Európa az ásványvíz források hazája. A földön nincs még egy ilyen gazdag régió, és sehol máshol nem használják fel ilyen intenzíven ezt a természet adta kincset. Hazánk Európa egyik leggazdagabb ásványvíz-lelőhellyel rendelkező országa, nagy földalatti vízkészlettel rendelkezik, rendkívül gazdag ásvány- és gyógyvizekben. Persze sokan vélekednek úgy, hogy az ásványvizekkel csak rengeteg szemetet termelünk, és amúgy a csapból folyó ivóvíz is tökéletesen csillapítja a szomjat. Mit tudunk az ásványvízről? Mennyit fogyasztanak belőle a magyarok? Mit lehet tudni az ivóvízről? Vannak területek, ahol inkább jobb elkerülni? Cikkünkben most ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat.
A Kárpát-medence különleges adottsága, hogy a földkéreg üledékes kőzettömegét és az abba zárt vízkészletet a hő nagyobb mértékben járja át, mint a Föld egyéb területein, ennek következtében sok a hévíz-lelőhely, és az ásványvizek viszonylag sok ásványi anyagot tartalmaznak. A Kárpát-medence területe alatt kiváló minőségű, szennyeződéstől mentes ásványvíz készletek találhatóak, amelyek hazánk kedvező geológiai, hidrogeológiai adottságainak köszönhetően gyakorlatilag kimeríthetetlenek.
Magyarországon több, mint 500 olyan nagy mélységű kút ismeretes, amely vegyi alkatát tekintve ásványvizet szolgáltat. A kutak mélysége igen változó, néhány métertől 2.550 m mélységig terjed. Jelenleg közel 120 kút és forrás szolgáltat elismert, természetes ásványvizet hazánkban, amelyek közül 45 – 50 vizét palackozzák.
A Magyar Ásványvíz Szövetség és Terméktanács tagjai által palackozott ásványvizek és gyógyvizek összetétele:
Palackozott kincs
Kevés olyan élelmiszer van ma Magyarországon, amelynek az egy főre eső fogyasztása évről-évre olyan nagymértékben növekedik, mint a palackozott természetes ásványvízé. A Magyar Ásványvíz, Gyümölcsé és Üdítőital Szövetség adatai szerint, az ásványvíz-fogyasztás kezdetben igen alacsony értékű volt, messze elmaradt a nagy ásványvíz-fogyasztással rendelkező országokhoz képest. Majd lassan, de növekedésnek indult, és mára látványos fejlődést ért el.
A nyolcvanas években, de még a kilencvenes évek elején is az egy főre eső fogyasztás stabilan 3 liter / fő / év körül volt. 1993-ban kezdett a fogyasztás dinamikusan – évente 20 – 30 %-kal – növekedni, és 2019-ben elérte az évi, fejenkénti 130 litert. A hazai ásványvízfogyasztás ezzel az értékkel az Európai Unión belül az első öt ország között van.
A hazai ásványvíz-fogyasztás emelkedésének egyik oka az, hogy az emberek egyre inkább felismerik az egészséges táplálkozás fontosságát, értékelik az ásványvíz kedvező táplálkozás-fiziológiai tulajdonságait. Az ásványvíz elvesztette korábbi luxus jellegét, és mindennapi fogyasztási cikk lett.
Továbbá az ásványvíz palackozó cégek nagy gondot fordítanak a fogyasztók tájékoztatására. Megismertették – és teszik ezt jelenleg is, nemcsak egyéni, hanem a Szövetségünk által irányított közösségi marketing eszközeivel is – a fogyasztókkal a természetes ásványvíz egészségre kedvező tulajdonságait.
A magyarok – az osztrákokhoz, németekhez, csehekhez hasonlóan – egészen 2016-ig a szén-dioxiddal dúsított vizeket kedvelték jobban, míg a franciák, olaszok, spanyolok a szénsavmentes ásványvizeket. 2016-ban megfordult az arány, és 2019-ben már az összesen fogyasztott ásványvíz 57 %-a volt a szénsavmentes ásványvíz. Egészségre gyakorolt hatása szempontjából egyébként teljesen mindegy, hogy szénsavas vagy szénsavmentes ásványvizet iszunk, ki-ki ízlése szerint választhat.
A hazai palackozott vizek döntő többsége ásványvíz, ezenkívül palackozott forrásvíz, ivóvíz, és különféle dúsított, illetve ízesített vízalapú ital van forgalomban (az ízesített vizeket 2016-tól a szénsavas üdítőitalok közé soroljuk). Az ásványvíz piacon jól megfér a hazai víz az import vízzel, az alacsonyabb ásványianyag-tartalmú az ásványi anyagban gazdagabb vizekkel. Az élelmiszerbolt-hálózatban a 0,5 – 1,5 literes kiszerelés, a vendéglátóhelyeken a 0,25 – 0,33 – 0,5 literes kiszerelés a legkedveltebb.
A hagyományos, nagy márkák az egész országban kaphatóak, a kevésbé ismert, új vizek a palackozó vonzáskörzetében, színesítve, bővítve a választékot. Árukat befolyásolja többek között ismertségük – a nevesebb vizek árát megnöveli a marketing költsége -, és jelentős mértékben a szállítási költség, amely ásványvizek esetében relatíve magas érték.
Mi kerül még palackba?
A palackozott vizek további kategóriái, melyek részben természetes eredetűek, illetve azok alapanyagként történő felhasználásával készülnek:
Forrásvíz
Szintén értékes, nagy tisztaságú természetes élelmiszer. Az ásványvízzel azonos, szigorú mikrobiológiai követelményeknek kell megfelelnie, összetételének ki kell elégíteni az ivóvízre vonatkozó előírásokat. Az eredet helyén kell palackozni, csak az ásványvízre engedélyezett eljárásokkal szabad kezelni, a szén-dioxidon kívül idegen anyagot nem szabad hozzá adni. Ugyanakkor összetételének nem kell állandónak lenni, és nem kell hivatalosan elismertetni.
Dúsított és ízesített vizek
Megnevezésük nem lehet “víz”, csak “természetes ásványvíz, vagy forrásvíz, vagy ivóvíz alapú ital”, attól függően, hogy milyen vízből készítették. A szabály célja az, hogy ne lehessen ezeket a termékeket összetéveszteni a természetes ásványvízzel, vagy a forrásvízzel. Mesterségesen állítják elő ezeket az italokat úgy, hogy a megnevezésben jelzett vizet engedélyezett adalékanyagokkal és legtöbbször szén-dioxiddal dúsítják, és/vagy különböző aromákkal ízesítik.
Gyógyvíz
A természetes ásványvizet nem szabad összekeverni a gyógyvízzel. A gyógyvizek is ásványvizek, de olyan ásványvizek, amelyeknek klinikailag bizonyított gyógyhatásuk van. Gyógyvíz minősítést azok az ásványvizek kaphatnak, amelyek fizikai tulajdonságaiknál vagy kémiai összetételüknél fogva igazoltan gyógyító hatásúak. Természetesen ezeknek a vizeknek az összetétele lényegesen különbözik a természetes ásványvizek összetételétől – ezért rendelkeznek gyógyhatással. A természetes ásványvíz élelmiszer, a gyógyvíz gyógytényező. A természetes ásványvizek összes ásványi anyag tartalma hazánkban 400 – 2.500 mg / liter érték között van, a gyógyvizeké 25 – 30.000 mg / liter, esetenként még ennél is több. A természetes ásványvizeket bármelyik egészséges ember korlátozás nélkül ihatja, a gyógyvizet csak orvosi utasításra, az orvos által meghatározott gyógyvizet, az orvos által javasolt mennyiségben és gyakorisággal fogyaszthatja.
Szikvíz
A szikvíz szén-dioxiddal dúsított ivóvíz, amelyet zárt rendszerű technológiában nagy nyomással palackoznak szifonfejjel ellátott szikvizes palackokba vagy szifonfejes felvezető szárral ellátott szikvizes ballonokba. A szikvíz összetett szó, a szik, szikes föld és a víz összekapcsolásával képzett szó. Keletkezésének voltaképpen tárgyi tévedés az alapja: a szódavíz készítéséhez felhasznált szénsavat tévesen azonosították a sziksóval.
Ivóvíz
Az ivóvíz összetétele nem közismert. Összetétele és élvezeti értéke elsősorban attól a víztől függ, amelyből az adott ivóvizet mesterségesen előállítják. A folyó menti parti kutakból vagy fúrt kutakból nyert vizet fizikai, kémiai és biológiai tisztítással teszik ihatóvá. Az eljárás legfontosabb szempontja, hogy az ivóvíz megfeleljen a vonatkozó rendelet – bizonyos minimális, illetve maximális fizikai, kémiai és biológiai értékeket meghatározó – előírásainak. A kritériumok elsősorban az egészség és a környezet biztonságát szolgálják. Az ivóvíz folyadékpótlásra, főzésre, ételek, élelmiszerek készítésére és háztartási célokra használható. A vizet kémiailag és biológiailag tisztítják, fertőtlenítik, ezután nyeri el az ivóvíz minősítést. A WHO ajánlása alapján a szervezetre káros mikrobáktól mentes vizet jelent és csak az egészségre még nem káros mennyiségű vegyi anyagot (fertőtlenítőszer maradványokat, pl. klór, klóramin) tartalmazhat. Az ivóvíz – köznyelvben “csapvíz” -, a vonatkozó rendeletben előírt biológiai, kémiai és fizikai határértékeknek megfelelő, egészséges, állandó minőségű ivóvizet jelent. Az ivóvíz is tartalmaz ásványi anyagokat, de nem ez a fő jellemzője.
Apropó, ivóvíz!
Még mindig vannak az országnak olyan részei, ahol gondok vannak a csapvízzel - derült ki a Nemzeti Népegészségügyi Központ korábbi, ivóvízről szóló jeletéséből. Szinte mindenhol jó minőségű csapvíz folyik itthon, de továbbra is van 10 olyan település, ahol az arzéntartalom magas. A nagyobb településeken és a fővárosban pedig a víz ólomtartalma lehet aggályos.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, az NNK 2021-es ivóvízminőség jelentése szerint a magyarországi lakosság 99%-a számára érhető el a közüzemi vízellátás. A közműves ivóvízhálózatra kötött lakások aránya továbbra is Bács-Kiskun megyében a legalacsonyabb (84,1%), de közel 100%-os az ellátottság Budapesten és 10 megyében. A szolgáltatott ivóvízminőség tekintetében jelentős területi eltérések mutatkoznak.
A szakmai jelentés szerint az országosan a lakosság 99%-a számára érhető el a közüzemi vízellátás. A közműves ivóvízhálózatra kötött lakások aránya továbbra is Bács-Kiskun megyében a legalacsonyabb (84,1%, ami egy százalékpontos javulás 2020-hoz képest). Közel 100 %-os viszont az ellátottság Budapesten és 10 megyében.
Az ivóvíz Magyarországon elsősorban felszín alatti vízből (legnagyobb részt rétegvízből és parti szűrésű kutakból) származik, a felszíni vízkivétel csak a teljes ivóvízellátás kevesebb, mint 5%-át teszi ki. Az NNK jelentése szerint a korábbi évekhez hasonlóan jelentős területi eltérések vannak. Az országos helyzetkép igen kedvező, az Ivóvízminőségi adatbázisba 2021-ban jelentett több mint 58 000 vízminta eredménye alapján a legtöbb vízminőségi jellemző a vizsgálatok 99-100%-ában megfelelő eredményt adott.
Végezetül egy térképen a lényeg! Az alábbi ábrán a hazai települések vízminőségi értékelése látható:
Címlapkép: Getty Images