Nagyfokú bizonytalanság uralkodik a zöldség-gyümölcs termékpályákon, amelyet régi problémák és újkeletű nehézségek egyaránt sújtanak. Ahogy az Agrárszektor írja, jellemző trend, hogy egyre kevésbé kezelhető a feldolgozók számára az időjárásból fakadó termelésbiztonsági nehézségek külpiaci érvényesítése, az ezek enyhítését célzó technológiai beruházásokat nem képes kitermelni a termelői oldal, valamint régóta fennáll a szerződéses fegyelem hiányosságaiból adódó problémák sora is. Újabb nehézség az is, hogy a feldolgozók bizonyos gyümölcsök esetén egyre inkább az importalapanyag felé fordulnak, a jogos áremelési igényeket sem tudják elfogadni a termékpálya résztvevői. A borús összképet tovább rontja, hogy a magas infláció és a csökkenő vásárlóerő miatt jelentős mértékben visszaesett a fogyasztás.
Biztosabb és bizonytalanabb területek
A legjelentősebb zöldség-gyümölcsfajok közül a csemegekukorica és zöldborsó termelése szinte teljes egészében, 100 százalékot közelítő mértékben szerződésen alapszik, melyet rendszerint már év elején megkötnek a szereplők. Az ipari alma és a meggy felvásárlása – jogszabályi kötelezettség okán 60 százalékban szerződéses alapon történik.
Jellemző azonban, hogy a szerződésben csak minimum árat rögzítenek a szereplők, így maga a szerződés nincs jelentős hatással a piaci árak meghatározódására
- mondta el az Agrárszektornak Apáti Ferenc, a Fruitveb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. Hozzátette, a kisebb jelentőségű zöldségek és gyümölcsök esetében teljesen vegyes a kép: van, amelyek szerződéses, integrátori alapon jól működnek, és vannak, amelyek ad hoc piacokkal rendelkeznek.
Általában meg lehet állapítani, hogy a zöldségek esetében jóval nagyobb arányú a szerződéses alapú termeltetés és felvásárlás, míg a gyümölcsök esetében sokkal inkább a spontaneitás diktál a piacon
– hívta fel a figyelmet az elnök. Megjegyezte: Az igazsághoz tartozik az is, hogy a szerződéses viszony esetében is, a szerződéses fegyelem terén is van még hova javulnunk.
Adódik persze a kérdés, hogy mennyire lehet az előzetes szerződésre alapozni akkor, amikor a fagy, a jég, és más tényezők – az elmúlt évek tapasztalatai szerint - folyamatosan kockáztatják a termésbiztonságot? Ez a kérdés különösen aktuális idén, amikor a kajszit, vagy őszibarackot feldolgozó üzemek azzal néznek szembe, hogy a termés nagy része odalett. Milyen problémák nyomják még a gazdák vállát? Mi a helyzet a beruházásokkal, fejlesztésekkel? Erről többet az Agrárszektor cikkében olvashatunk, ide kattintva.
Címlapkép: Getty Images