Kész horror lesz az idei karácsony, ha maradunk a hagyományoknál, és halas fogást tervezünk. Körülbelül 50-60 százalékkal kell többet fizetni ugyanis a halért, mint egy évvel korábban, de az ellátás a termelés jelentős visszaesése ellenére is biztosított - írta a VG.
Ahogy az egész magyar mezőgazdaság, úgy a halgazdaságok is megszenvedték a víz hiányát, sőt talán még jobban, mint más ágazatok szereplői
– nyilatkozta a Világgazdaságnak Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Ma-Hal) szóvivője, az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója, aki hozzátette, hogy a vízhiány, a sekély vizek felmelegedése és oxigénhiányos állapota által okozott károkat tovább növelte, hogy azokról a területekről, ahonnan a víz részlegesen vagy teljesen eltűnt, a halevő madarak átköltöztek a tógazdaságokhoz, és a maradék vizeken nagyon erős pusztítást végeztek
A halmozottan hátrányos helyzet miatt Lévai várakozásai szerint 30-40 százalékkal alacsonyabb lesz az idei haltermelés a békeévekben szokásos 15 ezer tonna körülinél, amely durván harmadarányban oszlik meg az export, a hazai fogyasztás és a horgásztavak utánpótlása között.
A Ma-Hal a hazai fogyasztást és az utóbbi években megnövekedett létszámú – mára körülbelül 800 ezer fős – horgásztársadalom kiszolgálását prioritásként kezeli. Ezért már tavaly is azt kérték tagjaiktól, hogy csak a meglévő szerződéseik erejéig exportáljanak, egyébként pedig addig ne szállítsanak külföldre, amíg a belső halellátást nem elégítették ki százszázalékosan. Mint mondta, továbbra is fontosnak tarják, hogy hetente legalább egyszer mindenki egyen halat, mégpedig édesvízit, mert az sokkal tisztább, mint a tengervizekből származó halak. Ezt a törekvést az elmúlt néhány évben a Halra magyar! és a HalPéntek című kampányaikkal is megtámogatták.
Most – bár a pontytermés egész Európában jóval alacsonyabb a szokásosnál, a lengyel, cseh és román kereskedők sorban állnak a magyar halért – bőségesen van áru a hazai piacon, az árak azonban 50-60 százalékkal magasabbak, mint egy évvel korábban. Lévai Ferenc szerint az árak emelkedésének üteme nem tér el az élelmiszer-gazdaságban jellemzőtől, és az oka is hasonló, vagyis a megemelkedett takarmány-, energia-, szállítási és munkabérköltségek, illetve a forint gyengülése.
Ez az ágazat az elmúlt öt évben a NAV adatai szerint 3-4 százalékos haszonkulccsal dolgozott, ezek alapján ne gondolja senki, hogy ezt a költségemelkedést ki tudja gazdálkodni
– nyilatkozta a lapnak.
Az Aranyponty például 1900–2200 forint között adja az élő ponty kilóját, szeletben 3500–3600, filézve 3800–4200 az ár, míg az afrikai harcsafilé 4500–5000, az élő szürkeharcsa 3800, a nyúzott 5900, a filé pedig 7900 forint. Lévai Ferenc szerint termelőként nem a teljes árréssel számolnak, előfordulhat, hogy a kiskereskedelmi láncokban ezeknél némileg magasabb árakkal is találkozhatnak a vásárlók.
Címlapkép: Getty Images