Habár arról nincsenek rendelkezések, hogy konkrétan milyen csomagolóanyagba kerülhetnek az egyes élelmiszerek, azt garantálni kell, hogy nem veszélyezteti az emberi egészséget, illetve nem idézhet elő elfogadhatatlan változást az élelmiszer összetételében, és annak érzékszervi tulajdonságainak rosszabbodását sem okozhatja - tájékoztatta az Agrárszektort a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A csomagolóanyag és az élelmiszer összetevői ugyanakkor folyamatosan vándorolnak egymásba, ezért lesz a műanyag egy idő után piros, ha sokszor tettünk bele pörköltet. Kiemelték azt is, mivel az élelmiszer-csomagolóanyagok igen változatosak, egyes esetekben előfordulhat, hogy kiderül egy anyagról, ártalmas az egészségre, viszont addigra akár már több éve az élelmiszerbe és a szervezetünkbe is bekerült.
Hiába egyre hangsúlyosabb a fenntarthatóság és a klímavédelem az életünkben, sok élelmiszernek a csomagolása még nem feltétlenül ezen elvek mentén készül. Sőt, ahogy az Agrárszektor a Nébih-től megtudta, arra vonatkozóan nem is léteznek jelenleg rendelkezések, hogy az egyes élelmiszerek konkrétan milyen csomagolóanyagba kerüljenek.
Létezik azonban uniós szabályozás az élelmiszerekkel érintkező anyagokról, amely tartalmazza, hogy az élelmiszer csomagolóanyaga nem veszélyeztetheti az emberi egészséget, valamint nem idézhet elő elfogadhatatlan változást az élelmiszer összetételében, és annak érzékszervi tulajdonságainak rosszabbodását sem idézheti elő. Vagyis a vállalkozásoknak úgy kell megválasztaniuk a csomagolóanyagot, hogy egyrészt az élelmiszert védje a külvilágtól, másrészt a csomagolóanyag összetevői se kerülhessenek bele ártalmas mennyiségben az élelmiszerbe.
Azt fontos elmondani, hogy a csomagolóanyag és az élelmiszer összetevői folyamatos vándorlásban vannak egymásba, ezért lesz például a műanyag egy idő után piros, ha sokszor tettünk bele pörköltet, és ebből kifolyólag mérhetünk sokszor nem kívánt csomagolóanyag összetevőket az élelmiszerekben
- emelte ki a Nébih.
Hiába az odafigyelés, lehetnek veszélyes élelmiszer-csomagolóanyagok
A Nébih elmondta, hogy az egyes vegyületek kockázati besorolása a tudomány fejlődésével folyamatosan változik, példaként említették a BPA esetén, amikor is éveken át nem volt előírás rá, majd a kutatók és tudósok kimutatták, hogy ez a vegyület nem biztos, hogy jót tesz a szervezetnek, így határértéket állapítottak meg rá. Ezt követően további kutatások azt az eredményt hozták, hogy a meglévőnél alacsonyabb határérték szükséges, valamint gyermekek részére nem is használható. Jelenleg hasonló a helyzet a ftalátok és a sztirol esetében is, ahol az új kutatási eredmények miatt határértékeket és meghatározott felhasználási feltételeket kell bevezetni - közölte a hatóság
Összefoglalva: ez egy folyamatosan változó terület. Miután az élelmiszercsomagolóanyagok anyaga igen változatos (lehet fém, fa, papír, műanyag, illetve egyéb innovatív alapanyagok és még az ezekhez adott festékek, adalékanyagok, ragasztók stb.), ezért egyes esetekben előfordulhat még a legnagyobb odafigyelés ellenére is, hogy kiderül egy anyagról: mégis ártalmas az egészségre. Azonban addigra az anyag már több éve az élelmiszerbe és a szervezetünkbe is bekerült.
Az elvileg lebomlónak hirdetett pohár esete
Arra, hogy mennyi idő kell ahhoz, hogy valami az élelmiszerbe beoldódjon, nem lehet pontos választ adni, ugyanis ez több tényezőtől függ.
Pár éve az uniós szinten betiltott bambusz és műanyag keverékből előállított - főként - hordozható kávés poharakat vizsgálták a szakemberek, a megfelelő modelloldattal és ideális körülmények között modellezték a felhasználást. Ezt követően észlelték, hogy a tizedik-tizenkettedik kioldódási vizsgálatnál egyre több melamin oldódott a modelloldatba. Vagyis: ahelyett, hogy csökkent volna a kioldódó nem kívánatos vegyület (ahogy az normál esetben lenne), egyre több lett. Ennek feltehetően az volt az oka, hogy az elvileg lebomlónak hirdetett pohár szerkezete, ezen tulajdonságának eleget téve kezdett porózussá válni, így egyre nagyobb felülettel tudott érintkezni a modell oldat, a valós életben pedig az éppen elfogyasztott kávé vagy tea.
Címlapkép: Getty Images