Tudjuk, hogy változtatnunk kell a fogyasztási és táplálkozási szokásainkon, az életmódunkon és sok esetben bizony a felfogásunkon is. Annak ellenére, hogy ezekkel tisztában vagyunk, nem mindig vagyunk túl befogadóak újdonságok tekintetében. A rovarokkal például pont ez a helyzet. Tény, hogy elsőre az undor, a félelem, a fertőzés és a betegségek azok, amik eszünkbe juthatnak róluk, de attól még számtalan lehetőség rejlik bennük, ráadásul sokat tehetünk azért, hogy kicsit (ténylegesen) fenntarthatóbban éljünk. A takarmányárak is drasztikusan elszálltak, ezért a gazdákat érdekel minden olyat alternatíva, mellyel lehet faragni a költségeken - a rovarok itt kerülhetnek újra képbe, hiszen a takarmányozásban is nagyszerűen fel lehet használni. Hogyan jön össze a rovar a környezetvédelemmel? Milyen lehetőségekről beszélhetünk velük kapcsolatban? Az Agrárszektor ezeknek a kérdéseknek is utána járt a Grinsect alapító ügyvezetőjével, Aszalai Sándorral.
Bár elsősorban takarmányozási célokra állítják elő a termékeiket, nem ritka, hogy kedvtelésből tartott állatok – mint például gekkók -– etetéséhez keresik a fekete katonalégy lárváit a vevők. Nagyobb tételben kereslet a feldolgozott termékek iránt tapasztalható a rovarolajat és a rovarlisztet a hal, a sertés és a baromfi takarmányozásban használják, emellett mellett pedig a petfood – főként kutya, illetve macskaeledelek – számít az egyik legnagyobb felvevő piacnak. Mint megtudtuk, a sertés és a baromfi ágazatok tavaly szeptemberben lettek engedélyezve, a jogszabály pedig egyre megengedőbb, 5 évvel ezelőtt még nagyon szigorúak voltak a feltételek. Jelenleg a tenyésztett rovarokból nyert, feldolgozott állati fehérje csak a következő rovarfajokból nyerhető az Európai Unión belül:
- fekete katonalégy (Hermetia illucens)
- közönséges házilégy (Musca domestica)
- közönséges lisztbogár (Tenebrio molitor)
- penészevő gabonabogár (Alphitobius diaperinus)
- házi tücsök (Acheta domesticus)
- sávos tücsök (Gryllodes sigillatus)
- banántücsök (Gryllus assimilis)
- selyemlepke (Bombyx mori)
Aszalai Sándor az Agrárszektornak elmondta, hogy ezek közül a rovarok közül már kikerültek olyanok is, melyek takarmányozáson kívül humán fogyasztásra is alkalmasak, a legújabb a lisztkukac lárva.
Nagyon a takarmányra és az élelmiszerre fókuszál az iparág, de az intenzív rovartenyésztés nagyjából 10 éves iparág az EU-ban. A rovarok felhasználási lehetősége még gyerekcipőben jár. A mi esetünkben a fekete katonalegyek kitintartalma óriási, egy kis fejlesztéssel akár még a műanyagot is ki lehetne váltani vele. Sőt, a szépségiparban is jól lehetne a használni a zsírja miatt. Élelmiszerekben is el fogják fogadni, de úgy gondolom, gyorsabban megemésztik az emberek kozmetikumok formájában
- vélekedett a szakember.
A cikk folytatása az Agrárszektoron olvasható!
Címlapkép: Getty Images