Az elmúlt két esztendőben a járvány okozta korlátozások és kedvezőtlen, visszahúzó hatások nyomták bélyegüket a boltos költekezésre, mostanság a háborús következmények, azok közül is leginkább a 10%-ot közelítő drágulás.
Mindig is voltak eltérések az ország különböző részei között, volt ahol többet, volta ahol kevesebbet költöttek a családok. Ez függ az adott földrajzi térség gazdasági erejétől, a munkáért cserébe kapott jövedelmektől, sajátos vásárlási szokásoktól, az idegenforgalomtól és persze a bevásárlóturizmustól is.
2019-ben még a fővárosiak szórták leginkább a pénzt az egy főre jutó havi költekezést nézve, ami akkor 129 ezer forint volt, a legkevesebb a nógrádi vásárlónak jutott, 68 ezer forint, nagyjából a fele.
Most az rajzolódik ki, hogy 2021-ben és 2022 márciusában a sorrend változott az élen, a főváros csak második volt a sorban, Győr-Moson-Sopron foglalta el az első helyet.
Az olló 2021-ben tovább nyílt, 2022-ben viszont kisebb lett a különbség a pénztárca nyitogatásban. És kitűnik az is, hogy az ország közepén és nyugati felén többet engedhet meg magának a vásárló, ha boltba megy:
Győr-Moson-Sopron megyében 152 ezer, Budapesten 150 ezer , Pest megyében 141 ezer, Zala megyében 139 ezer, Vas megyében 134 ezer, Fejér megyében 130 ezer, Veszprém megyében 125 ezer, Csongrád-Csanád megyében 125 ezer, Komárom-Esztergom megyében 124 ezer, Heves megyében 122 ezer, Bács-Kiskun megyében 122 ezer, Somogy megyében 121 ezer, Tolna megyében 117 ezer, Baranya megyében 115 ezer, Hajdú-Bihar megyében 114 ezer, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 113 ezer, Békés megyében 105 ezer, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 104 ezer, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 99 ezer és Nógrád megyében 96 ezer forintot költöttek az emberek.
Címlapkép: Getty Images