Napjainkban az egy emelkedő gázárak mind nagyobb és nagyobb kihívást jelentenek a mezőgazdaság számára. A növénytáplálás és hozamnövelés céljából éppen ezért vonzó alternatívája lehet a műtrágyáknak a mikrobiális készítmények alkalmazása, mivel ezekkel az egyébként kijuttatandó műtrágyák mennyiségének egy részét ki lehet váltani, továbbá a 2023-tól induló új KAP Agro-ökológiai Programjában (AÖP) is választható gyakorlatként szerepelnek.
A növénytáplálás és a hozamnövelés érdekében egyre vonzóbb lehet a gazdák számára a mikrobiális készítmények alkalmazása. Ezekkel ugyanis csökkenteni lehet a földekre kijuttatandó műtrágyák mennyiségét, amely a jelenlegi energia- és műtrágyaárak mellett komoly költségcsökkentő hatása lehet a növénytermesztésre
- olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán. Az agrárkamara a baktérium oltóanyagok nitrogén utánpótlásban játszott szerepével, illetve annak gyakorlati vonatkozásai kapcsán Dr. Pénzes Évát, a Magyar Talajvédelmi Baktérium -gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetségének ügyvezetőjét kérdezte meg.
A szakember elmondta, hogy a nitrogén-körforgalom elképzelhetetlen mikrobák nélkül. A talajban található természetes eredetű, szerves kötésben megjelenő nitrogén több mint 98%-a nitrogénfixáló baktériumoknak köszönhető. Számos baktérium faj képes a levegő 78%-át kitevő elemi nitrogén ammóniává, illetve ammóniumionná történő átalakítására (nitrogénfixáció).
Pénzes Éva beszélt arról is, hogy milyen feltételek szükségesek ezen folyamatok baktériumok általi megvalósíthatóságához. A N2-fixálás ugyanis nagy energiaigényű folyamat, ezért ehhez szerves anyagokban gazdag talajközegre van szükség. Továbbá a nitrogenáz-szintézishez molibdén (Mo), vas (Fe), kobalt (Co) és kén (S) elemekre is szükség van és a részleges oxigénhiány a kedvező. A nitrogénkötést a talaj felvehető ammónium-ion (NH4+) és nitrát-ion (NO3-) tartalma fékezi, a foszfor viszont fokozza.
Ezek alapján milyen gyakorlati következtetéseket vonhatók le?
- A baktérium oltóanyagok alkalmazása és a szervestrágyázás egymás hatását erősítik.
- A nitrogén megkötésére pozitívan hat a szármaradványok területen hagyása és szakszerű biológiai kezelése.
- A talajbaktérium oltóanyagok alkalmazásához célszerű a talaj Mo, Fe, S ellátottságát is ellenőrizni és megfelelő kiegészítésükről gondoskodni a hatékony N-fixálás érdekében.
- A termesztett kultúra N-igényének műtrágya formában való kijuttatásakor vegyük figyelembe a következőket. Ha a szervestrágyázás mellett szakszerű a tarlókezelés és baktériumos talajoltás történt, akkor már jelentős nitrogént biztosítottunk a növénynek. Ezért javasoljuk, hogy a lombon történő nitrogén pótlást részesítsük előnyben, a talaj kímélése érdekében. Mivel a N-fixáló baktériumok gyakorlatilag az év jelentős részében folyamatosan dolgoznak, a nitrogenáz enzimrendszer megfelelő működéséhez a felvehető P tápelemnek is folyamatosan rendelkezésre kell állnia. Ezért célszerű olyan oltóanyagot alkalmazni, ami a N-fixálók mellett a talaj kötött P-készletének feltárását és mobilizálását végző baktériumokat is tartalmaz. A kettő szinergizmusa gyakran látványos eredményeket produkál.
- A talaj mérsékelt vagy sekélyebb bolygatása - mivel ez a talajművelési mód kevésbé biztosítja az oxigéndús talajállapotot - kedvez a nitrogenáz enzim működésének. A humuszos talajréteg kissé mélyebb, oxigénhiányos részei ideálisak lehetnek egyes nitrogénkötők működéséhez. A talaj átázottsága, a pórustér kisebb oxigénellátottsága miatt, szintén előnyös a N-fixáció szempontjából. Ezért kedvez a talajoltáshoz a kora tavaszi és az őszi időszak.
Összefoglalva tehát elmondható, hogy a növénykultúrák megfelelő nitrogén ellátottságához egyik lehetséges eszköz a mikrobiológiai készítmények alkalmazása, igy többek között a baktériumos talajoltási technológia.
Címlapkép: Getty Images