Amint a koronavírus márciusban megjelent Magyarországon, azonnal megmutatkoztak a gazdasági hatásai is: rengetegen veszítették el munkájukat, kényszerültek fizetés nélküli szabadságra menni, és hamarosan az élelmiszerárak az egekbe szöktek. Ezt mindenki tapasztalta, azonban azóta csaknem egy év telt el, mégsem tudtak visszazökkenni az élelmiszerárak a járvány előtti mederbe.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, 2021. februári átlagárakat mutató statisztikái szerint a fogyasztói árak átlagosan 3,1 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbi áraknál. Hiába stagnált az éves infláció már november óta 2,7 százalékon, most ismét emelkedés kezdődött. Ez persze még mindig nem éri el a nyári csúcsot: júliusban 3,8 százalékos, augusztusban már 3,9 százalékos drágulást mért a KSH.
Az infláció szeptember óta lassult: előbb 3,4 százalékra, majd októberben 3,0 százalékra mérséklődött, és novemberben stabilan beállt 2,7 százalékra. Ez a tendencia most megtört, és ismét emelkedés kezdődött. Szakértők szerint igazán csak a nyitás után fog elszabadulni az infláció.
Az élelmiszerek drágulása még drasztikusabb volt
Az infláció minden fontosabb kiadást magában foglal, viszont ha az élelmiszerek árát külön vizsgáljuk - például a csökkent árú üzemanyagoktól vagy az ingyenes parkolástól -, akkor azt látjuk: sokkal nagyobb volt a drágulás. Szeptemberben például a fogyasztói árak 3,4 százalékos éves növekedésén belül az élelmiszerek ára 7,3 százalékkal nőtt egy év alatt! Azóta folyamatosan csökken a különbség: decemberben 4,9 százalékra mérséklődött az élelmiszerár-emelkedés, januárra pedig 3,9 százalékot mutatott a KSH mérése.
Az éves áremelkedés februári szintje 3,4 százalék volt, vagyis 0,3 százalékpont a különbség a teljes inflációtól.
Az élelmiszereken belül viszont továbbra is óriási kilengések lehetnek egyes termékek árváltozásában. Az étolaj ára februárban éves szinten 25,1, a cukoré 9,9, a cukorka, mézé 7,5, a liszté 7,1, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 5,8 százalékkal emelkedett. Viszont a sertéshús ára drasztikusan, 7,3 százalékkal csökkent.
2021-ben pedig januárról februárra egy hónap alatt az élelmiszerek 1 százalékkal drágultak. Ezen belül az étolaj 6,8, a gyümölcs- és zöldséglé 4,9, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 3,5, a margarin 2,3, a tej 2,2 százalékkal többe, a sertéshús 1,5 százalékkal kevesebbe került.
A nyugdíjasok az infláció nagy vesztesei?
Az, hogy az élelmiszerek drágulása mennyiben érint egyes társadalmi csoportokat, annak függvénye, hogy jellemzően milyen termékeket vesznek és milyen mennyiségekben. Erről a KSH is vezet statisztikát, amely alapján
a nyugdíjasok és a kis jövedelemből élők számára sokkal nagyobb az érzékelhető árdrágulás mértéke, mint más társadalmi csoportoké.
Ez valószínűleg azzal áll összefüggésben, hogy az elszabaduló élelmiszerárak rájuk nagyobb hatással vannak, mert a bevételeik nagyobb részét költik arányaiban ezekre a termékekre, mint például a jobb anyagi helyzetben lévő rétegek, vagy a három vagy több gyermeket nevelő családok.
Decemberben a nyugdíjas-infláció 3,8 százalékra emelkedett, miközben az általános áremelkedés mértéke 2,7 volt, tehát a különbség 0,9 százalékpontot tett ki. 2021 januárjában a nyugdíjas fogyasztói árindex 2,9 százalékra mérséklődött, februárban viszont 3,2 százalékra emelkedett. A különbség az össztársadalom és a nyugdíjasok által érzékelt inflációban a legutolsó adatok szerint 0,1 százalékpont - ritka, hogy ilyen közeliek az értékek, viszont előfordul. Ez vajon azt is jelenti, hogy a nyugdíj zsemlében, tojásban, párizsiben, stb. mérve jobban megtartotta az értékét?
Hiába több, mint 150 ezer forint, egyre kevesebbet ér az átlagnyugdíj
A Magyar Államkincstár adatai szerint 2020. januárjában 142,1 ezer forint volt az átlagnyugdíj, majd novembertől a visszamenőlegesen emeltek 1,2 százalékot, és januárban újabb 3 százalékot. Lapunk számításai szerint ezzel olyan 148,1 ezer forint körüli összeg lehetne az öregségi nyugellátás átlagos összege jelenleg, viszont miniszteri megszólalásokból az derült ki, hogy 2021-ben az átlagos nyugdíjösszeg eléri a 150,6 ezer forintot.
Ez alapján a portál kiszámolta, mennyit ért a nyugdíj 5-10 éve, illetve a járvány évében. Viszont a grafikonon nemcsak a 2009-2020 éves átlagárakat és átlagnyugdíj árindexeit tüntettük fel, hanem 2020. utolsó negyedévi, és 2021. január-februári havi adatait is, hogy jól látható legyen: mennyit ért a visszamenőleges emelés, illetve a januári rendes nyugdíjemelés. (A 13. havi egy heti juttatás, mivel nem épül be a nyugdíjba, csak egyszeri juttatás, nem vettük figyelembe a számítás során, ahogy az egyszeri nyugdíjprémiumot sem, csak az emeléseket vették figyelembe.)
Azt a kettősséget lehet megfigyelni az árindexek alakulásából, hogy míg egyes vizsgált termékek - tojás, alma, liszt, cukor - kezdik közelíteni a 2018-2019-es szintet, tehát hasonló mennyiséget vehetnénk az adott élelmiszercsoportból az adott évi átlagnyugdíjból, más termékek - zsemle, tej, párizsi, krumpli, sertéscomb - a 2020-as szintet tudják csak nagyjából hozni. Egy kivétel van: úgy tűnik, a bontott csirkéből - járvány ide vagy oda - évről évre, hónapról hónapra többre futja a nyugdíjból.
Mit látunk 2021-ben?
Zölddel emeltük ki az év első két hónapját, így látható, hogy a 2020 utolsó negyedévéhez képest a 10 alapvetőélelmiszerből többre futja, viszont 2020 egész éves átlagához képest nem mindig. Azt is láthatjuk, hogy januárban még kedvezőbb volt a helyzet sok esetben, mint februárban - az árak is felébredni látszanak téli álmukból.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint a sertés, és általában a húsárak csökkenése jórészt a koronavírus hatása (pl. a vendéglátás szektor keresletének visszaesése), és ugyancsak hat ezekre a németországi sertéspestis. Viszont a katasztrofális tavalyi gyümölcstermés miatt elszálltak a gyümölcsárak, a búzaárak emelkedése miatt pedig emelkedhetnek a liszt és pékáruk árai. A takarmányárak érdemi emelkedése pedig előbb-utóbb megjelenhet a hús- és állati termékek áraiban.
Németh Dávid a K&H vezető makrogazdasági elemzője szerint szintén emelkedő marad a következő hónapokban az infláció.
A leglényegesebb szempont ezen a téren, hogy a járvány miatti bizonytalanság mikor húzódik vissza és mennyire lesz erős utána a belföldi kereslet, valamint a lesznek-e kínálati korlátok, akár a termékeknél, akár a szolgáltatásoknál. Ezek a tényezők jelenleg kockázatot jelentenek az infláció alakulása szempontjából
- mondta el. Az elemzők szerint nehéz lenne viszont megjósolni a járvány kiszámíthatatlansága miatt, hogyan alakulnak majd az árak.
Mennyivel ér kevesebbet a nyugdíj mint egy éve? A cikk itt folytatódik.
Címlapkép: Getty Images