Csak olyan állatokat szeretnének rovarokkal etetni, amelyeknek erre valóban nagy szükségük van; a hipermarketek polcain nem fogunk találkozni ezekkel a termékekkel.
Jelenleg a gyártók olyan helyzetben vannak, hogy nem kell nézni az alapanyagárakat, ellenben a csomagolás és a logisztika árváltozásaival annál inkább számolniuk kell.
Legyen szó állattartásról, élelmiszeriparról, növénytermesztésről, nagy a bizonytalanság. A takarmányiparról nem is beszélve. A kialakult helyzet ugyanis keveréktakarmány-gyártást érinti talán a leginkább.
Több 760 millió forint támogatásból fejlesztett ki hazai alapanyagból is készíthető, GMO-mentes takarmánykiegészítőt a Hód-Mezőgazda Zrt. és a Szegedi Tudományegyetem konzorcium.
Az őrületes infláció, a takarmányellátás és az energia körüli bizonytalanság jellemzi most a baromfiszektort, az ágazat szereplői szerint már a fennmaradás a tét.
Az aszály miatt több Békés megyei gazda elkezdte a kukorica silózását. A takarmány csökkenő mennyisége és gyenge minősége az állattenyésztési ágazatra is hatással lesz.
Hogyan jön össze a rovarevés a környezetvédelemmel? Milyen lehetőségekről beszélhetünk velük kapcsolatban? Mindenesetre egyre több magyar gazda eteti ezzel az állatait, mert rengeteget spórolhat vele.
Isteni finom, sokoldalúan felhasználható gyökérzöldség, tele van vitaminokkal, a legtöbb magyar mégsem hallott róla. Sokan azt hiszik, csak takarmánynak való, pedig dehogy! Savanyítva, csülökkel és babbal mennyei magyaros étel készíthető belőle!
mivel a takarmányárak 30-35 százalékkal emelkedtek tavaly szeptember óta, és a tápok az élőbaromfi-előállítás önköltségének kétharmadát teszik ki, minimum 20-25 százalékkal kellett volna emelkedniük a termelői baromfiáraknak.
A takarmányárak világszintű emelkedése nehéz helyzetbe hozta az állattartókat, a hús drágulása elkerülhetetlen.
A szakemberek ugyanakkor arra számítanak, hogy az idei évben is lesznek kihívások az ágazatban, ezért inkább óvatosak a következő időszakra vonatkozó előrejelzéseket illetően.
Bár Európa-szerte csökkent a baromfihús kivitele, a magyar ágazat így is képes volt növelni az exportját. Fontos változás ugyanakkor, hogy jelentősen csökkentek a termelői árak.
Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon az étkezési búza áfa és szállítási költség nélküli termelői ára 87,6 ezer forint volt tonnánként március utolsó hetében.
A tehetősebbek saját lovardát, míg mások a bértartás útját engedhetik meg maguknak. Azonban a válság egyik réteget sem kíméli. Lovasokat, lótartókat kérdeztünk, hogyan változtak a lótartási lehetőségek az elmúlt évben.
Mivel a takarmány ára az egyik legnagyobb költségelem az állattartóknál, a háború és az aszály nemcsak a takarmány, hanem ezzel a hús, a tojás és a tej árát is az egekbe repíti.
A Portfolio Agrárium 2022 konferencián a takarmánygyártási és állattenyésztési ágazat szereplői megvitatták, milyen kilátásai vannak az egyes termékpályáknak, illetve megpróbálták megjósolni, meddig tarthatnak az egyes áremelkedések.
Az Agrárszektor arról kérdezte gazdákat, hogy ezekből az áremelkedésekből mit tapasztaltak, mely tételek drágulását érintette őket a legérzékenyebben, és mely elemek árváltozásai voltak elhanyagolhatóak.
Lassan véget ér a betakarítás a földeken, és sor kerülhet a termény szárítására és eltárolására. A gabonafélék- és takarmányok tárolása azonban egy olyan terület, ahol a magyar termelőknek van még pótolnivalójuk.
A szakemberek szerint az baromfitenyésztők már eddig is az önköltségi ár alatt, vagy legfeljebb önköltségi áron tudnak értékesíteni. De mi lesz a magyar termelőkkel, ha nem sikerül az előállítási költségek növekedését áttolni a feldolgozóiparra és a kereskedelemre, végső soron pedig a fogyasztókra?
A takarmányárak globális és totális emelkedése mellett a pandémia és a madárinfluenza is megtépázta a baromfiágazatot is tavaly, a csirkeállomány azonban a bajok ellenére is növekedett.
Budapest 3℃ (borult)