Budapest 2℃ (eső)
Soha ennyi nő nem dolgozott még Magyarországon: de jóval kevesebb a fizetésük, mint a férfiaknak
2023-ban már a nők 72,4 százaléka volt jelen a hazai munkaerőpiacon
2023-ban már a nők 72,4 százaléka volt jelen a hazai munkaerőpiacon
Bármennyire is mást mutatnak a hivatalos számok, a munkanélküliség egyre nő, a munkáltatók pedig egyre nehezebben találnak szakképzett munkavállalót. Mi vár ránk 2024-ben?
A munkanélküliek száma 2023 októberében 202 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,1 százalék volt. A 2023. augusztus-októberi időszakban a 15-74 éves munkanélküliek száma 37 ezerrel, 211 ezerre nőtt.
Noha a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bérének akár a 80 százaléka is megszerezhető vele, a magyarok mégsem kapkodnak a részmunkaidős állások iránt.
Hiába épült fel itt az ország első számú tankgyára, Zala ipara finoman szólva sem jelentős. Az idei év első negyedévében az építőipari szervezetek teljesítménye, és a beruházások volumene is megzuhant.
Behúzta a féket a gazdaság Vas megyében is: az elmúlt egy évben csökkent a beruházások száma, ellenben nőtt a munkanélküliség. A jelentős vendégforgalmú vidékek közül ráadásul itt következett be a legnagyobb mértékű visszaesés.
Cikkünkben most annak jártunk utána, miért pörgött fel a megye turisztikai szempontból, milyen fontos beruházások várhatók a közeljövőben, illetve, miért döntött sok éves csúcsot az építkezési kedv.
2023 első negyedévében a hazai munkáltatók 32 százaléka tervezi csökkenteni munkaerő-állományát, miközben csupán 22 százalékuk jelez előre bővítést.
Lehet, hogy máris elindult az elemzők által várt munkanélküliségi hullám: novemberben a férfiak körében 0,4 százalékkal többen voltak állás nélkül, mint az előző év azonos időszakában.
A következő negyedévben a hazai munkáltatók 20 százaléka jelez előre bővítést, miközben 26 százalékuk tervezi csökkenteni jelenlegi munkaerő-állományát. A legnagyobb mértékű leépítések a legfejlettebb régiókban: Budapesten és a Nyugat-Dunántúlon várhatók.
2023 végén is aktívak voltak az álláskeresők: az utolsó negyedévben 20,9%-kal több pályázat érkezett a meghirdetett állásokra, mint az előző év azonos időszakában.
Még mindig sokan élnek amiatt segélyből, mert nem tudnak elhelyezkedni, a megfelelő végzettség hiánya miatt. A Dél-Dunántúlon a nyilvántartott álláskeresők közel 80 százaléka alacsony iskolai végzettséggel rendelkezik.
Háromezernél több, a munkaerőpiacon hátrányban lévő személyt vontak be a programba, akik többsége tartós álláskereső volt, közülük kétezernél többen kaptak állást.
Rekord mértékben teremtik az új munkahelyeket a kiemelt ipari beruházások: az elkövetkező 1-2 évben körülbelül 500 ezer új munkavállalóra lesz szükség.
Hiába meseszép vidék, közel van Budapesthez, az országos átlaghoz képest mégis itt a legrosszabbak a gazdasági mutatók. 2023. első negyedévében itt nőttek az országban a legkevésbé a bérek. Nógrádban így kísért a bányászmúlt.
Az észak-magyarországi régióban növekedett a legnagyobb mértékben a foglalkoztatottsági ráta 2022 végére, 2,3 százalékponttal többen álltak alkalmazásban, mint egy évvel korábban.
Egyre zavarba ejtőbbek a munkanélküliségi adatok Magyarországon. A Központi Statisztikai Hivatal ugyanis egy ideje egy csupán becslést közöl a havi munkanélküliségről és a foglalkoztatásról. Mit jelent ez?
Ez Magyarország legkisebb, ugyanakkor második legsűrűbben lakott megyéje, ahol tavaly felére csökkent a munkanélküliség. Mi történt? Igen, ezúttal Komárom-Esztergom megyét vesszük górcső alá!
Hazánkban egyszerre van munkaerőhiány és munkanélküliségtől való félelem. Miközben a rezsiárak és az infláció az egekben, egyre több harmadik országbeli munkavállaló érkezik.
Ha csak pár százalékkal is, de emelkedett a munkanélküliek száma júliusban: Magyarországon az elmúlt hónapban 173 ezer embernek nem volt munkája, a munkanélküliségi ráta pedig 3,5 százalék lett.