Burgonya, dinnye, szőlő vagy málna? Hogy a többi gyümölcsöt ne is soroljuk fel, de a termesztők szerint valami baj van a magyar termeléssel, hiszen tonnaszámra érkezik az import egyes fajtákból, itthon pedig a földeken rohad a termény. A dinnyeföldeken uralkodó káoszról korábban már beszámoltunk, és arról a sajnálatos tényről panaszkodtak akkor a gazdák Facebook-on, hogy rothadnak a földeken a gyümölcsök, miközben özönlik az országba a drága olasz importáru. A Magyar Dinnyetermelők Egyesületének a Facebook oldalán a következő bejegyzések és elszomorító kép fogadta az embert:
Valamilyen nagy zavar van a kereskedelemben. Teljesen érintetlen dinnyeföldek is vannak még az ország több pontján. 0 Ft-ért sem kell. Maximum 30-ért. Pedig megtermelni többe került. Aztán az ember sétálgat úton útfélen, és 150 és 200 Ft/kg árakon van kint a pultokon. Elindult az import is, mintha itthon már véget ért volna a szezon. Hol a hiba?
Minden terméknél ez van, óriási az árrés amit alkalmaznak itthon, ez így nem működőképes. A 3-3,5-es szorzó egy nonszensz. A szétszabdalt, egymás árai alá bármikor bemenő, a többiekkel nem együttműködő gazdatársadalmat simán lehet szivatni addig amíg tényleg tönkre nem mennek
- osztotta meg gondolatait Facebook hozzászólásában Tornyai Tibor.
Így történt ez a szőlőnél is, a boltokban 1200 forintért vehettünk olasz szőlőt, míg a magyar termelőktől fel sem vásárolták a szőlőjüket, zöldszüretre kényszerültek sokan, aki pedig nem bírta elviselni, hogy még a beérése alatt kidobásra ítélje a szőlőjét, azoknak ott maradt a földeken, munkaerő híján sokan leszedetni sem tudták a termést, erről is beszámoltunk itt.
Nem jobb a helyzet a magyar burgonyával sem
Vészesen lecsökkent Magyarországon a burgonya termőterülete az utóbbi években. Míg 2019-ben 13287 hektáron ültettek étkezési burgonyát, az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai szerint 2021-ben már csak 8711 hektáron, vetőburgonyát pedig alig több mint 103 hektáron. Noha az Európai Unió 1701 burgonyafajtát ismer el, az évente megjelentetett Nemzeti Fajtajegyzéken csak 23 államilag elismert fajta szerepel, és ezeknek is csak a töredékét termesztik, mert az ágazat szereplői ragaszkodnak a bevált, megszokott fajtákhoz. Az Agrárszektor arról kérdezte a gazdákat, hogy hány fajtát termesztenek, ezt milyen módon, és milyenek a kilátásaik idén.
Burgonyából egyre nő az import aránya a hazai rovására, sokan veszik a termelők közül a hosszúkás, ovális formájú, ír nemesítésű Tornado fajtát, hangzott el a VII. Kiskunhalasi Burgonyanapokon,
Az lesz a vége, hogy kizárólag import burgonya behozatalára fogunk szorulni, ha nem változtatunk jelentősen a hozzáállásunkon
- hangzott el a rendezvényen a MATE Burgonyakutató Állomás elnökének, Prof. Dr. Polgár Zsolt szájából, aki a magyar burgonya siralmas helyzetéről nyilatkozott az agraragazat.hu-nak.
A magyar fajtatulajdonosok nem bírják a versenyt az ilyen nagy tőkeerősségű multikkal szemben, akár meg is szűnhet a hazai vetőburgonya előállítása, ami rengeteg termelőt érint rosszul. A hazai vetőburgonya termesztése jelenleg 150 hektáron folyik nálunk, míg az EU-ba való belépés alatt ez a szám a tízszerese volt, de az étkezési burgonya területe is jelentősen lecsökkent, mintegy 35 ezer hektárról 15 ezer hektárra, tette hozzá a szakember.
Az egyik legköltségigényesebb ágazat a burgonya, hisz speciális gépek kellenek hozzá, a modern gépek pedig rendkívül drágák, ráadásul a vetőburgonya ára is magas.
- mondta el Szabó Lajos, a Bács Gazda-Coop Kft. ügyvezetője.
Feleannyiért veszik a termelőtől
Magyarországon étkezési és vetőburgonyát is termesztenek, az étkezési burgonya termőterülete az AKI adatai alapján 8711 hektár, a vetőburgonyáé pedig 103,63 hektár – tudta meg az Agrárszektor a Nébihtől. A hatóság arról is beszámolt, hogy az európai uniós közös listán 1701 fajta szerepel, amelyek mindegyike termeszthető Magyarországon. Élnek is a lehetőséggel a termelők, mert nemcsak Magyarországról szerzik be a vetőburgonyát, hanem a kereskedőkön keresztül külföldről is, Hollandia, Franciaország, Németország a legnagyobb vetőburgonya-előállító országok. A többség magyarországi fajtaképviselőkön keresztül szerzi be a külföldről érkező vetőburgonyákat, de jelentős azok száma is, akik közvetlenül vásárolnak az EU-ban. A magas vetőburgonyaárak miatt azon területek száma is számottevő lehet, ahol az előző évről visszamaradt burgonyát vetik el. Általánosságban elmondhatjuk, hogy nagy az utántermesztett burgonyák aránya. A Nébih tájékoztatásában kitér arra is, hogy 2021-ben 22 fajta vetőburgonyát termesztenek Magyarországon.
Sok termelő nem bírja a fémzárolt, jó minőségű vetőburgonyát évente megvásárolni, a megoldás az lenne, ha a visszaültetésre alkalmas, magyar fajtákat telepítenék vetőburgonyának. Sehol nem következett be ekkora csökkenés az állami támogatások tekintetében és a termőföldek területében, a magyar agrárium mostohagyereke a burgonya ágazat
- összegezte gondolatait Prof. Dr. Polgár Zsolt
A Magyar fajták meg a Magyar növénytermesztés már akkor meghalt mikor megszüntették a TSZ-eket meg az Állami gazdaságokat. A kulák csak kukoricát tud termelni mert semmi szakképesitése nincs neki,abból meg Etanolt készítenek.Ebből nagy áremelkedések lesznek hamarosan, osztotta meg véleményét Nagy Gábor a Facebook-on.
Persze, hogy egyre kevesebben termesztenek, 100 Ft a felvásárlási ára, a boltban meg 250-300 forintért adják dupla haszonnal
- tette hozzá Kovács-Tanács Zsolt
Ahogy a termesztő látja
Nevetségesen olcsón vették a szőlőt, 80 Ft-ért kilóját, ezért nem érdemes foglalkozni vele, ahogy lassan nem is marad ember a mezőgazdaságban, sem termelő, sem a terméket leszedő napszámos. Most itt, a Mátraalján, Gyöngyös környékén rengeteg elhagyott parcella van, a szőlőt nem szedték le, mert nem érte meg. Ez szörnyű nagy pazarlás, de az is abszurd, hogy arra kapnak a gazdák támogatást, ha kivágják a tőkéket. De a zöldszüret sem sokkal különb. Beszéltem kereskedővel, már meg sem veszik a magyar saszlát, a vevőknek ugyanis inkább a nagyszemű olasz szőlő kell. Ezért nem érdemes a fiataloknak a mezőgazdaságba időt és energiát fektetni. Kihal lassan az a nemzedék, elöregszik, amelyik még szívvel-lélekkel csinálta ezt a munkát, mert meg sem fordult a fejében, hogy veszni hagyja a föld kincseit. Ott van például a hevesi Nagyréde, málnából élt az egész település a rendszerváltás környékén még, most meg nincs ember, aki foglalkozzon vele, a nagy hűtőházuk görög málnával van tele. Ennek egyrészt a klímaváltozás az oka, másrészt a generációváltás. Divatok vannak, felkapnak növényeket, aztán ejtik, mert rájönnek, mégsem fenékig tejföl a termesztésük, és nem is kecsegtet akkora haszonnal. Ilyen most például a homoktövis
- osztotta meg a HelloVidékkel a gondolatait Növényes Nagy László agrármérnök és növényorvos.
Sok furcsaság van a gyümölcstermesztésben az őstermelő szerint, aki 2017-ben megkapta az Év Agrárembere díjat növénytermesztés kategóriában. Szerinte néha ok nélkül felkapnak egy-egy gyümölcsöt, ahogy ez a homoktövissel történt legutóbb, önkormányzatok telepítettek ültetvényeket belőle, de nem azt kapták, amire számítottak, mert "istenverése" dolgozni vele, ráadásul nincs, aki leszedje, nem is egyszerű bánni vele, "kerítésnek jó", gyümölcsnek kevésbé.
Címlapkép: Getty Images