A Hússzövetség elnöke szerint szerint a koronavírus-járvány alatt is változott a magyarok húsfogyasztása, ám ez alapvetően és elsősorban annak volt köszönhető, hogy a lakosság egy részének életében megváltoztak az étkezés helyszínei. A közétkeztetés, a cégek saját menzáinak, valamint az éttermekben való étkezésnek az időszakos, teljes leépülése ugyanis azt eredményezte, hogy bizonyos húsrészek iránt a kereslet érdemben csökkent, ám ezt gyakorlatilag kompenzálta is a más húsrészek iránti kereslet
- fejtette ki Éder Tamás. Vagyis a sertéshús tekintetében magában a húsfogyasztásban nem volt jelentős változás, a belső struktúrában viszont igen.
Hogy a legképletesebbet mondjam, a sertés szűzérmét lényegesen nagyobb mennyiségben fogyasztunk étteremben, mint otthon. Ez az állatnak ugye ez egy értékes része, az ez iránti kereslet a pandémia idején drasztikusan csökkent, ezzel párhuzamosan az olcsóbb húsok iránti kereslet növekedett
- illusztrálta a jelenséget egy példával Éder Tamás.
A szakember beszélt arról is, hogy a másik jelentős strukturális változás a fogyasztás helyszínéből fakadt, hiszen az emberek étteremben meg közétkeztetésben kevesebbet ettek. Ebből fakadóan a nagykereskedőkön keresztüli ellátás egy kicsit csökkent, és ez különösen nehéz helyzetbe hozta azokat a kicsi és közepes méretű ipari cégeket, amelyeknek az életében ezek a nagykereskedők, illetve a közétkeztetést, meg a HoReCa-szektort kiszolgáló partnerek játszották a fontos szerepet.
A közétkeztetés ugyanis a nagykereskedők mellett elsősorban, és különösen vidéken a helyi, jellemzően kisebb és közepes méretű cégektől szerzi be az alapanyagokat, és mivel a lezárások és korlátozások miatt ezeknél a partnereknél nem volt forgalom, így ezeknek a cégeknek azzal kellett szembesülniük, hogy nagyon drasztikus keresletcsökkenés volt a termékeik iránt. A hús iránti mennyiségi összes kereslet érdemben nem változott, csak a struktúra alakult át, illetve az a szereplői kör, amelyik értékesíti a húst. Az viszont elmondható, hogy ennek az időszaknak a nyertesei a kiskereskedelmi láncok voltak, illetve a nekik beszállító közepes és nagyobb méretű cégek
- mutatott rá Éder Tamás, hozzátéve, hogy lényegében ugyanezek a jelenségek voltak megfigyelhetőek a húskészítmények esetében is. A Hússzövetség ott érzékelt valamennyi visszaesést a keresletben a Horeca szektorban, de ezt többé-kevésbé kompenzálták a háztartásokban az otthoni fogyasztás céljára vásárolt húskészítmények.
Arra a kérdésre, hogy hogyan alakultak a húsfogyasztási trendek a hatósági árak februári bevezetése óta, a szakember elmondta az egyetlen egy hatósági áras sertéshúsrész, a comb iránti kereslet nagyon jelentősen megnőtt. Ahogy Éder Tamás fogalmazott, vannak olyan időszakok, amikor gyakorlatilag a kiskereskedelmi igényt nem lehet teljes egészében kielégíteni: a sertésnek most is ugyanannyiba kerül combja, mint októberben, a szabály pedig úgy szól, hogy a boltoknak, a kiskereskedelmi üzleteknek legalább annyi ilyen terméket kell tartaniuk kell, mint tavaly októberben, ezt nyilván minden egyes cég próbálja biztosítani. Ugyanakkor van olyan kiskereskedő is, aki a megnövekedett érdeklődés miatt próbál több sertéscombot beszerezni és tartani. Ez pedig részben kompenzálódik más húsrészeknek, tehát karajnak, tarjának, a keresletének a csökkenésével.
Összességében egyébként az első félévben a piaci szereplők jelzései alapján volt valamekkora növekedés a teljes sertéshús keresletben. Ez viszont annak volt köszönhető, hogy az első félévben jelentős bérnövekedés volt a társadalomban, illetve az év elején komoly adóvisszatérítéseket és különböző kedvezményeket kaptak a fogyasztók. Ennek a többletjövedelemnek a jelentős részét sokan magasabb értékű élelmiszer-fogyasztásba forgatták, vagyis, ha tehették, több húst vásároltak, esetleg drágább húsokat és húskészítményeket vettek, mint korábban. Tehát az első félévben még ez a hatás volt érzékelhető, amiben részben nyilván benne volt a hatósági ár hatása is arra az egy termékre, amire ez érvényes
- fejtette ki Éder Tamás.
A Hússzövetség elnöke szerint az elmúlt hetek tapasztalatai alapján kimondható, hogy az első félévre jellemző magasabb kereslet csökkenni fog: elsősorban a magasabb értékű húskészítményeknél már érkeztek olyan piaci jelzések, hogy nem csak belföldön, hanem külföldön is, a fogyasztók már elkezdtek takarékoskodni. Nagyon érdekes például, hogy a német fogyasztók a rossz gazdasági hírek és a megemelkedő infláció hatására egy kicsit előbb kezdtek el takarékoskodni, mint a magyar fogyasztók érzékeltük, de most már mindkét piacon érezhető a kereslet csökkenése. És hogy meddig tarthat még ez a drágulás az egyes húsfajtákat illetően? Ezzel kapcsolatban Éder Tamás kifejtette, hogy az élelmiszerek esetében már tavaly megindult egy jelentős önköltség-növekedés, a gabonák világpiaci árának elég drasztikus és folyamatos emelkedésének eredményeként. Most ugyan mindenki nagyon sokat beszél az orosz-ukrán háború okozta inflatorikus nyomásról, azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy az élelmiszerpiacon a gabonák árának emelkedése már egy évvel korábban elindult. A gabona az állattenyésztésben azért fontos, mert a takarmányozásnak a legfontosabb összetevője, és hát a gabonaárak emelkedésével a takarmányozás önköltsége is jelentősen megnőtt a tavalyi év során.
A sertésnél viszont az a rendkívüli helyzet alakult ki, hogy amíg egy jelentős önköltség-növekedés ment végbe a takarmányozási költségek emelkedése miatt, ezzel párhuzamosan a világpiacon egy túlkínálati helyzet alakult ki, köszönhetően annak, hogy a kínaiak elkezdték rendbe rakni a korábban sertéspestis által megtizedelt, pontosabban közel megfelezett állományukat, és a sertés önellátottsági szintjük erősödött, és ezáltal az előző években nagyon jelentős kínai sertéshús importot szépen elkezdték csökkenteni. 2021-ben, valamikor a második negyedévben az Európai Unió Kínába történő sertéshúsexportja szinte egyik napról a másikra drasztikusan visszaesett, ami a nemzetközi piacon egy túlkínálati helyzetet hozott létre. Ez pedig elsősorban az európai sertéshúságazatot érintette.
Ilyen szituációban rendkívül alacsony árak tudnak kialakulni, és miközben a takarmányozás önköltsége drasztikusan nőtt, ezzel párhuzamosan egy rendkívül alacsony élő sertésár alakult ki: ez egy idő után kiváltotta a szokásos piaci hatást, vagyis a kínálat reagált a piaci helyzetre, és Európában szinte mindenhol elindult egy állománycsökkenés, ami aztán szép lassan kialakított egy új egyensúlyi pontot. De ez az egyensúlyi pont a korábbi élősertés-áraknál lényegesen magasabban volt, de ez költségoldalról alá is volt támasztva, hiszen a takarmányköltségek jelentősen megemelkedtek: voltak olyan gabonák, ahol egy év alatt megduplázódtak az árak
- magyarázta Éder Tamás.
Címlapkép: Getty Images