Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a népi építészet, tárgyi népművészet, a népzene és néptánc gazdag hagyományával rendelkezik. A megye nem csak műemlékeiről, népművészetéről híres, hanem gyógyfürdőiről is, amiből szám szerint öt található a térségben. Gazdaságát tekintve húzóerőnek a mezőgazdaság és az állattenyésztés számít, de az utóbbi években erősen felemelkedőben van az ipar is, ami már most kiemelkedő eredményeket mutat. Gazdaságában fontos szerepet játszik, hogy a megye több országgal is határos, de személyforgalom szempontjából is fontos határátkelőhelyek találhatók itt. Cikkünkben most annak jártunk utána, miért pörgött fel a megye turisztikai szempontból, milyen fontos beruházások várhatók a közeljövőben, illetve, miért döntött sok éves csúcsot az építkezési kedv.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az ország legészakibb megyéje: Északkeletről Ukrajna, délkeletről Románia, délnyugatról Hajdú-Bihar vármegye, északnyugatról Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, északról pedig Szlovákia határolja. Kevesen tudják, de a megye hagyományosan az ország "népességellátójának" tekinthető, ugyanis a vitális, jó népmozgalmi arányszámokkal rendelkező népesség évtizedek óta tömegesen vándorolt az ország iparosodó városaiba - főként Budapestre - biztosítva ezáltal a megfelelő számú munkaerőt ezen térségek számára.
Ha a vidék turisztikai vonzerejét nézzük, örömteli képet láthatunk, hiszen az elmúlt években, egyre többen keresik fel a megyét és főként Nyíregyházát, a megyeszékhelyet és töltik itt szabadidejüket, felfedezve eddig rejtett látnivalókat, turisztikai kincseket. Országos szinten is kiemelkedő évet tudhat maga mögött a turizmus, de Nyíregyháza 2022. évi vendégforgalma minden képzeletet felülmúlt; a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) adatai alapján a vendégéjszakák száma meghaladta a 439 ezret.
Magyarországon csak néhány turisztikai térségnek sikerült túlszárnyalnia a rekordévnek számító 2019-es év vendégforgalmai adatait, a legkiemelkedőbbnek mind közül Tokaj és Nyíregyháza térség 30%-os növekedése bizonyult. A desztináció legtöbb vendégéjszakáját Nyíregyházán töltik a vendégek, ezzel a turisztikai dobogó legfelső fokára emelve a várost. A folyamatos és tudatos fejlesztések, az utóbbi évek színvonalas szálláshely beruházásai, a vonzó attrakciók is hozzájárultak, hogy egyre többen érdeklődnek Nyíregyháza iránt. Az élménykínálatot a kiemelt látványosságok mellett tovább színesítették az Év turisztikai szervezetének választott Nyíregyházi Turisztikai Nonprofit Kft. által kínált programok is.
Hiába a feltörő érdeklődés a megye iránt, egyre nagyobb ütemben csökken a népesség
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a megye 5936 négyzetkilométeren terül el, összesen 229 települést foglal magába, lakónépessége pedig 545 ezer fő. Nem meglepő, a megye legnépesebb városa a megyeszékhely Nyíregyháza.
A megyében 13 járás található, ezek közül a legnépesebb a nyíregyházi járás, a népsűrűség itt 206 fő/km2. A járáshoz 15 település tartozik, ebből 4 város. Ezt követi szintén magas számmal a záhonyi járás, 133 fő/km2-el. Ehhez a járáshoz 11 település tartozik, ezek között 2 város szerepel. Lemaradva kicsit, harmadik a kisvárdai járás jön, 109 fő/km2-el. Ide 23 település tartozik, melyből kettő város.
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye lakónépessége 2022. január 1-jén 539,2 ezer fő volt, 1,1%-kal, 6,2 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. A megye népességét csökkenő tendencia jellemzi. A megyében 2022 I-III. negyedévében 4787 gyermek jött világra, és 5561 fő hunyt el. Az élveszületések száma 5,0%-kal több, a halálozásoké 8,7%-kal kevesebb volt, mint 2021 azonos időszakában. Az élveszületések száma a megyében növekedett a legnagyobb mértékben. A halálozások csökkenése elsősorban a járvány miatti többlethalálozások magas bázisa miatt következett be.
A járvány előtti utolsó év, 2019 azonos időszakához képest 9,0%-kal többen haltak meg, ami a legmagasabb a főváros és a megyék körében.
A születések és a halálozások egyenlegeként kialakult természetes fogyás 774 fővel csökkentette a megye lakónépességét, ez a veszteség fele az egy évvel korábbinak. A természetes fogyás népességre vetített 1,4 ezrelékes megyei értéke az országos átlagnál (3,6 ezrelék) kedvezőbb volt.
A házasodási kedv mérséklődött: 2022 I-III. negyedévében 3244 pár kötött házasságot, 4,8%-kal kevesebb, mint 2021 azonos időszakában.
Brutális ipari fejlesztések zajlanak a megyében
A megye gazdasági életében a mezőgazdaság és az állattartás nagyon fontos szerepet tölt be, hiszen ebben országos szinten is dobogós teljesítményt nyújt Szabolcs-Szatmár-Bereg. Viszont az elmúlt években az ipar is egyre jelentősebb eredményeket mutat a megyében.
Napjainkban az iparfejlesztés egyik fontos és lehetséges eszközének minősülnek az ipari parkok, amelyek az intenzívebb tőkebevonással elősegítik a termékek és a technológiák szempontjából egyaránt korszerű termelőtevékenység megvalósítását, a változó piaci igényekhez való rugalmasabb alkalmazkodást, így nagymértékben hozzájárulnak az ipari struktúra átalakulásához.
A megyében számos gyár és üzem található, ami folyamatos fejlesztéseket, beruházásokat folytat, ezekről rendszeresen beszámolt a HelloVidék is. Üzemek közül rengeteg embernek ad munkát a FrieslandCampina Hungária Zrt., a nyíregyházi LEGO gyár, a nyírbátori Unilever. De itt kell megemlíteni a nyírbátori ipari parkban helyet kapó Diehl Aircabin Hungary Kft-t, a Serioplast Hungary Kft-t, a Diehl Aviation Hungary Kft-t és a Coloplast Hungary Kft-t.
A napokban pedig sosem látott méretű beruházást jelentettek be, mely szerint stratégiai megállapodást kötött február 9-én egy több mint ötszáz hektáros ipari park létrehozásáról Döge, Fényeslitke és Komoró polgármesterével az East-West Gate terminál beruházója. A tervezett ipari parkban, melynek területe az öt nyíregyházi ipari zóna összméreténél is nagyobb, minden feltétel adott lesz ipari, kereskedelmi és logisztikai létesítmények kialakítására, valamint a debreceni és nyíregyházi ipari üzemek kiszolgálására.
A beruházással az ország keleti felének egyik legjelentősebb ipari-kereskedelmi-logisztikai központja jöhet létre.
Ötszáz hektárt meghaladó méretével a két-három éven belül kiépülő ipari park az egyik legnagyobb lesz Magyarországon, meghaladja Nyíregyháza öt ipari zónájának jelenlegi együttes területét, a debreceni BMW, a kecskeméti Mercedes vagy a győri Audi méretét.
Több mint száz fő jut, egy üres álláshelyre
Ugyan egyre több a gyár, ezzel együtt a betöltendő álláshelyek száma, mégis rengeteg a munkanélküli a megyében. A KSH adatai szerint, 2022 III. negyedévében Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a 15–64 éves népesség 74,9%-a, 261 ezer fő volt gazdaságilag aktív, számuk 1,3%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Az aktivitási arány 2,6 százalékponttal elmaradt az országos átlagtól. A munkaerőpiacon 241 ezren jelentek meg foglalkoztatottként, számuk a hazai növekedéssel szemben 0,2%-kal mérséklődött. A foglalkoztatási ráta – folytatva a korábbi negyedévek pozitív irányú tendenciáját – 1,4 százalékponttal 69,1%-ra emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Az arány ennek ellenére elmaradt a 74,6%-os országos átlagtól, egyben a főváros és a megyék körében az egyik legalacsonyabb volt.
20 ezer fő volt munkanélküli, számuk az országos csökkenésnél jelentősebben, 13%-kal fogyott 2021 III. negyedévéhez képest. A munkanélküliségi ráta is csökkent, az egy évvel korábbi 8,8%-ról 7,7%-ra. Az arány meghaladta az országos átlagot (3,7%), egyben a főváros és a megyék körében az egyik legmagasabb volt.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2022. szeptember végén 25 ezer álláskeresőt tartottak nyilván. Számuk az országos átlagnál kevésbé, 2,5%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, amivel tovább folytatódott a 2021 márciusa óta tartó csökkenő tendencia. A pályakezdő álláskeresők száma (2544 fő) 15%-kal kevesebb lett, az összes álláskeresőhöz viszonyított arányuk az országban itt volt a legnagyobb, 10%.
Ezer lakosra az országos átlagnál több, 46 álláskereső jutott, a megyén belül arányuk a Nyíregyházi járásban volt a legkedvezőbb (24), a Baktalórántházai járásban pedig a legkedvezőtlenebb (79).
Az álláskeresők 36%-a legfeljebb 3 hónapja, 34%-a tartósan, egy évet meghaladóan nem tudott elhelyezkedni. A tartósan állás nélkül lévők száma 1,4%-kal kevesebb volt a 2021. szeptemberinél.
Az álláskeresők legnagyobb hányada (54%-a) legfeljebb az általános iskola 8 osztályát végezte el, arányuk országosan itt volt a legmagasabb. Emellett 22%-uknak szakmunkás, szakiskolai bizonyítvány, 21%-uknak érettségi, illetve technikum volt a legmagasabb végzettsége, 3,5%-uk pedig diplomával rendelkezett.
Az ellátottak aránya összességében 0,7 százalékponttal csökkent az előző év azonos időpontjához képest az álláskeresők körében: 12%-uk álláskeresési járadékban, 16%-uk álláskeresési segélyben, 32%-uk szociális ellátásban részesült. A nyilvántartott állás nélküliek 40%-a ugyanakkor nem kapott semmilyen pénzügyi ellátást.
Szeptember végén 2,4 ezer betöltetlen álláshelyet tartottak nyilván, 9,8%-kal kevesebbet az egy évvel korábbinál. Tíz üres álláshelyre az országban itt jutott a legtöbb, 103 álláskereső, 8-cal több, mint 2021 szeptemberében.
Még mindig itt keresnek a legkevesebbet a fizikai munkások
2022 I–III. negyedévében Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 359 ezer, az adókedvezmény nélkül számított havi nettó átlagkereset 238 ezer forint volt. Közfoglalkoztatottak nélkül számolva a bruttó átlagkereset 401 ezer, a nettó átlagkereset 267 ezer forintra emelkedett.
A bruttó és nettó átlagkereset – a közfoglalkoztatottakkal együtt számítva – egyaránt 21%-kal múlta felül a 2021. I–III. negyedévit, folytatva a korábbi időszakok emelkedő tendenciáját. A növekedés üteme meghaladta az országos átlagot, egyben a megyék és a főváros körében az egyik legmagasabb volt, ennek ellenére az alkalmazottak 29%-kal kevesebbet kerestek az országos átlagnál.
A bruttó keresetek a versenyszférában 17%-kal, 369 ezer forintra, a költségvetési szférában 24%-kal, 341 ezer forintra emelkedtek. Az átlagkereset a fizikai foglalkozásúaknál 24, a szellemieknél 17%-kal nőtt, ennek eredményeként az előbbiek átlagosan bruttó 281 ezer, az utóbbiak 477 ezer forintot kerestek.
A fizikai foglalkozásúak átlagkeresete a megyék és a főváros körében itt volt a legalacsonyabb.
Második legtöbb vállalkozással rendelkezik a megye
2022. szeptember végén – a korábbi időszakokhoz hasonlóan – a 114 ezer vállalkozás nagyobb részét (98 ezret) önálló vállalkozóként, kisebb részét (16 ezret) társas vállalkozásként regisztrálták. Az előbbiek száma egy év alatt 1,6%-kal csökkent, az utóbbiaké 2,9%-kal nőtt.
A vállalkozásdemográfiai folyamatokat elsősorban a kata szabályainak július 12-én elfogadott módosítása mozgatta. A társas vállalkozások meghatározó részét (78%-át) kitevő korlátolt felelősségű társaságok száma 5,2%-kal emelkedett, a 18%-át képviselő betéti társaságoké 4,8%-kal fogyott.
Részvénytársaságból 5,7%-kal több szerepelt a regisztrációban, mint 2021. szeptember végén. A társas vállalkozások 92%-a legfeljebb 9 főt foglalkoztatott, a 249 fő felettiekből 31 volt a megyében.
2022 I–III. negyedévében a társas vállalkozások 9,6%-a került csődeljárás, kényszertörlés, végelszámolás vagy felszámolási eljárás alá, 2,6 százalékponttal nagyobb részük, mint egy évvel korábban. Szeptember végén 3,4 ezer egyéni vállalkozás szüneteltette a tevékenységét, számuk 1,1%-kal csökkent, az összes egyéni vállalkozáson belüli arányuk (13%) pedig 0,3 százalékponttal lett nagyobb az egy évvel korábbinál.
Ezer lakosra a megyében 211 regisztrált vállalkozás jutott, a vállalkozási kedv – országosan a második legmagasabb – az egy évvel korábbihoz képest minimálisan tovább emelkedett.
Sok éves csúcsot döntött a lakásépítések száma
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei székhelyű, legalább 5 főt foglalkoztató építőipari vállalkozások 2022. I-III. negyedévi termelési értéke 111,8 milliárd forint volt, ami összehasonlító áron – az országos 3,2%-os növekedésnél nagyobb mértékben – 11%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. A kibocsátás az országos 3,5%-át adta, az egy lakosra jutó 207 ezer forintnyi termelési érték a hazai átlag 64%-át érte el.
A termelés bővülését a kibocsátás kétharmadát adó épületépítések 9,2, és az egyéb építmények építésének 15%-os volumennövekedése eredményezte. Az építőipar új megrendelései országos szinten 5,1%-kal csökkentek, miközben a megyei építőipari szervezetek 2022 I-III. negyedévében 107,3 milliárd forint értékű új szerződést kötöttek, volumenében 26%-kal kevesebbet az előző év azonos időszakinál.
A szeptember végi 81,8 milliárd forint értékű szerződésállomány volumene 17%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól.
Fellendült a lakásépítési kedv a megyében
Az országos tendenciával párhuzamosan a megyében is élénkült a lakásépítési kedv 2022 I–III. negyedévében: az előző év azonos időszaki csaknem kétszeresére (országosan 7,7%-kal) nőtt az épített lakások száma. Összesen 330 lakást vettek használatba, az év ezen szakaszában utoljára 2009 I–III. negyedévében adtak át ennél több lakást a megyében. Az új lakások 62%-a Nyíregyházán, 20, illetve 18%-a a többi városban és községekben épült. Az egy évvel korábbihoz képest mindhárom településtípus esetében emelkedett a kivitelezett lakásépítések száma.
Az új lakások egyaránt közel felének vállalkozás, illetve természetes személy, a fennmaradó 10 lakásnak pedig helyi önkormányzat volt az építtetője. Mindhárom építtetői kör (érdemben az előbbi kettőé) lakásberuházásainak száma emelkedett.
Építési forma szerint az új lakások közel kétharmadát családi házas formában, több mint háromtizedét többszintes, többlakásos épületben adták át, mindkét építési formánál jelentős bővülést regisztráltunk.
Az új lakások átlagos alapterülete (111 m²) meghaladta az országos átlagot (94 m²), 52%-uk épült 4 vagy annál több szobával. 142 lakás szűnt meg a megyében 2022 I–III. negyedévében, 4,6-szer több, mint az egy évvel korábban. Száz épített lakásra 43 megszűnés jutott.
Az országos átlagot jóval meghaladó mértékben emelkedett a jövőbeni lakásépítési kedv a megyében. A 2022 I–III. negyedévében kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (1,1 ezer) 46%-kal nőtt az előző év azonos időszakihoz mérten, kismértékben meghaladva ezzel a pandémia előtti, 2019 hasonló időszaki, sokéves csúcsot.
Beütött az infláció, nem pörög a kereskedelem
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kiskereskedelmi üzlethálózatában 2022. I–III. negyedévben folyó áron 472,7 milliárd forint értékű forgalom realizálódott, az országos 4,2%-a. A forgalom volumene 2021 áprilisa óta ismét folyamatosan emelkedik, a növekedés 2022. január–szeptember között a kiigazítás nélküli adatok alapján az előző év azonos időszakához mérten – az országossal csaknem azonos – 8,5%-os volt.
Egy lakosra átlagosan 877 ezer forint bolti forgalom jutott. A mutató értéke országosan Nógrád megye után itt volt a legalacsonyabb, 24%-kal elmaradt az országos átlagtól.
Címlapkép: Getty Images