Egy nemrégiben, a Pénzcentrum által készített felmérés szerint ma Magyarországon a boldogság receptje: tanulj, ameddig csak lehet, lehetőség szerint menetelj egészen a PhD fokozatig, legyél vállalkozó, házasodj meg és vállalj pontosan 3 gyermeket, de ami a legfontosabb: költözz Veszprém megyébe! Ennyit a boldogságról, de lássuk, mit is tud ez a megye, amié a fél Balaton, milyen gazdasági, demográfiai változások történtek az elmúlt egy évben!
A rendszerváltás előtt Veszprém megye a hazai vegyipar fellegvára volt, ami 1989 után darabjaira hullott szét. A megyét a kutatóintézetekből kivált mérnöki csapatok mentették meg, amelyek az autóipar fontos beszállítói lettek. Évtizedes szenvedés után magára talált a megyei építőipar is, a Balaton északi partjára épülő turizmust pedig még a koronavírus-járvány sem tudta teljesen bedönteni, de azért komoly kieséseket okozott. De lássuk csak, mit is tud ez a megye, milyen gazdasági, demográfiai változások történtek itt az elmúlt egy évben!
A megye, amié a fél Balaton
Páratlan földrajzi adottságairól csak annyit, hogy - Balatonedericstől Balatonkeneséig - a Balaton partszakaszának majdnem fele érinti a megyét. A Bakony és a Balaton-felvidék miatt erdősültség tekintetében a harmadik legjobb az országban. De ne feledkezzünk meg a Balaton-felvidék szőlőiről sem, és az azokra épülő borászatról sem!
Településhálózatát kis- és közepes városok, valamint zömében aprófalvak alkotják. Összesen 217 teleülése, 15 városa van, községei 47%-ának lakosságszáma pedig nem éri el az 500 főt. A községek átlagos népessége 773 fő, ez a legalacsonyabb közép-dunántúli régióban, ami részben abból következik, hogy Veszprém megyében van a legtöbb község.
A megye ritkábban lakott térségei a Bakony, a Tapolcai-medence és a Káli-medence. A Bakonytól északra eső területek egyetlen városa Pápa. A megye Balaton-partján és a Bakonytól délre eső területein ellenben sűrű városhálózat található. Közigazgatási központja Veszprém, amely megyei jogú város, népessége a KSH adata szerint 2019-ben 55963 volt. Tapolca és Sümeg elsősorban idegenforgalmi központok. Pápa a megye északi felének kulturális és ipari központja, míg – a Btv. területi hatálya alá tartozó – Balatonalmádi, Balatonfüred és Badacsonytomaj, valamint az ország legmagasabb fekvésű városa Zirc földrajzi helyzetéből adódóan is jelentős idegenforgalommal bír. Herend világhírű porcelángyártásáról vált ismertté.
Tavaly áprilisban Veszprém megyében is tarolt a Covid-19
A páratlan természeti adottságai ellenére a megye lakossága az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökkent, 2001-ben még több mint 375 ezren lakták a megyét. 2021. január 1-jén 341,1 ezren éltek Veszprém megyében, a népesség száma pedig alig változott az előző évhez képest. A megyében 2021-ben 2257 gyermek született, és 3956 fő hunyt el. Az élveszületések száma 5,4, a halálozásoké 15%-kal volt magasabb, mint 2020 azonos időszakában.
Az elhunytak száma az időszakon belül a koronavírus-járvány harmadik hulláma során, áprilisban haladta meg a legnagyobb mértékben - 60%-kal - a 2020. azonos havi értéket. Egyedül júniusban hunytak el kevesebben (2,1%-kal) az egy évvel korábbinál.
A születések és a halálozások egyenlegeként kialakult természetes fogyás 1699 fővel csökkentette a megye lakónépességét, ez a veszteség 32%-kal haladta meg az előző évit. A természetes fogyás év eleji népességre vetített értéke (5,0 ezrelék) alapján a megyék közötti összehasonlításban a középmezőnyben helyezkedett el.
Az országos tendenciához hasonlóan Veszprém megyében is tovább emelkedett a házasodási kedv: 2021 első kilenc hónapjában 2192 pár lépett frigyre, 13%-kal több, mint 2020 azonos időszakában.
Egykor a vegyipar fellegvára volt
A rendszerváltozást követő néhány évben Veszprém megsínylette a gazdaság szerkezeti átalakulásának hatásait. A megye legtöbb nehézipari üzemének bezárásával a városban kiépült tudományos–kutatási infrastruktúra jelentős része is válságba került. A munkanélküliségi ráta akkor átlépte a 20%-os küszöböt.
Gazdaságát az elmúlt néhány évtizedben két másik megyeszékhely Győr és Székesfehérvár elszívó ereje és a rendszerváltás is befolyásolta. Utóbbi komplett ágazatokat söpört el, így csökkent le drasztikusan a vegyipar jelentősége vagy szenvedett évtizedekig az építőipar, majd tört előre az autóipar, azon belül is az egykori kutatóintézetek mérnökeivel felálló csapatok, akik a legnagyobb autógyártók beszállítói lettek.
Veszprém megye legfontosabb vállalkozásai
Íme a lista, a top 10 Veszprém megyei vállalkozás - árbevétel alapján (2020-ból):
- Continental Automotive Hungary Kft.
- Valeo Auto-Electric Magyarország Kft.
- Nitrogénművek Vegyipari Zrt.
- Vöröskő Kft.
- Adient Mezőlak Kft.
- Valeo Siemens e Automotive Hungary Kft.
- Napcsillag Kft.Poppe + Potthoff Kft.
- Yanfeng Hungary Kft.Mtd Hungária Kft.
- Le Bélier Zrt.Inotal Zrt.
- GALLUS Baromfitenyésztő és Keltető Kft.,
Ipar változásai 2021-ben
A KSH legfrissebb adatai szerint Veszprém megyében a 4 főnél többet foglalkoztató ipari vállalkozások telephelyein 5 éven át tartó emelkedés után 2019-ben mérséklődött, majd 2020-ban többek között a járvány hatására 7,8%-kal visszaesett. 2021-ben az alacsony bázishoz képest 21%-kal, az országost (+13%) meghaladó mértékben bővült a teljesítmény, amivel sikerült 11%-kal felülmúlni a 2019. évi szintet. A termelési érték 1,1 ezer milliárd forintot tett ki.
Január és április között fokozatosan nőtt a kibocsátás egy év alatti növekedési üteme, a negyedik hónapban már 88%-kal felülmúlta a gazdasági korlátozások bevezetése miatti alacsony 2020. áprilisi bázist. Májustól augusztusig a növekedés dinamikája többnyire lassult, szeptemberben a termelés volumene csökkenésbe fordult.
A 49 főnél többet foglalkoztató, megyei székhelyű ipari vállalkozások tavalyi termelési értéke (folyó áron 1,1 ezer milliárd forint) összehasonlító áron 23%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Ez alapvetően a megyei ipar teljesítményének 58%-át létrehozó járműipar eredményének köszönhető, de az ipari szegmensek többsége ugyancsak hozzájárult a növekedéshez.
Az ipari értékesítés volumene 20%-kal bővült az egy évvel korábbihoz képest, ezen belül a forgalom közel nyolctizedét kitevő export növekedése (25%) majdnem ötször nagyobb volt, mint a hazai eladásoké (5,1%). A kivitel alakulását a járműgyártás, a belföldi eladásokét ezen kívül a gumi-, műanyag- és építőanyag-ipar határozta meg, de a hazai piacok mérsékeltebb növekedését leginkább a vegyi anyag termék gyártásának 19%-os visszaesése okozta.
A Veszprém megyei, legalább 5 főt foglalkoztató építőipari vállalkozások 2021-es termelési értéke 42,3 milliárd forint volt, ami összehasonlító áron – az országos 10%-os növekedésnél nagyobb mértékben – 13%-kal meghaladta az előző év azonos időszakét, de 3,8%-kal elmaradt a Covid19-járvány előtti 2019-es teljesítményétől. A kibocsátás az országos 1,7%-át adta, az egy lakosra jutó 124 ezer forintnyi termelési érték a hazai átlag 49%-át érte el.
A termelés növekedéséhez leginkább a kibocsátás 71%-át adó épületépítések volumenének 18%-os bővülése járult hozzá. Az egyéb építmények építéséé 3,6%-kal haladta meg az egy évvel korábbit.
Vonzó a Balaton- a családi házas építkezés fellegvára lett a megye
Az országos tendenciával ellentétben élénkült a lakásépítési kedv. Veszprém megyében 2021-ben 43%-kal nőtt (országosan 1,7%-kal mérséklődött) az épített lakások száma az előző év azonos időszaki alacsony bázishoz képest. Összesen 310 lakást vettek használatba, 46%-ukat kisebb városokban, 38%-ukat községekben, fennmaradó részüket a megyeszékhelyen. Elsősorban a kisvárosokban kivitelezett lakásoknál regisztrált növekedés élénkítette a megyei lakásépítési piacot.
Az új lakásoknak 57–43%-os arányban természetes személyek, illetve vállalkozások voltak az építtetői, mindkét körnél jelentősen nőtt az építési aktivitás.
Építési forma szerint a lakások 64%-át családi házas formában, 20%-át többszintes, többlakásos, 15%-át lakóparki épületben adták át. Érdekesség, hogy a családi házas formában, illetve lakóparki épületben átadott lakásoknál tapasztalt növekedés volt a megyei szintű bővülés fő motorja. Az új lakások átlagos alapterülete (103 m²) meghaladta az országos átlagot (87 m²), 46%-uk épült 4 vagy annál több szobával.
Ebben a megyében a legjobb a munkanélküliségi ráta
Veszprém megyében tavaly a 15–74 éves népesség 64,4%-a, 166 ezer fő volt gazdaságilag aktív, számuk 1,5%-kal kevesebb volt, mint egy évvel korábban. Az aktivitási arány 1,6 százalékponttal elmaradt az országos átlagtól. A munkaerőpiacon 164 ezer fő foglalkoztatottként, 2 ezer fő munkanélküliként jelent meg.
A foglalkoztatottak száma a hazai növekedéssel szemben csökkent,
a munkanélkülieké az országosnál jelentősebb mértékben fogyott 2020 III. negyedévéhez képest.
- A foglalkoztatási ráta 63,5%-ot tett ki, ami 0,2 százalékponttal meghaladta az egy évvel korábbit. Az arány közel azonos az országos átlaggal (63,4%).
- A munkanélküliségi ráta 1,4%-ot ért el, ami 0,7 százalékponttal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Az arány elmaradt az országos átlagtól (3,9%), egyben a megyék és a főváros körében a legkedvezőbb volt.
- Az inaktívak száma 92 ezer főt tett ki, 0,5%-kal kevesebbet az egy évvel korábbinál. A változás iránya megegyezett az országossal.
A Nyugat-Dunántúlhoz képest rosszabbak a fizetések
2021-ben Veszprém megyében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 390 ezer, az adókedvezmény nélkül számított havi nettó átlagkereset 259 ezer forint volt. Közfoglalkoztatottak nélkül számolva a bruttó átlagkereset 394 ezer, a nettó átlagkereset 262 ezer forintra emelkedett.
- A bruttó és nettó átlagkereset – a közfoglalkoztatottakkal együtt számítva – egyaránt 10%-kal múlta felül a 2020 évit, folytatva a korábbi időszakok emelkedő tendenciáját. A növekedés üteme meghaladta az országos átlagot, egyben a megyék és a főváros körében az egyik legmagasabb volt.
-
Az alkalmazottak 9,1%-kal kevesebbet kerestek az országos átlagnál.
- A bruttó keresetek a versenyszférában 10%-kal, 395 ezer forintra, a költségvetési szférában 11%-kal, 378 ezer forintra emelkedtek.
- Az átlagkereset a fizikai foglalkozásúaknál 10, a szellemieknél 11%-kal nőtt, ennek eredményeként az előbbiek átlagosan bruttó 312, az utóbbiak 496 ezer forintot kerestek.
Viszonylag kevés az aktív álláskereső
Veszprém megyében az álláskeresők száma 2021 áprilisa óta csökken, szeptember végén 6 ezer főt tartottak nyilván. Számuk az országos átlagnál nagyobb mértékben, 29%-kal fogyott a járvány első évére jellemző, egy évvel korábbi magas bázishoz képest, ugyanakkor 2,7%-kal meghaladta a 2019. szeptemberi értéket.
- A pályakezdő álláskeresők száma (290 fő) 40%-kal kevesebb lett, az összes álláskeresőhöz viszonyított arányuk 4,6%-ot tett ki.
- Az álláskeresők 35%-a legfeljebb 3 hónapja, ugyancsak 35%-a tartósan, egy évet meghaladóan nem tudott elhelyezkedni. A tartósan állás nélkül lévők száma 26%-kal meghaladta a 2020. szeptemberit. Ezen belül a 13—24 hónapja állást keresők száma nőtt jelentősebben, 32%-kal, amiben a járvány hatása is tükröződik.
- Az álláskeresők között a legnagyobb aránya (33%) a legfeljebb az általános iskola 8 osztályával rendelkezőknek volt, emellett 32%-uknak szakmunkás, szakiskolai bizonyítvány, 26%-uknak érettségi, illetve technikum a legmagasabb végzettsége, 9,1%-uk pedig diplomás volt.
- Az ellátottak aránya összességében 9,2 százalékponttal nőtt az előző év azonos időpontjához képest az álláskeresők körében: 18–18%-uk álláskeresési járadékban, illetve szociális ellátásban, 20%-uk álláskeresési segélyben részesült. A nyilvántartott állás nélküliek 43%-a ugyanakkor nem kapott semmilyen pénzügyi ellátást.
- Szeptember végén 2,6 ezer betöltetlen álláshelyet tartottak nyilván, számuk 27%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Tíz üres álláshelyre 25 álláskereső jutott, 19-cel kevesebb, mint 2020 szeptemberében.
A növekedés mértéke ebben a megyében volt a legnagyobb
A járvány 2020-ban visszavetette a Veszprém megyei székhelyű gazdasági szervezetek fejlesztési tevékenységét. A beruházások volumene 2021 elején élénkült először, a bővülés a II. negyedévben az alacsony bázis hatására fokozódott, a III. negyedévben a növekedési ütem mérséklődött. A szervezetek 2021-ben 169 milliárd forint értékű új beruházása összehasonlító áron 43%-kal felülmúlta az egy évvel korábbit. A növekedés mértéke ebben a megyében volt a legnagyobb. A teljesítmény felfutását elsősorban feldolgozóipari fejlesztések indukálták. A beruházások 65%-át a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások teljesítették.
A beruházások koncentráltak voltak.
A fejlesztési források 59%-át a feldolgozóiparban, 5,5%-át a közigazgatásban, 5,4%-át a kereskedelemben használták fel. A kereskedelem fejlesztéseinek volumene 78, a feldolgozóiparé 56, a közigazgatásé 41%-kal nőtt. A feldolgozóiparon belül a járműiparban történtek a legnagyobb értékű beruházások.
Anyagi-műszaki összetétel alapján a fejlesztési források egyharmad‒kétharmad arányban épületek és egyéb építmények építésére, illetve gépek, berendezések és járművek beszerzésére irányult. Az épületek és egyéb építmények beruházási volumene 14%-kal nőtt. A külföldi gyártású gépek, berendezések és járművek teljesítményértéke összehasonlító áron 68, a belföldieké 61%-kal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. Az értékadatok alapján a gépek, berendezések és járművek 68%-a importból származott.
Ültetvények, erdők telepítésére, haszonállatok beszerzésére és a meglevő föld értéknövelésére 2,6 milliárd forintot költöttek, reálértéken 7,6%-kal kevesebbet az előző év azonos időszakinál.
36%-kal kevesebb volt a turista, mint Covid-19 előtt
Veszprém szálláshelyei 2021 júliusától már lényegében korlátozások nélkül fogadhattak vendéget. A kereskedelmi szálláshelyeken (szállodákban, panziókban, kempingekben, üdülőháztelepeken, közösségi szálláshelyeken) az év első kilenc hónapjában 1 millió 330 ezer éjszakát töltöttek a vendégek, 36%-kal kevesebbet, mint 2019 azonos időszakában, de a 2020. évinél 1,0%-kal többet.
Az év hagyományosan legforgalmasabb hónapjait, a júliust és augusztust is tartalmazó III. negyedévben a vendégéjszakák száma 16%-kal csökkent 2019 azonos időszakához mérten, viszont 12%-kal meghaladta a 2020. évit.
A külföldről érkező vendégek 2021. július–szeptemberben 201 ezer éjszakára maradtak, 55%-kal kevesebbre, mint két évvel ezelőtt, de 2020 azonos időszakához képest 10%-kal többre. A belföldi vendégek 895 ezer éjszakát töltöttek a megyei szálláshelyeken 2021 III. negyedévében, ami a 2019. évi értéket 4,1%-kal, a 2020. évit 12%-kal haladta meg.
A kereskedelmi szálláshelyek összes bruttó árbevétele az első kilenc hónapban összességében 21 milliárd forint, július–szeptemberben 17 milliárd forint volt. Utóbbi összeg folyó áron nem csak a 2020, hanem a 2019 azonos időszakit is meghaladta.
Itt történt az országban a legtöbb közúti baleset
A tavalyi év első hónapjait érintő járványügyi korlátozások mellett – 462 baleset történt Veszprém megye útjain, ami az országosnak 4,3%-a volt. Számuk a járvány által sújtott előző év I–III. negyedévéhez képest 2,4, a Covid19-járvány nélküli 2019 I. félévéhez képest pedig 2,9%-kal lett magasabb.
- Kimenetelét tekintve 2021-ben 137 baleset végződött súlyos, 308 könnyű sérüléssel, az előbbiek száma 12%-kal csökkent, az utóbbiaké tizedével nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A halálos balesetek száma (17) 1-gyel több lett, arányuk az összes balesetből 3,7% volt, magasabb, mint az országos átlag (3,2%).
- 2021-ben 39 balesetnél, az összes baleset 8,4%-ánál mutattak ki alkoholos befolyásoltságot.
- A közlekedési balesetekben az egy évvel korábbinál valamivel kevesebb (-0,8%), összesen 607-en sérültek meg. A halálos áldozatok száma 5-tel, 18 főre mérséklődött, a súlyosan sérülteké (163 fő) 13%-kal csökkent, a könnyebben sérülteké (426 fő) 6,0%-kal nőtt.
- A balesetek túlnyomó része, 96%-a a járművezetők hibájából következett be, jellemzően a sebesség nem megfelelő megválasztása (az összes baleset 34%-a) és az elsőbbség meg nem adása (19%) miatt.
Címlapkép: Getty Images