Az RTL a Házon kívül stábja autóba ült, és Pest megyei települések boltjaiban nézett körül, kaphatók-e bárhol ársapkás élelmiszerek. Mit gondoltok, mire jutottak?
Ahogy a HelloVidék is megírta, április 30-ig meghosszabbította a hatósági élelmiszerárakat a kormány, pedig az ársapka az inflációt nem csökkenti, negatív hatása viszont annál több van. Az élelmiszerekre kivetett árstop áruhiányhoz és egyéb termékek drágulásához vezetett; az üzemanyagoknál eltörölték, de a benzinkutakon tapasztalt hiány sem fog egyik napról a másikra megszűnni. Az RTL Házon kívül stábja hatósági áras kristálycukrot, tejet és üzemanyagot próbált vásárolni – inkább kevesebb, mint több sikerrel:
Ársapkás cukrot és tejet stábunk nem talált a kisboltokban, volt ahol az eladók hangosan felnevettek, amikor hatósági áras kristálycukrot kértünk
- jegyezték meg.
Pénzillúziónak is hívhatnánk az ársapkát
A kormány kommunikációja eleinte arról szólt, hogy a termékekre kiszabott ársapka az infláció mérséklését szolgálna, pedig – ahogy a jegybankelnök is rámutatott – az ársapkák épp ellentétes hatást értek el. A második körben hatósági árassá tett burgonyánál és tojásnál már csak visszafogottan esett szó inflációcsökkentésről.
Csiki Gergely elemző, a Portfolio lapigazgatója ezzel kapcsolatban „pénzillúzióról” beszél:
A legutolsó árstop bevezetésénél, a tojásnál és a burgonyánál az volt a cél, hogy a lakosság alacsonyabb összegeket fizessen ki bizonyos termékekre, ami egy érzülethatás, talán pénzillúziónak is lehet nevezni.
A vásárló illúziója pedig az, hogy amiből nincs, azt olcsóbban is meg tudná venni, vagy ha nem is tud akkora mennyiséget beszerezni, de azt legalább olcsóbban – közölte a a Portfolio lapigazgatója.
Amit megspórolnánk, azt kifizetjük máshol
Úgy látja, az intézkedésnek inflációleszorító hatása nincs, negatív hatása viszont annál több. Azoknál a nagyáruházaknál, ahol egyáltalán még van hatósági áras termék, a keletkezett veszteséget szétterítik a többi árucikken, tehát amennyivel olcsóbban kell adniuk a cukrot meg a tejet, annyival drágábban adnak más termékeket.
Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség szóvivője szerint egy másik negatív hatás az áruhiány, illetve az, hogy a szűkösség miatt megdrágult egyéb termékek már nem lesznek olcsóbbak, akkor sem, ha kivezetik a hatósági árakat. További negatív következmény, hogy tömegesen mehetnek csődbe boltok a kisebb településeken.
Már augusztusban el lehetett mondani, hogy egy kisebb boltnál is több millió forint volt a veszteség, amit ezeken a termékeken elszenvedtek. Mostanra – mivel már 40 százalék feletti az infláció, és ezeknél a termékeknél is folyamatosan emelkedik a beszerzési ár – minden eladott terméknél folyamatosan növekvő veszteségei vannak a vállalkozásoknak. Ezeket a terheket nem lehet tovább növelni
– fogalmazott.
Mára bebizonyosodott, hogy a kormány április 30-ig meghosszabbította az élelmiszerárstopot, tehát húsvétkor is hasonló körülményekre lehet számítani.
Csiki Gergely úgy vélekedett:
politikai marketing és kommunikációs szempontból a húsvét tűnik észszerű határidőnek – mert gazdasági racionalitása nem lesz az árstop fenntartásának.
Címlapkép: Getty Images