A vizsgált hónapban a bruttó átlagkereset 435 200 forint volt a teljes munkaidőben foglalkoztatottak esetében, míg a nettó átlagkereset 298 100 forinton állt. Közfoglalkoztatás nélkül a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 445 600 forint volt a hónapban. A nettó bérek szintén 8,7 százalékkal emelkedtek, a reálbérek növekedése pedig 4,8 százalék volt a hónapban.
A bérdinamika alapfolyamatait meghatározó és így a monetáris politika szempontjából is kiemelt mutató, a rendszeres bérek növekedése 8,5 százalék volt a hónapban az előző havi 10,7 százalék után. A közszféra bérnövekedése 11 százalék volt a hónapban, így erőteljesen látszanak az közszolgálati ágazati béremelések.
A 2022. januártól további 30 százalékkal emelkedő egészségügyi szakdolgozói bérek, illetve az idén januártól évenként kiugró mértékben növekvő orvosi bérek érdemben támogatják majd a dinamikát, ahogy a tavaly júliustól hatályba lépett 10 százalékos pedagógus béremelés is. A nemzetgazdaságban alkalmazásban állók létszáma 0,7 százalékkos éves növekedést mutatott a hónapban az előző havi 0,9 százalékos csökkenés után, ami mindenképpen erőteljes fundamentális váltás.
Az erőteljes várakozások ellenére az idei évben sem látszik szinte semmilyen lassulás a béremelkedésben, a munkaerő megtartása és odavonzása érdekében, illetve az inflációs környezet figyelembevétele miatt továbbra is aktív béremelésre „kényszerülnek” a munkaadók, így a megszokott módon üzemelő szektorokban változatlanul erőteljes a bérdinamika, az egészségügyben pedig közel 40 százalékkal emelkedtek a bérek a hónapban.
A „kettészakadtság” az idei első negyedévig azonban minden bizonnyal jelen volt a hazai munkaerőpiacon, bár a megszokott módon üzemelő szektorokban dolgozók létszáma jelentősen meghaladja az korlátozásokkal érintettekét és májustól kezdve a turizmus-vendéglátás, illetve a szolgáltatások területén is visszatér a korábbi, sőt várhatóan a korábbinál erőteljesebb bérdinamika. A tavalyi évben még jelentős segítséget nyújtó erőteljes minimálbéremelés az idei évben kevésbé fog támaszt jelenteni, bár ennek a hatása egyelőre alig látszik a bérdinamikában.
Az év második felétől az elhalasztott kereslet következtében akár a pandémia előtti szintet is meghaladó lehet a munkaerő-kereslet és a bérverseny a helyreállással próbálkozó szektorokban, ami tovább erősítheti az idei bérdinamikát.
Ágazati bontásban átlag feletti a bérnövekedés az építőiparban, az IT szektorban, az ingatlanügyletekben, az oktatásban és az egészségügyben, míg átlag alatti a mezőgazdaságban, az energiaszektorban, a közigazgatásban, a logisztikai szektorban és jelenleg még a turizmus-vendéglátásban. A várakozásunk idénre 9 százalékot elérő béremelkedés és 4,5 százalékkos reálbér növekedés.
Címlapkép: Getty Images