Döbbenetes: ennyi elkóborolt kutyát és macskát lőttek le a vadászok 2022-ben

A korszerű és hatékony vadgazdálkodás fenntartható szinten szabályozza a vadállományt, valamint lehetővé teszi a vadászatot, mindezzel megakadályozza a jelentős mezőgazdasági és erdészeti vadkárokat, az inváziós állatfajok terjeszkedését, továbbá megfékezi az állatok között terjedő járványokat, az orvvadászatot és az illegális állatkereskedelmet. Ráadásul a vadászathoz kapcsolódóan igénybe vett szolgáltatások fontos turisztikai bevételeket generálnak Magyarországon.

Egy vadásztársaság célja a vadgazdálkodási tevékenység teljes körű folytatása, a vadon élő állatok tervszerű vadgazdálkodás keretein belüli kilövése, a vadhús értékesítése, valamint egyéb vadászati szolgáltatások nyújtása.

Vadgazdálkodásnak minősül a vadállomány és az élőhelyek védelme, a vadállomány szabályozásával kapcsolatos tevékenységek is. Ezen túl a gazdálkodói érdek, valamint a vadászterületen folytatott gazdálkodási tevékenységek közötti összhang megteremtése, továbbá a védett természeti területen a természetvédelmi célok megvalósítása és a vadaszati jog szakszerű gyakorlása is.

A vadgazdálkodás kapcsán kevés szó esik annak nemzetgazdasági jelentőségéről, ugyanakkor a “Vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról” szóló LV/1996. (VI.16.) törvény által létrehozott Országos Vadgazdálkodási Adattár (OVA) vadászati szezononként vezet kimutatásokat az ágazat bevételeiről és költségeiről. A több mint 1400 vadgazdálkodási egység keretében tevékenykedő vadásztársaságoknak a vadásztatás mellett számos más bevételi forrása van, így például a vadhús vagy az élő vad értékesítése, a vadászati turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások (például szálláshely-szolgáltatás) és kisebb mértékben az állami támogatások.

Így alakult a 2021/2022-es vadászati szezon

A 2021/2022. vadászati évben összesen 71717 db trófeát bíráltak el. A trófeabírálaton belül a vadfajok részarányai a korábbi évekhez képest számottevően nem változtak. Az őzagancsok 60,8%-kal, a gímszarvas agancsok 25,8%-kal, a vadkan agyarak 4,7%-kal, a dámlapátok 6,7%-kal, a mufloncsigák 2,0%-kal részesedtek az összes elbírált trófeából. A külföldiek által zsákmányolt trófeák száma az előző évihez képest jelentősen növekedett (21074 db, +59,87%), azonban még így is elmarad a 2020 előtti arányoktól. Az 1990-es évtől 2020 kivételével 30% feletti volt a külföldi elejtések aránya. A hazai vadászok által lőtt trófeás vad száma az előző évinél alacsonyabb volt (50643 db, –6,22%).

A vadállományt alapvetően 3 kategóriába sorolják be a vadászok: nagyvadak - dám- és gímszarvas, őz, muflon, vaddisznó - , apróvadak (mezei nyúl, fácán, fogoly) és dúvadak. Ez utóbbiak azok a vadfajok, amelyek a vadgazdálkodás célját szolgáló vadat (hasznos vad) károsítják és pusztítják, mint a róka, aranysakál, szürke varjú.

A nagyvadak vadászati szezonja szeptembertől most tart javában januárig, ekkor van az árbevétel csúcsa, de eljutottunk egy olyan szintre, hogy egész évben bőségesen van belőlük, és vadászhatóak is. Nagyon sok a nagyvad, főleg a gímszarvas, helyenként a dámszarvas a Dunántúlon, ahol a legjelentősebb hazai vadállomány él, így a kapcsolódó ágazatokkal, mint a mezőgazdaság, is egyre több a konfrontáció, a nagyvadak kilövését ösztönzik a hatósági intézkedések is

- sorolta Dr. Király István, az Országos Magyar Vadászkamara Tolna megyei Területi Szervezetének és Tolna Megyei Vadász-Szövetségének a titkára a HelloVidék kérdésére.

A 2021/2022. vadászati évben a gímszarvas és a dámszarvas terítéke is növekedett. Annak ellenére, hogy az évek óta tartó jelentős hasznosítástól az állományaik csökkenése vagy stabilizálódása lenne várható, a 2022. évi jelentett létszámuk tovább emelkedett. Ismételten megállapítható, hogy a gímszarvas lelövések minden korábbit meghaladó nagysága sem vezetett az állomány összeomlásához. A számok megerősítik, hogy az elmúlt évtizedben megemelt lelövések fenntartása és további növelése szükséges ahhoz, hogy a gím- és a dámszarvas létszáma és a velük összefüggő konfliktusok is csökkenjenek

- jelentette az Országos Vadgazdálkodás Adattár megbízásából Dr. Csányi Sándor.

Az afrikai sertéspestis (ASP) megjelenése után tovább folyik a betegség terjedése. Az ASP kihatott a teríték nagyságára, de a lelövések száma így is meghaladta a 160 ezer példányt. A 2010–2018 közötti években a vaddisznó jelentett létszáma 100–110 ezer példány között alakult, amihez képest a megemelt lelövések és a betegség együttes hatására 2019 óta a jelentett létszám hozzávetőleg a felére csökkent (58923 példány). Jelenleg elkerülhetetlen a vaddisznó létszámának radikális csökkentése, különösen az alföldi, mezőgazdasági területeken élő állományok felszámolása.

A trófeabírálati eredmények alapján a gím- és dámszarvas agancsok átlagos minősége 2010 óta nem romlott, az előző évekhez képest az érmes trófeák száma növekedett. Az őznél az elmúlt években az érmesarány enyhén csökkenő tendenciát követ.

• A gímszarvas jelentett létszáma 2022. tavaszán 122400 példány volt, 4,09%-kal több az előző évinél. A 2021/2022. vadászati évben 18487 db szarvasagancsot bíráltak, amelyek 34,7%-a volt érmes (6413 db).
• A dámszarvas jelentett állománya 2021. tavaszán 40035 példány volt, amely a 2020. évi tavaszi állománynál (40931 pld) 2,19%-kal kevesebb volt. A 2021/2022. vadászati évben 19242 dám került terítékre, ami 13,59%-kal több az előző évinél (16940 pld). A jelentett létszám 2022. tavaszán 42344 példány volt, amely 5,77% növekedést jelent (40035 pld).
• Az őz jelentett létszáma 2021. tavaszán 374241 példány volt, amely 0,34%-kal kevesebb a 2020. évi tavaszi állománynál (375524 pld). A 2021/2022. vadászati évben 111601 őz került terítékre, amely 2,66%-os növekedést jelent az előző évi terítékhez képest (108708 pld). A jelentett őzlétszám 2022. tavaszán 379104 példány volt (+1,30%). Az elmúlt 9 vadászati évben az őzállomány hasznosítása meghaladta a korábban elképzelhetetlen százezres terítéket.

A nyolcvanas-kilencvenes évekhez képest ma háromszor több őzet lőnek anélkül, hogy ez az állomány csökkenését okozná. Figyelembe véve az őzhús magas értékét, ez a növekedés a vadgazdálkodók számára jelentős bevételi forrás az alföldi, apróvadas területeken.

• A muflon jelentett állománya 2021. tavaszán 11717 példány volt, amely 8,47%-kal kevesebb, mint a 2020. évi tavaszi állomány (12801 pld). A 2021/2022. vadászati évben 4136 muflont lőttek, ami 16,21%-kal több, mint az előző évben (3559 pld). A jelentett muflonlétszám 2022. tavaszán 12995 példány volt, ez 10,91%-os állománynövekedést jelez. A 2021/2022. vadászati évben 1401 db mufloncsigát bíráltak, melyekből 675 volt érmes (48,2%). Az érmesek közül 151 arany-, 229 ezüst- és 295 bronzérmes volt.
• A vaddisznó jelentett állománya 2021. tavaszán 64488 pld volt, amely 22,27%-kal volt kevesebb a 2020. évi tavaszi állománynál (82959 pld). A 2021/2022. vadászati évben a vaddisznó terítéke 161270 példány volt, amely 10,97%-kal kevesebb az előző évi terítéknél (181134 pld).

A jelentett vaddisznólétszám 2022. tavaszán 58923 példány volt, ami további 8,63%-os csökkenést jelez az előző évi adathoz képest. A vaddisznó korábban szinte az egész országban tartósan fordult elő és a hasznosítás növelése legfeljebb a létszám növekedésének megállítására volt elég. A hasznosítás és a jelentett létszám térképei már mutatják, hogy az Északi-középhegységben és a Tiszántúlon az állomány az elmúlt években jelentősen csökkent. Az afrikai sertéspestis (ASP) megjelenése és terjedése az országos és a vadgazdálkodási tájegységi szintű állománykezelési stratégiák új alapokra helyezését tette szükségessé.

• A szikaszarvas a vadgazdálkodók jelentése alapján kizárólag zárt területen fordul elő. 2022. tavaszán becsült létszáma 103 példány volt. A 2021/2022. vadászati évben 9 példányt ejtettek el.

Nagyvadból van bőven, az apróvadállomány viszont csökken

Általános tendenciának mondható az utóbbi évtizedekből, hogy a nagyvadak állománya folyamatosan növekedett itthon, míg az apróvadaké sokat csökkent. Ez utóbbiban az intenzív, nagyüzemi mezőgazdaság okozta élőhelypusztulás is nagy szerepet játszott, legkritikusabb helyzetben a fogolyállomány van, a valaha egymilliós mára alig tízezer példányra csökkent.

Az apróvadfajok létszáma és hasznosítása lényegében folyamatosan csökkent az utóbbi évtizedekben. Az elmúlt 3–4 évben a mezei nyúl állománya enyhe növekvő trendet mutat. A fácán és a fogoly becsült állománya az előző évhez képest csökkent. A mezei nyúl és a fácán állományok helyzetének javítása tudományosan megalapozott, érdemi lépéseket tesz szükségessé. Ennek fő feltételei a mezőgazdasági termelőkkel való együttműködés az élőhelyek megőrzése és növelése érdekében, a mért adatokon alapuló, alkalmazkodó vadgazdálkodás rendszerének felépítése, továbbá a ragadozók kompromisszumok nélküli szabályozása (pl. róka, borz és aranysakál) és a vaddisznó mezőgazdasági területeken való megtelepedése elleni minden törvényes eszközzel való fellépés.

Az alföldi vadásztársaságok bevételeinek gerincét az őzbakvadásztatás adja. A tavaly tavaszi korlátozások az őzbak vadászati idényének kezdetén a külföldi bérvadászok távol maradását jelentette. Idén viszont beindult a vadászati turizmus, ezzel javult a bevételkiesés miatti anyagi helyzet. Az őzbakokból származó bevétel 2021-ben elmaradt a megszokottól, darabszámra sikerült a korábbi évekhez hasonló terítéket produkálni, azonban a csökkenő kereslet miatt árengedményeket kellett tenni, így a bevétel harmadával (van, ahol jobban) is csökkent, de idén visszatértek a bérvadászok

- mondta el itt a vadásztársaságok helyzetét a Csongrád-Csanád megyei szervezet titkára, Hevér Zsolt a HelloVidéknek.

A 2022–2023-as idény konszolidált és stabil bérvadászati eredményt hoz a szakemberek előzetes várakozásai szerint. A határokon túlról érkezettek állampolgársága alapján készült rangsort az osztrákok vezetik: évek óta majdnem minden második külföldi vadász Ausztriából jön át hazánkba, őket követik a németek, az olaszok, a szlovákok és a svájciak. 2021–2022-ben a 6–10. helyen a francia, cseh, dán, román és brit nemzetiségűek álltak, de érkeztek Ukrajnából, Lengyelországból, sőt még Norvégiából is hozzánk. A hazai vadászok száma tavaly majdnem elérte a 69 ezret.

Győrvári Attila Zala megyei fővadász, aki egyben az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) megyei szervezetének titkára, elmondta, hogy március 1-től október 26-ig 2049 külföldi vadászati engedélyt adtak ki. A bérvadászok több mint 86 százaléka német nyelvterületről érkezett a zalai erdőkbe. A vadászjegyet a 2022/2023-as vadászati évben 2745-en váltották ki, illetve érvényesítették - fűzte hozzá. Kitért arra is, hogy az ágazatban a legnagyobb problémát a magas vádkár okozza. A vadászati és halászati szakügyintéző tájékoztatása szerint a 2021/22-es vadászati évben mezőgazdasági vadkárra több mint 700 millió forintot fizettek ki a vadászatra jogosultak. A károkat a nagyvad létszámának további csökkentésével szeretnék mérsékelni. A 2022/23-as vadászati évben 8100 gímszarvas, 5400 őz, valamint 19 ezer vaddisznó elejtését tervezik.

A februárban zárult (2020/2021-es) vadászati évben az 57 zalai vadászterület összárbevétele mintegy 2,28 milliárd forint volt, míg a kiadások összege elérte a 2 milliárd forintot.

Kevés vadhúst fogyasztunk, pedig lenne bőséggel

A Dunántúl a nagyvadban leggazdagabb vidék, a Dél-Dunántúlra a szarvas a jellemző, Tolnában a dámszarvasnak van nagy állománya, Somogy és Zala erdei még gazdagabbak, Gemencen gímszarvas él nagy számban, és mivel nincs itt jelen az afrikai sertéspestis, semmi nem veszélyezteti az állományt.

Nálunk nincs akkora kultúrája a vadhúsfogyasztásnak, mint amekkora lehetne. Van egy csoport, amelyik idegenkedik a vadhús felhasználásától, és sokan túlmisztifikálják az elkészítését, ami pedig nem másabb, mint a marháé vagy a sertésé. Pedig egészségesebb tud lenni a tenyésztett vágóállatoknál, nem terheltek antibiotikumokkal. A lőtt vad felvásárlási ára szőrbe-bőrbe, zsigerei nélkül szarvas esetén 1500 Ft alatt van, a vaddisznóé pedig mindössze párszáz forint, tehát alapjában véve nem lenne indokolt a horribilis ára. Az apróvadakkal más a helyzet, a hazai fácánállomány ellenkező lefutású, dinamikusan csökken, itthon magyar vad fácánt talán már nem is kapni, egyedül a vadász juthat hozzá, ha az elejtett vadat vadászrészként kiosztják neki

- mondta el Dr. Király István.

Csökken a vadkárokozás miatt kilőtt dúvadak száma

A vadkár elhárítása, megelőzése, valamint a hasznos vadállomány környezetterhelő hatásának csökkentése is a vadász feladata. Továbbá a védekezés a vad károsító hatásai ellen, a természetes és gazdasági hasznosítás alatt álló vadállomány nevelése, tenyésztése is. Rengeteg feladat és tevékenységet ölel fel a vadászat. Aki vadászatra jogosult, az ma már közvetlenül is értékesítheti a saját területén elejtett vadjának a rendeletben meghatározott részét, azzal a feltétellel, hogy az állategészségügyi hatóság által egyedi kódszámmal ellátott vadbegyűjtő hellyel rendelkezik. Eladás előtt a vadászatra jogosult köteles a vadhúst bevizsgáltatni állatorvossal, vevő lehet magánszemély, vendéglátó, kis- és nagykereskedelmi egység, húsbolt.

Bár az apróvadfajok hasznosítása folyamatosan csökken, még így is félmillió példány felett ejtettek el a vadászok a 2021/22-es szezonban, csak fácán 392 ezer egyed került terítékre. 2010 és 2020 között átlagosan 60 ezer vadász tevékenykedett Magyarországon, akik fejenként 5,5 nagyvadat és 10 apróvadat ejtettek el éves átlagban az OVA adatai szerint.

A dúvadak terítékéből a róka a legjelentősebb, az előző idényben 88696 példányt ejtettek el. Talán megrökönyödünk rajta, de a többi dúvadhoz hasonló mértékű károkat okozó kóbor kutyák és kóbor macskák is ebbe a kategóriába tartoznak, kutyából 2185-öt, míg macskából 4186 példányt lőttek ki a 2020/21-es szezonban, az idei vadászszezon adatai szerint viszont idén nem lőttek ki kutyát és macskát, de ez az adat jövő év elejéig még pontosulhat.

Az viszont tény, hogy a kilőtt kóbor kutya és macskaállomány az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökkent, míg 1984-ben 46306 kutyát és 53541 macskát lőttek ki, addig a 2022-es évről még nincs adat. Összes dúvadból 1984-ben 135892 példányt, míg 2021-ben 122500 példányt lőttek ki a vadászok.

2017 óta idén lőttek ki először veszett kutyát

Jelöletlen kóbor kutyát lőttek ki egy vadásztársaság szakemberei a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Magosliget község közigazgatási területén 2022. november 1-jén. Az ukrán határtól mintegy fél kilométerre elejtett állatnál a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma veszettséggel való fertőzöttséget igazolt, közölte a Nébih néhány napja.

A veszett kutyát azon a területen lőtték ki, ahol idén szeptemberben egy veszett róka miatt számos járványügyi intézkedés, többek között fokozott felügyelet elrendelését kezdeményezte a Nébih. Így kerülhetett sor a beteg állat kilövésére, hatékonyan csökkentve ezzel a közegészségügyi kockázatot. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az érintett vadgazdálkodási egységek területén a már korábban elrendelt járványügyi intézkedések, többek között az ebzárlat és a fokozott járványügyi felügyelet továbbra is érvényben vannak és mindaddig életben maradnak, amíg a járványügyi helyzet azt szükségessé teszi. Ezenkívül a rókaállomány őszi veszettség elleni vakcinázása az ukrán határtérségnek a szeptemberi és a jelenlegi veszettség esettel is érintett területén gócvakcinázással is kiegészült.

A Nébih az esetről tájékoztatta a Nemzeti Népegészségügyi Központ és az Európai Unió illetékes szervei, valamint az Állategészségügyi Világszervezetet is.

Milliós károkat okoz az orvvadászat: 190 vadat ejtett el a lefülelt páros

A dúvadak mellett azonban az ember is okoz mezőgazdasági és vadkárokat, ahogyan két orvvadász tevékenységére is fény derült a napokban. A Mohácsi Járási ügyészség három férfival szemben orvvadászat, lopás, zártörés és hulladékgazdálkodás megsértésének bűntette miatt. Négy év alatt több mint 190 vadat ejtettek el jogtalanul, számolt be róla a Magyar Vadász.

A szlovák és a magyar férfi 2016. és 2020. év között folyamatosan ejtettek el vadakat, részben pedig olyan trófeás vadakat is, amelyekre egyáltalán nem volt engedélyük. Az orvvadászó vadászok tiltott vadászati eszközöket is használtak, vadászati tilalmi idő alatt is ejtettek el különböző vadakat, többek között gímszarvast, vaddisznót, melyek trófeáit kikészítették, húsukat feldolgozták és eltulajdonították. Az elejtett vadak maradványainak elhantolásához a magyar vadász egy ismerősét - az ügy harmadik vádlottját - kérte fel, aki egy közeli telephelyen munkagéppel különböző méretű gödröket ásott, majd a vadtetemeket ott betemette. A nyomozás során a szlovák vadász tanyáján, ahol a húsfeldolgozás folyt, lefoglalt a nyomozó hatóság jelentős mennyiségű húskészítményt.

A két orvvadász vadász a négy év alatt 190 vadat ejtett el jogosulatlanul, mellyel több mint 80 millió forint kárt okoztak.

Az elkövetők 5-10 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethetők.

Címlapkép: Getty Images