Elképesztő nyomás van a nagy élőmunkaerő-igényű mezőgazdasági cégeken – jelentette ki Hivekovics Ákos, a ügyvezető tulajdonosa, aki 2021-ben a Portfolio Agrárdíjak "Az év agrárberuházása" kategória egyik jelöltje volt. A szakember elárulta, hogy az övék még viszonylag fiatal cégnek számít, hiszen csak 2014-ben alapították, viszont mostanra már nagy tételben foglalkoznak a bogyós gyümölcsök „nagy ötösével” (áfonya, feketeszeder, piros ribizli, málna és szamóca), és beszállítók lettek minden magyar kereskedelmi láncnál. Jelenleg 50 hektáron termelnek bogyós gyümölcsöket, ami már egy nagyon nagy volumen, és ezt folyamatosan 10-10 hektárokkal bővítik, mert egyre nagyobb igény van rá. A kezdet kezdetén azonban még fel se merült, hogy ezekkel a gyümölcsökkel foglalkozzanak, mesélte Hivekovics Ákos, aki elmondta, hogy miután 2014-ben a testvérével átvették a szüleiktől a néhány hektáros bodzaültetvényből és egy nagy méhészetből álló gazdaságot, először felmérték – egy európai körutat is beiktatva –, hogy mit lehet Zala megyében termeszteni. A másik, ami érdekelte őket, hogy mi az, amit máshol jól csinálnak, és ami Magyarországon még nem létezik és behozható?
Elsőre azt találták, hogy a gazdaságuk klasszikus körtetermesztő élőhely, ezért létesítettek is 30 hektárnyi modern művelésű, jéghálós körteültetvényt. A szakember nevetve mesélte el, hogy az utolsó pillanatban döntöttek úgy, hogy egy laposabb, 8 hektáron területen nem körtét ültetnek, hanem áfonyát, amiről akkoriban még nem tudtak semmit.
Nagyon hamar kiderült, hogy van egy óriási rés azokkal a gyümölcsállagokkal és méretekkel, amiket az import tud stabilan, megbízhatóan és egységesen garantálni, a hátsókerti termesztés viszont nem
– magyarázta Hivekovics Ákos.
A Hivekovics Családi Gazdaság ügyvezető tulajdonosa elmondta, hogy ezeknél a gyümölcsöknél elvárás, hogy folyamatos legyen az áruellátás, ezt pedig a klasszikus magyar szamócatermesztéssel (fóliasátorban egy késő áprilisi, kora májusi nagy dömping, aztán esetleg van egy kisebb őszi termelés) nem lehet megcsinálni. Egyetlen opció volt: folyton termő fajtákkal kellett foglalkozniuk, hogy stabilan tudjanak szállítani.
Kellett egy olyan épületet találni, ami üvegházszerűen nagy légtérrel rendelkezik, de sokkal inkább arról szól, hogy lehet hűteni, hogy lehet benne olyan alacsony hőmérsékletű klimatikus viszonyokat létrehozni nyáron, amiben az eper is jól érzi magát
– sorolta Hivekovics Ákos.
És ez lett a Cravo-ház, ami egy olyan elhúzható tetejű növényház, aminek a vázszerkezete nagyon hasonlít az üvegházhoz (ugyanolyan magas, megvan az a cakkos tetőszerkezete, ugyanúgy fémből készül az egész), viszont csak fóliaborítás van rajta az üveg helyett. Ez rugalmas, jég- és esőálló fólia, amit egy kábelrendszeren pillanatok alatt el lehet húzni. Vagyis 4-5 perc alatt – igény szerint – teljesen szabadtéri vagy zárt rendszert lehet kialakítani a tető és az oldalfalak el-, illetve felhúzásával, vagy ezek visszaengedésével. Ennek az a jelentősége, hogy a nyári nagy kánikulák közepén is olyan viszonyokat tudnak létrehozni a növényházban, ami életben és működésben tartja a folyton termő szamócát.
Hivekovics Ákos beszélt arról is, hogy jelenleg még csak egy hektárnyi ilyen Cravo-növényház létesült, de már ezzel is óriási eredményt értek el, ugyanis eddig Európában nem volt ilyen méretű, ilyen technológiájú épület. A szakember elárulta, hogy a beruházás a tervek szerint nem került volna 200 millió forintba, de mire elkészült, a végső összes sajnos inkább a 300 millió forinthoz volt közel. A szakember szerint alapvetően az látszik, hogy a bogyós gyümölcsök fogyasztása, az ezek iránti igény egyre erősödik, de ezt nehéz kielégíteniük a termelőknek. Hivekovics Ákos szerint a magas költségek miatt sokan nem is nagyon mernek belevágni a termelésbe ilyen magas technológiai színvonalon.
Elképesztő nyomás van a nagy élőmunkaerő igényű mezőgazdasági cégeken, nagyon sokan nem fogják túlélni a következő 10 évet, ha nem változnak a trendek
– mondta Hivekovics Ákos.
Címlapkép: Getty Images