Fontos változás lép életbe jövőre a termőföld öröklésében, amellyel jó tisztában lenni, ha agrárgazdaság vagy földterület is van a hagyatékban. Tudta, hogy 2023-tól muszáj lesz dűlőre jutnia az örökösöknek, mert csak egyikükre szállhat a terület tulajdonjoga? És azt, hogy korántsem biztos, hogy a tulajdonosa lehet a földnek, amelyet örökölt? Mutatjuk, mit érdemes tudnia, hogy ne érjék kellemetlen meglepetések.
Rengeteg magyar rendelkezik kisebb-nagyobb földterülettel, csak örökléssel több mint egymillió hektár termőföld cserélt gazdát az elmúlt évtizedekben. Jó tudni, hogy Magyarországon csak magánszemélyeknek és állami vállalatoknak lehet földtulajdona, jogi személy – például egy cég – csak földhasználati joggal rendelkezhet. Egy egyéni vállalkozás vagy családi gazdaság jogilag csak gazdálkodási formák, nem elkülönült tulajdonnal rendelkező szervezetek, ezért az öröklésük is ugyanúgy zajlik, mint egy magánszemély hagyatékáé.
Különleges szabályok a földöröklésben
Fontos tudni, hogy a földterületek öröklésére különleges szabályok vonatkoznak. Más a helyzet, ha valakire végrendeletben hagynak földet, és más, ha a törvényes öröklési rend szerint jut hozzá. „A legfontosabb különbség, hogy aki közeli hozzátartozójától örököl földet, bármekkora területhez hozzájuthat. Akire viszont végrendeletben hagynak termőföldet, és nem lenne törvényes örököse az elhunytnak, a megörökölt területtel együtt sem rendelkezhet egy hektárnál, vagy ha földműves, háromszáz hektárnál több földdel. Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv megtagadja az ilyen végrendeleti örökös javára a tulajdonszerzés jóváhagyását, a föld a törvény erejénél fogva az állam tulajdonába és a Nemzeti Földalapba kerül, az örököst pedig kártalanítás illeti meg. A kártalanítás összege az ingatlan értékbecslésében megállapított érték, melyből le kell vonni az államot, mint örököst terhelő hagyatéki tartozások összegét. Az értékbecslés elkészítéséről és a kártalanítás megfizetéséről a tulajdonosi joggyakorló gondoskodik a tulajdonszerzést követő 60 napon belül.” – mondja dr. Biró Gábor közjegyző.
Jelentős változás jön jövőre
A törvényes öröklési rendben a jelenlegi szabályok szerint a hagyaték minden része, így a földterületek is az örökösök közös tulajdonába kerülnek (hacsak osztályos egyezséggel máshogy nem döntenek). Ezért nem ritka, hogy egy földterületnek osztatlan közös tulajdonban kettő vagy több tulajdonosa is van, ami nemcsak azt eredményezi, hogy ha újra öröklésre kerül sor, a területnek még több tulajdonosa lesz, hanem az eladását vagy a bérbeadását is nehezítheti, ha nem tudnak megegyezni a tulajdonosok.
2023 januárjától azonban már nem kerülhet örökléssel osztatlan közös tulajdonba olyan földterület, amely az örökhagyó kizárólagos tulajdonában áll. Ha ilyen ingatlannak több örököse van, akkor négy lehetőség közül kell választaniuk. „Azért is fontos, hogy válasszanak, mert ha a hagyatéki eljárás kezdetétől számított egy éven belül nem lépnek, elesnek az illetékmentességtől, és a föld értékének kilenc százalékát ki kell fizetniük illetékként” – magyarázza dr. Biró Gábor.
1. Osztályos egyezséget kötnek
Az első lehetőség, hogy az örökösök a hagyatéki tárgyaláson osztályos egyezséget kötnek, amelyben szabadon feloszthatják egymás között a hagyatékot, és megegyezhetnek arról, melyikük mit kapjon, például, hogy az egyiküké legyen a föld, míg a másik a nyaralót örökölje. Úgy is dönthetnek, hogy az egyikük sokkal többet, vagy éppen kevesebbet örököljön, mint amennyi a törvény szerint járna neki. Egy ilyen egyezséggel akár még az elhunyt végakaratát is „felülírhatják”, bárhogyan megegyezhetnek, az egyetlen feltétel, hogy minden örökösnek kapnia kell valamit, még ha az csak egy rozsdás bicikli is.
2. Megosztják a földterületet
Amennyiben a föld elég nagy hozzá, az örökösök dönthetnek úgy is, hogy kisebb részekre osztják a területet, így mindannyian földtulajdonosok lehetnek. Ehhez szintén szükségük lesz egyezségre, valamint osztóprogramra, ezen kívül a vezetékjogot és a jelzálogjogot is át kell jegyeztetniük. Nem lehet ugyanakkor megosztani a földet, ha nem elég nagy ahhoz, hogy elérje a területi minimumot. Ilyen esetben az lesz a tulajdonos, aki a legtöbbet ajánlja érte. Ha azonban az örökösök között van, aki mezőgazdasági termelésből él, a törvény szerint bekebelezheti a többiek részét, de legalább a bekebelezett területek értékbecsléssel megállapított árát ki kell fizetnie a többi örökösnek.
3. Eladják a földet
A harmadik lehetőség, hogy az örökösök eladják a földet, és elosztják egymás között a vételárat. Mivel a földforgalmi törvény miatt a hagyatékból közvetlenül nem kerülhet máshoz a terület, vagyis nem értékesíthetik azelőtt, hogy az egyikük megörökölte volna, jövőre már az eladásához is osztályos egyezséget kell kötniük az örökösöknek. Ebben megegyezhetnek például arról, hogy az egyikük lesz a tulajdonosa, majd eladja, és osztoznak a pénzen. Az új szabály életbe lépéséig, vagyis 2023 január elsejéig azonban még azt is megtehetik, hogy mindannyian egyenlő arányban megöröklik a területet, és később közösen adják el.
4. Felajánlják az államnak
Az utolsó opció pedig, hogy az örökösök felajánlják a földterületet az államnak. Ebben az esetben ugyan semmit nem kapnak a földért cserébe, de legalább adminisztrációs költségekkel és ügyintézéssel sem kell foglalkozniuk, valamint adót sem kell fizetniük a nem kívánt terület után.
(x)