Mi történik ebben a megyében? Egekben a fizetések, de lasszóval sem tudnak elég melóst fogni

Ha valaki nem lenne egészen képben, Magyarország északnyugati részén, a Közép-Dunántúl régióban találni ezt a parányi, de annál prosperálóbb megyét, a magyar ipar egyik bástyáját: Komárom-Esztergomot. Északról a Duna illetve Szlovákia, keletről Pest megye, délről Fejér, délnyugatról Veszprém, nyugatról pedig Győr-Moson-Sopron megye határolja, székhelye pedig a giga-turulmadaráról nevezetes Tatabánya.

A KSH 2022-es friss adatai szerint ez a kis megye adja az ország ipari termelésének 7,8 százalékát.

Népességcsökkenés az elvándorlás, a vidékies jelleg fennmaradása jellemzi

A KSH 2022-es adatai szerint Komárom-Esztergom megye lakónépessége 2022. január 1-jén 298,4 ezer fő volt, 0,4%-kal, 1,3 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. A megye népessége az elmúlt 10 évben kisebb ingadozások mellett összességében csökkent.

2022 I. félévében 1330 gyermek született, és 2213 fő hunyt el. Az élveszületések száma közel ugyanannyi, a halálozásoké viszont 19%-kal alacsonyabb volt, mint 2021 azonos időszakában. Utóbbi csökkenés a főváros és a megyék körében az egyik legmagasabbnak számított. A születések és a halálozások egyenlegeként kialakult természetes fogyás 883 fővel csökkentette a megye lakónépességét, ez a veszteség 37%-kal alacsonyabb volt a 2021. I. félévinél.

A természetes fogyás népességre vetített 3,0 ezrelékes megyei értéke az országos átlagnál (2,8 ezrelék) kedvezőtlenebb volt.

Megfogyatkozott a házasságkötések száma is. 2022 első hat hónapjában 1027 pár kötött házasságot, 12%-kal kevesebb, mint 2021 azonos időszakában.

Az egy lakosra jutó termelési érték országosan itt a legmagasabb

A megyén keresztülhalad a Budapest-Bécs közötti közúti, vasúti és vízi közlekedési útvonal, így Komárom-Esztergom megye része a Budapest-Bécs innovációs tengelynek, ami a külföldi tőke megtelepedésében, a vállalkozások létrehozásában, valamint a településhálózatok megújításában fontos szerepet játszik. A Helsinki folyosók közül kettő – a IV. és a VII. – érinti a megyét. A Duna az európai vízi útrendszernek meghatározó része: a Duna – Majna – Rajna vízi út a VII. számú Transz-Európai Közlekedési Folyosó részét képezi. A megye dunai kikötőit Komárom és Esztergom városok adják.

Gazdaságában az ipar mind a mai napig meghatározó. Építőanyag-ipari és ásványi nyersanyagai a kavics, a homok, a homokkő, a márga, a mészkő, a kőolaj, a földgáz és a barnaszén.

Vezető szerepet tölt be a megye gazdaságában a gép- és élelmiszeripar, de jelentős még a vegyipar, idegenforgalom, szénbányászat és az energetikai szolgáltatás. Jelentős ipari központok Esztergom, Tatabánya, Oroszlány, Komárom, Lábatlan, Nyergesújfalu, Dorog, Ács, Bábolna, Gyermely és Tokod.

A megye legnagyobb nyereségű cégei (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezés) – a kemma.hu által közölt adatok szerint:

1. Cloud Network Technology (Komárom) (országos 42.)
2. Magyar Suzuki (Esztergom) (országos 62.)
3. BorgWarner (Oroszlány) (országos 81.)
4. Rossi Biofuel Bioüzemanyag Gyártó (Komárom) (országos 107.)
5. Coloplast Hungary Kft. (Tatabánya) (országos 133.)
6. Greif Hungary Hordógyártó (Almásfüzitő) (országos 137.)
7. Lotte Chemical Magyarország (Tatabánya) (országos 146.)
8. Becton Dickinson Hungary (Tatabánya) (országos 174.)
9. IKR Agrár Kereskedelmi Kft. (Bábolna) (országos 209.)
10. Global Spectrum Invest (Tatabánya) (országos 227.)
11. Suez Water Technologies (Oroszlány) (országos 275.)
12. Grundfos Magyarország (Tatabánya) (országos 294.)
13. Zoltek (Nyergesújfalu) (országos 362.)
14. Baumit (Dorog) (országos 377.)
15. Mol-LUB (Almásfüzitő) (országos 425.)

Érdekesség, hogy a komáromi Cloud Network két éve még a 12. volt, most 30 helyet csúszott vissza. Ellentétes irányú a folyamat a Magyar Suzukinál, hiszen a 2020-as 124. helyről lépett előre a 62. pozícióba.

2022. decemberében közölt adatok szerint roppant nagyok a különbségek a megyék között. Az élen áll Pest 47 céggel, összesen 443,6 milliárddal. Tíz megyében csak tíznél kevesebb cég került fel a TOP 500-as listára: Baranya, Békés, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala. A főváros gazdasági erejét, túlsúlyát 284 cég bizonyítja.

Nem csoda, hogy a nagyobb súlyú megyék közé tartozik

A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások telephely szerinti adatai alapján Komárom-Esztergom megyében az ipari termelés értéke 1989 milliárd forint volt 2022 I. félévében. Ez az országos kibocsátás 7,8%-át jelentette, amivel Komárom-Esztergom a nagyobb súlyú megyék közé tartozott, az egy lakosra jutó termelési érték pedig itt volt a legmagasabb, az országos átlag 2,5-szerese.

A 2022. I. félévi termelés volumene 18%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit.

Megyei bontásban itt volt a legjelentősebb bővülés, ami elsősorban a II. negyedév kiemelkedő növekedésének az eredménye.

Az I. féléveket tekintve Komárom-Esztergom megye ipari teljesítménye 2016 óta lényegében folyamatosan emelkedett, a tendenciát csak a Covid19-járvánnyal összefüggő, 2020. évi visszaesés törte meg.

A legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások székhely szerinti adatai alapján a termelés I. félévi értéke (1710 milliárd forint) összehasonlító áron 8,5%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit. A növekedéshez a feldolgozóipari alágak többsége hozzájárult, elsősorban az elektronikai ipar 40%-os bővülése. Ugyanakkor a megye ipari kibocsátásának 31%-át adó járműgyártás teljesítménye 1,6%-kal kisebb volt, mint egy évvel korábban.

Az ipari értékesítés közel négyötödét adó export volumene 2,5, a belföldi eladásoké 4,6%-kal nagyobb volt, mint 2021 I. félévében.

Csökkent viszont a beruházási kedv

A Komárom-Esztergom megyei székhelyű gazdasági szervezetek új beruházásai volumenének 2021 I. negyedévében kezdődött csökkenése 2022-ben a korábbiaknál mérsékeltebb ütemben folytatódott. A szervezetek 2022. I. félévi 185 milliárd forint teljesítményértéke összehasonlító áron 7,5%-kal kevesebb volt az évvel korábbinál, miközben országosan 6,9%-os növekedés történt. A beruházások héttizedét a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások kezdeményezték.

A fejlesztési források 72%-át felhasználó feldolgozóiparban összehasonlító áron 13%-kal csökkent a teljesítményérték.

A feldolgozóiparon belül a fémfeldolgozás, kohászat, a gumi-, műanyag- és építőanyag-ipar, valamint a villamos berendezés gyártása területén történtek a legnagyobb értékű tárgyieszköz-befektetések.

A beruházások majdnem ugyanakkora hányadát (5,4%-át) megvalósító szállítás és raktározásban, valamint a mezőgazdaságban 32, illetve 24%-kal nőtt a teljesítések volumene. A többi ágban egyenként a megyei fejlesztések legfeljebb 3,1%-a realizálódott.

A teljesítések 38%-át adó építési beruházások volumene 22%-kal visszaesett.

Az ingatlanfejlesztések 54%-a a feldolgozóiparban kezdődött el. A gép- és járműberuházások 69%-át kitevő importbeszerzések teljesítményértéke összehasonlító áron 6,0%-kal csökkent, a hazai gyártásúaké viszont másfélszeresére bővült.

Ültetvények, erdők telepítésére, haszonállatok beszerzésére és a meglevő föld értéknövelésére (például melioráció) a megyei székhelyű szervezetek az I. félévben 1,6 milliárd forintot költöttek, reálértéken 44%-kal kevesebbet, mint 2021. azonos időszakában.

Elmaradt a várttól az építőipar teljesítménye

A Komárom-Esztergom megyei székhelyű, legalább 5 főt foglalkoztató építőipari vállalkozások 2022. I. félévi termelési értéke 45,5 milliárd forint volt, ami összehasonlító áron – az országos 6,1%-os növekedésnél nagyobb mértékben – 9,7%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. A kibocsátás az országos 2,4%-át adta, az egy lakosra jutó 153 ezer forintnyi termelési érték a hazai átlagtól 23%-kal elmaradt.

A termelés bővüléséhez nagyobb mértékben a kibocsátás 46%-át adó egyéb építmények építésének 13%-os volumennövekedése járult hozzá, de az épületépítések teljesítménye is 7,0%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

Az építőipar új megrendelései országos szinten 8,6%-kal nőttek miközben a megyei építőipari szervezetek 2022 I. félévében 35,6 milliárd forint értékű új szerződést kötöttek, volumenében 17%-kal többet az előző év azonos időszakinál.

A június végi 22,1 milliárd forint értékű szerződésállomány volumene negyedével elmaradt az egy évvel korábbitól, a rövidtávú kilátások kedvezőtlenebbek lettek.

Országos szinten itt a legalacsonyabb a vállalkozási kedv

2022. június végén – a korábbi időszakokhoz hasonlóan – a megyében működő 45 ezer vállalkozás nagyobb részét (33 ezret) önálló vállalkozóként, kisebb részét (12 ezret) társas vállalkozásként regisztrálták. Az előbbiek száma egy év alatt 2,7%-kal nőtt, az utóbbiaké 0,7%-kal csökkent.

Ezer lakosra a megyében 151 regisztrált vállalkozás jutott, a vállalkozási kedv – országosan az egyik legalacsonyabb – az egy évvel korábbihoz képest enyhén emelkedett.

Június végén 2,4 ezer egyéni vállalkozás szüneteltette a tevékenységét, vélhetően a gazdaság újraindulásával összefüggésben számuk 9,2%-kal csökkent, az összes egyéni vállalkozáson belüli arányuk (14%) pedig 2,3 százalékponttal lett kisebb az egy évvel korábbinál.

Főtevékenységük alapján – az egy évvel korábbihoz hasonlóan – a társas vállalkozások a kereskedelem, az építőipar, a tudományos és műszaki tevékenység, valamint az ipar területén, az önálló vállalkozók a mezőgazdaság és az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágakban fordultak elő leggyakrabban.

Csökkent az épített lakások száma

Az országos folyamatokhoz hasonlóan Komárom-Esztergom megyében is növekedésbe fordult át a korábbi csökkenő tendencia 2022 II. negyedévében, azonban összességében az I. félévben 17%-kal (országosan 6,8%-kal) csökkent az épített lakások száma az előző év azonos időszakihoz képest. Összesen 70 lakást vettek használatba, 16%-uk Tatabányán, 53%-uk a többi városban, 31%-uk pedig községekben épült. Csak a kisebb városokban regisztráltunk csökkenést.

A lakások több mint négyötödének természetes személyek, közel egyötödének vállalkozások voltak az építtetői. Előbbieknél élénkült, utóbbiaknál visszaesett az építési aktivitás.

Építési forma szerint az új lakások több mint háromnegyedét családi házas formában, közel egynegyedét többszintes, többlakásos épületben adták át. Előbbi építési formában több, utóbbiból kevesebb lakás épült az egy évvel korábbinál. Részben emiatt az új lakások átlagos alapterülete (110 m²) meghaladta az országos átlagot (88 m²).

A 70 lakásból 40 épült 4 vagy annál több szobával.

Az országos átlagtól elmaradó mértékben emelkedett a jövőbeni lakásépítési kedv a megyében. A 2022 I. félévében kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (447) 5,2%-kal nőtt az egy évvel korábbi magas bázishoz képest. Az év ezen szakában utoljára 2009 I. félévében volt ennél nagyobb a lakásépítési hajlandóság a megyében.

Egy év alatt a munkanélküliek száma felére csökkent

2022 II. negyedévében Komárom-Esztergom megyében a 15–64 éves népesség 79,6%-a, 154 ezer fő tartozott a gazdaságilag aktívak közé, számuk 0,6%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A mérséklődés ellenére

az aktivitási arány 2,8 százalékponttal meghaladta az országos átlagot, egyben a megyék és a főváros körében az egyik legmagasabb volt.

• A munkaerőpiacon 152 ezer fő foglalkoztatottként, 2 ezer fő munkanélküliként jelent meg. A foglalkoztatottak száma a hazai átlagnál kisebb mértékben, 1,0%-kal nőtt, a munkanélkülieké az országosnál jelentősebben, 50%-kal csökkent 2021 II. negyedévéhez képest.
• A foglalkoztatási ráta 78,3%-ot tett ki, ami 1,3 százalékponttal meghaladta az egy évvel korábbit, folytatva az előző negyedévek pozitív irányú tendenciáját. Az arány az országos átlagnál (74,3%) kedvezőbb, egyben a megyék és a főváros körében az egyik legmagasabb volt.
• A foglalkoztatottság javulásával párhuzamosan a munkanélküliségi ráta az egy évvel korábbihoz képest 1,6 százalékponttal 1,6%-ra csökkent, folytatva a korábbi negyedévek kedvező irányú tendenciáját. Az arány az országos átlagnál (3,2%) alacsonyabb volt.
• A gazdaságilag inaktívak száma 40 ezer főt tett ki, számuk az egy évvel korábbihoz képest 1,0%-kal fogyott, a 4,0%-os országos csökkenés mellett.

A keresetek az országos átlag alatt vannak

2022 I. félévében Komárom-Esztergom megyében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 490 ezer, az adókedvezmény nélkül számított havi nettó átlagkereset 326 ezer forint volt. Közfoglalkoztatottak nélkül számolva a bruttó átlagkereset 491 ezer, a nettó átlagkereset 327 ezer forintra emelkedett.

A bruttó és nettó átlagkereset – a közfoglalkoztatottakkal együtt számítva – egyaránt 15%-kal múlta felül a 2021. I. félévit, folytatva a korábbi időszakok emelkedő tendenciáját. A növekedés üteme elmaradt az országostól. Az alkalmazottak 3,1%-kal kevesebbet kerestek az országos átlagnál.

A bruttó keresetek a versenyszférában 14%-kal, 496 ezer forintra, a költségvetési szférában 22%-kal, 473 ezer forintra emelkedtek.

Az átlagkereset a fizikai foglalkozásúaknál 16, a szellemieknél 14%-kal nőtt, ennek eredményeként az előbbiek átlagosan bruttó 405 ezer, az utóbbiak 613 ezer forintot kerestek.

Nyilvántartott álláskeresők

Komárom-Esztergom megyében 2022. június végén 4 ezer álláskeresőt tartottak nyilván. Számuk az országos átlagnál nagyobb mértékben, 18%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, amivel tovább folytatódott a 2021 áprilisa óta tartó csökkenő tendencia. A pályakezdő álláskeresők száma (152 fő) az országban itt csökkent az egyik legnagyobb mértékben, 42%-kal, az összes álláskeresőhöz viszonyított arányuk 3,5%-ot tett ki.

• Ezer lakosra az országos átlagnál kevesebb, 14 álláskereső jutott a megyében, ezen belül az arány a Tatabányai járásban volt a leginkább kedvező (13), a Kisbéri járásban pedig a legkevésbé (20).
• Az álláskeresők 43%-a legfeljebb 3 hónapja, 30%-a tartósan, egy évet meghaladóan nem tudott elhelyezkedni. A tartósan állás nélkül lévők száma 13%-kal kevesebb volt a 2021. júniusinál.
• Az álláskeresők 32%-ának legfeljebb az általános iskola 8 osztálya, szintén 32%-ának szakmunkás, szakiskolai bizonyítvány, 28%-ának érettségi, illetve technikum a legmagasabb végzettsége, 8,3%-uk pedig diplomás volt.
• Az ellátottak aránya 13 százalékponttal nőtt az előző év azonos időpontjához képest az álláskeresők körében: 25%-uk álláskeresési járadékban, 21%-uk álláskeresési segélyben, 15%-uk szociális ellátásban részesült. A nyilvántartott állás nélküliek 39%-a ugyanakkor nem kapott semmilyen pénzügyi ellátást.
• Június végén 2,4 ezer betöltetlen álláshelyet tartottak nyilván, számuk 21%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. A munkaerőpiac feszesebbé vált, tíz üres álláshelyre 18 álláskereső jutott, 8-cal kevesebb, mint 2021 júniusában.

Elmúlt a Covid-vész, nőtt a vendégéjszakák száma

A megye kereskedelmi szálláshelyein (szállodákban, panziókban, kempingekben, üdülőháztelepeken, közösségi szálláshelyeken) 2022 I. félévében 217 ezer vendégéjszakát töltöttek a vendégek, ebből a belföldivendég-éjszakák száma közel 167 ezer, a külföldivendég-éjszakáké közel 51 ezer volt. Előbbiek száma 2,3-szerese, utóbbiaké 1,1-szerese volt az előző év azonos időszaki értéknek. A vendégéjszakák száma összességében 1,8-szeresére nőtt a járványügyi korlátozásokkal érintett 2021. I. félév értékéhez képest.

Címlapkép: Getty Images