakosság nyugdíj-előtakarékosságra való hozzáállása az intézkedés hatására.
Te mibe fektetnéd a pénzed? Ki gondolná, de hiába a válság, az emberek nem fordultak el az olcsóbb karórák irányába, sőt: manapság az a jellemzőbb, hogy még inkább a drágább, minőségibb modelleket keresik a vásárlók.
Jelentősen, 31 százalékról 24 százalékra csökkent egy év alatt a 30-59 évesek körében azoknak az aránya, akik kimondottan biztonságosnak tartják az anyagi helyzetüket - derül ki a legfrissebb K&H biztos jövő kutatásból.
A megugró infláció a megtakarítási megoldások felé tereli majd azokat a magyarokat is, akik eddig lekötés nélkül a bankszámlájukon vagy esetleg otthon, a szekrényben tartották a pénzüket.
Az infláció alaposan átírta a magyar lakosság pénzügyi helyzetét, hiszen idén sokan már a költéseik visszafogásával, áttervezésével számolnak. A megtakarítással rendelkezdők aránya jelentősen csökkent, a megtakarítási formák átrendeződtek.
A fiatalok megfontoltan fogják elkölteni a visszajáró SZJA-t, derült ki az ÖPOSZ reprezentatív kutatásából. A megkérdezett 25 év alattiak közel fele ugyanis hosszútávú céljaira fogja félretenni a visszajáró összeget.
Az inflációs környezet ellenére vagy éppen ezért, az emberek igyekeznek ugyanannyit vagy többet félretenni, mint korábban – több kevesebb sikerre.
A magyar lakosság jelentős részének nincs érdemi mennyiségű félretett pénze, a kispénzűek egyáltalán nem tartanak hosszútávú befektetéseke, mondta Tuli Péter, a HOLD Alapkezelő intézményi üzletágvezetője a Pénzcentrumnak.
Az emberek közel fele, 49 százaléka szokott rendszeresen takarékoskodni, közülük pedig a legtöbben 100 ezer forint alatti összeget tesznek félre havonta.
Minden korábbinál magasabbra, 54 ezer milliárd forint fölé emelkedett a lakossági kézben tartott, szigorúan értelmezett pénzügyi megtakarítások állománya 2023 második negyedévében.
Újabb adót vetett ki a kormány a lakossági befektetésekre. A szerda éjjel megjelent kormányrendelet értelmében a természetes személyt (jelenleg 13 százalékos) szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség terheli egyes kamatjövedelmei után.
A magyarok több mint 30 százalékának nincs vésztartaléka, pedig már havi 10-20 ezer forint is elég a megtakarításhoz. Az öngondoskodási célú biztosítások hosszú távú biztonságot nyújtó befektetési eszközök.
Már a mindennapokban érezzük a válság negatív pénzügyi hatásait – így foglalható össze az NN Biztosító legújabb kutatása, amely a magyarok megtakarítási szokásait, közhangulatát, jövőbeli pénzügyi terveit vizsgálta.
Ahhoz, hogy nyugdíjas korban ne kelljen a rokonok segítségére szorulni, fontos időben megkezdeni a nyugdíjcélú megtakarításokat, hívták fel a hosszútávú megtakarítási forma szerepére a figyelmet a Pénztár szakértői.
Bár lényeges az esztétikum, a befektetési szempontok, a kedvező ár-érték arány, valamint a megbízható kereskedő és az online elérhető árukészlet határozza meg a magyarok műtárgyvásárlási szokásait.
Sok kicsi sokra megy - tartja a közismert mondás is. Bár a takarékoskodás mantrájára sokan csak legyintenek, a Pénzcentrum mai cikkében is igazolta a kisebb összegű, de rendszeres spórolás létjogosultságát.
Budapest 2℃ (eső)