Pénzcentrum: Nem ismeretlen számodra a crowdfunding, azaz a közösségi finanszírozás, hiszen néhány évvel ezelőtt az Indegogo-n indítottátok el családi vállalkozásotokat, a MyFarm Hartát. Az ott szerzett tapasztalatokból táplálkoztatok, amikor kitaláltátok a Brancs Közösséget?
Kövesdi Gábor: Ha nincs az a tapasztalat, akkor lehet, hogy most nem vagyunk itt. A MyFarmmal azért mentünk a közösségi finanszírozás irányába, mert tudtuk, hogy a kezdőtőke, amely az induláshoz szükséges – ide értve a logisztika kialakítását, a munkaerőköltséget – más forrásból nem lesz biztosítható. Az a tapasztalat Magyarországon, hogy induló vállalkozások alig férnek hozzá a pályázati forrásokhoz, a banki hitelek pedig ebben a fázisban szintén nem elérhetőek. Én felhasználói szinten korábban használtam a legismertebb platformokat, mint például a Kickstarter vagy az Indegogo, de a MyFarm indításakor igazolódott be leginkább számomra, hogy nem a magyar piacra optimalizáltak ezek a platformok. Egyrészt ezek főként a nemzetközi, amerikai és nyugati, azaz a globális piacra lettek kitalálva, és elsősorban a klasszikus technológiai startupok futnak jól rajtuk. Másrészt, éppen ebből fakadóan azt tapasztaltam, hogy az se a Kickstarter, se az Indegogo nem ad sok marketingtámogatást Magyarországra. A MyFarm esetében például kiválóan mutatja a helyzetet, hogy az Indegogo-ról mindössze kettő próbacsomagot vásároltak. Gyakorlatilag 0 volt a konverzió, tehát egyértelműen beigazolódott, hogy ezen platformok követőbázisában töredék a magyar felhasználó. Ezzel szemben az már akkor is jól látszott, hogy a hazai médiafelületeken, a közösségi médiában, személyes kapcsolatokon keresztül nagyon jól lehet promotálni egy-egy projektet. Az az online marketing- és médiatudás, illetve a kapcsolati tőke, amit akkor megszereztünk nagyon hasznosnak bizonyult – gyakorlatilag a nemzetközi platformok kiváló működési struktúráján túl, ebből állt össze a Brancs Közösség.
Pénzcentrum: Miben hasonlít és miben különbözik a platform a legismertebb nemzetközi crowdfunding platformoktól, mint pl. az Indegogo és Kickstarter?
Amiben leginkább különbözünk a Kickstartertől és az Indiegogótól, az az, hogy mi Magyarországon vagyunk, a magyar szürkeállományra és a magyar gondolkodásra próbáljuk az egészet felépíteni. Itt a vállalkozók és a potenciális vásárlók is másképp működnek, mint nyugaton, ahol a megkérdezettek 60-70 százalék ismeri a közösségi finanszírozási modellt, Magyarországon ez csak 10-15%. A vállalkozók is teljesen mások, mások az igényeik, más segítséget is várnak el, és kell is nekik adni. Mi sokkal több emberi energiát meg funkcionális fejlesztést szánunk arra, hogy segítsük ezeket az embereket: segítjük az adatlapok kellően informatív kitöltését és az egész kampány menedzsmentet is. A különbség a projektekben is tetten érhető. Ezt előre tudtuk, és most a toborzás alatt látjuk is. Nálunk is vannak technológiai ötletek - okosóra, szoftveres megoldások, applikációk -, de arányaiban ez 15-25 százalék. Nagyon sok a kézműves és háztáji termék és a szolgáltatások. A másik nagy különbség a külföldi példákhoz képest, hogy a Brancson nincs lehetőség tulajdonrészt szerezni a projektekben, vállalkozásokban, hanem az adott produktumot lehet, egyfajta elővásárlásként megfinanszírozni. A hivatalos definíció szerint jutalomalapú közösségi finanszírozás az, amit mi csinálunk. Ez technikailag is úgy valósul meg, hogy egy utalványt kap a jövőbeni vásárló, a vállalkozó meg az első 100, 200, 500, ezer vagy akár több ezer vásárló pénzéből el tudja indítani a vállalkozását, majd az utalványok sorrendjében teljesíti a korábban leadott megrendeléseket.
Pénzcentrum: Az Indiegogo és a Kickstarter néhány évig jelen volt, de ma már nem elérhető Magyarországon vállalkozók számára. Nem gondolod, hogy ez intő jel arra vonatkozóan, hogy hazánk nem elég érett/fejlett piac ahhoz, hogy működjön egy ezekhez hasonló crowdfunding site?
Mint minden startupban, ebben is van kockázat. Az Indiegogo-nak ez egy töredékpiac, és sokkal több energiát kellene beletenniük, hogy itt is meg tudják szólítani az embereket, itt is kellene marketingre költeniük, ember kellene rá. Valószínűleg kiszámolták, hogy ez nem működik. Azokban az országokban, ahol az online vásárlások meredeken emelkedtek, pl. Nyugat-Európában, ott erősítenek, ami meg csak az erőforrásokat vitte, ott csökkentenek. Józan paraszti ésszel nem megyek olyan országba, ami csak viszi a pénzt, és potenciál sincs akkora. Ami még fontos, az EU elkezdett ennek a szabályozásával foglalkozni, ott is szigorítottak. Magyarországról lehet projektet indítani, csak amerikai lakcímmel. Tudjuk, hogy itthon fontos edukációs szerepünk is van. Sok energiát kell beletenni ahhoz, hogy az emberek megtanulják, hogy mi ez, és mik ennek a modellnek az előnyei. Az internet adta lehetőségek miatt gyorsan meg tudod valósítani a projektet, mert gyorsan el tudsz érni sok embert. Magyarországon is trend az online fizetés és a tudatos vásárlások számai is meredeken szöknek felfelé az elmúlt években, ezzel párhuzamosan a környezet- és társadalomtudatos élet is. Teljesen mások ma a lehetőségek, mint 10 éve.
Az interjú itt folytatódik.
Címlapkép: Getty Images