Az árstop kivezetése után néhány nappal ért néhány meglepetés minket: a liszt és a tojás ára csökkent, a csirkemell, a sertéscomb és a cukor viszont drágább lett. A kötelező akciózások és a beszerzési áron történő eladások miatt látványos áremelkedésről ugyanakkor ezeknél a termékeknél sem lehet beszélni. Utánajártunk, hogyan alakulhat a baromfihús és a tojás ára még az idén az inflációs változások tükrében, de azt is megmutatjuk, most mennyibe kerülnek, és melyik üzletben mennyit vásárolhatunk belőlük.
A baromfihús felvásárlói ára nőtt itthon
Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a vágócsirke élősúlyos termelői ára 30,4 százalékkal 506,4 forint/kilogrammra, a vágópulykáé 36,2 százalékkal 700,7 forint/kilogrammra emelkedett 2023 első harminc hetében 2022 azonos időszakához képest.
Az Európai Bizottság adatai szerint 265,82 euró/100 kilogramm volt az egész csirke uniós átlagára 2023 első harminc hetében, ami 7,5 százalékos növekedést jelent az előző évihez viszonyítva. A magyarországi ár 28,4 százalékkal 975 forint/kilogrammra emelkedett ugyanebben az összehasonlításban.
Az AKI PÁIR adatai szerint a csirkemellfilé feldolgozói értékesítési ára 13,8 százalékkal 1978 forint/ kilogrammra, a csontos csirkemellé 7,6 százalékkal 1373 forint/kilogrammra nőtt, a csirkemell (összesen) ára 14,1 százalékkal 1952 forint/kilogrammra, a csirkecombé pedig 14,4 százalékkal 914,3 forint/ kilogrammra emelkedett 2023 első harminc hetében 2022 azonos időszakához képest.
Ahogy a lenti táblázat is mutatja, a vágócsirke temelői kilóára valamennyivel csökkent, a csirkemell ára viszont emelkedett az árstop kivezetése óta, átlagosan 1962 forintra emelkedett a korábbi 1886 forintról.
A tojás ára jócskán emelkedett az egy évvel ezelőttihez képest
Az Európai Bizottság adatai alapján az unióban az étkezési tojás csomagolóhelyi ára 246,58 euró/ 100 kilogramm volt 2023 első harminc hetében, 43,8 százalékkal múlta felül az előző év azonos időszakának árát.
Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a ketreces tartásból származó étkezési tojás (M+L) csomagolóhelyi ára 61,25 forint/darab volt 2023 első harminc hetében, ami 65 százalékkal haladta meg a 2022. év azonos időszakának átlagárát.
Így alakult a csirkemell és a tojás ára az árstop után
Az árstop kivezetése óta valóban csökkent a tojás ára, van ahol jelentősen, akár 50 forinttal is darabja. A Pennyben jelenleg 45 forint, az Auchanban 51 forint, a Lidl-ben 52 forint, a SPAR-ban 53 forint, az Aldiban 56 forint, míg a Tescóban 64 forint darabja az M-es méretűnek. Ez igencsak jelentős áresés ahhoz képest, hogy nemrég a 100 Ft körüli ár volt a megszokott, 70 forint alatt nem is találtunk tojást a boltokban.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint júniusban még 10 db tojás 894 forintba került.
A csirkemell ára az árstop kivezetése óta kicsit emelkedett, az új átlagár 2000 forint körül valószínűsíthető. A legolcsóbb a Tescóban lett, sőt, egyedül ott mérséklődött a hatósági árhoz képest, kilója 1399 forint. A Lidl-ben is vélhetően akciós, mivel 1499 forintért árulják; az Auchanban már 1638 forint, a SPAR-ban és az Aldiban már a 2000 forintot súrolja. Jelenleg a Pennyben a legdrágább, ott 2290 forint kilója. Ezek a legalacsonyabb árak most az említett üzletekben, a kötelező akciózások és a minőségbeli különbségek miatt nagyobb eltérés lehet a boltláncok között, írja a Világgazdaság.
A tojás ára a 31. héten, vagyis augusztus első hetében az AKI PÁIR adatai szerint a nagybani fogyasztói piacokon vidéken így alakult: Debrecenben darabja 65 Ft, Szegeden pedig 72 Ft. A fogyasztói piacokon átlagosan Debrecenben 75 forintot kérnek el darabjáért, míg Szegeden 95 forintot.
Mennyiségi korlátozások a kötelező akciók miatt a boltokban
Augusztus 1-jétől 15 százalékra nőtt a kötelező élelmiszerár-akciózás mértéke, és bővült az akciózásra kijelölt élelmiszerek köre is.
A kötelező akciózás kiterjed a baromfihúsra, a sertés- és marhahúsra, a halra és halkonzervekre, a húskészítményekre, a tejre, tejfölre és helyettesítő termékekre, a joghurtra egyéb savanyított készítményekre, egyéb tejtermékre, a sajtra, vajra, margarinra és készítményeire, egyéb zsiradékokra, a kenyérre, péksüteményekre, a száraztésztára, rizsre, egyéb cereáliáka, a lisztre, cukorra és tartósított lisztesárukra, a friss zöldségre, a friss gyümölcsre, a gyümölcs- és zöldséglevekre, a készételekre, fűszerekre, ételízesítőkre, a kávéra, teára, az ásványvizekre és üdítőitalokra
- közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM). a GFM.
Augusztustól a kötelező akciózás kiegészült a kristálycukorral, a búzafinomliszttel, a napraforgó étolajjal, a házi sertés combbal, a csirkemellel és csirkefarháttal, a 2,8 százalékos UHT tejjel, a tojással, valamint az étkezési burgonyával, kivéve az újburgonyát.
A boltláncok a kötelezővé tett akciózás miatt mennyiségi korlátozásokat vezettek be, ezek most így néznek ki az általunk vizsgált termékek, vagyis a baromfihús és a tojás tekintetében:
A Tesco üzleteiben
A kötelező akciós sertés- és baromfihúsnál jelentős forgalomra számítanak, így annak érdekében, hogy minél több vásárlót ki tudjanak szolgálni, erre a két termékkategóriára mennyiségi korlátozást vezettek be, járt utána a Pénzcentrum. Ez az alábbiak szerint alakul:
- Pultos csirkemellfilé friss: 6 kg
- TS csirkemellfilé 500g vg: 2 db
- Tanyasi csirkemellfilé tálcás: 2 kg
- GMO mentes csirkemellfilé: 2 kg
- Pultos friss csirkefarhát aprólék: 1 kg
A Penny üzleteiben
- Dobozolt tojás 10db M*DD: 5 doboz (50db)
- Tálcás Tojás S 30DB: 5 tálca (150db)
- Mélyalmos Friss tojás 10 DB-os: 5 doboz (50db)
- BIO Tojás 6 DB-os M: 5 doboz (30db)
- 30DB-os M Méretű Tojás 53-63G* DD: 5 tálca (150db)
A Lidl üzleteiben
A Lidl a korábban bevezetett mennyiségi korlátozásokat továbbra is érvényben tartja azzal a változtatással, hogy a csirkemellfilé esetében kivezette a korlátozást, viszont
- tojásból 30 darab,
- a 18 darabos kiszerelésből 2 csomag volt a maximális mennyiség - és a friss közlés szerint ezek továbbra is maradtak.
A Spar üzleteiben
jelenleg is érvényben van mennyiségi korlátozás több termék esetében is, viszont a baromfihúst és a tojást ez nem érinti.
Ez várható az infláció tükrében a továbbiakban
A várakozásoknak megfelelően 17,6%-ra mérséklődött az infláció júliusban a júniusi 20,1%ról, amihez a háztartási energia ésszolgáltatói árakon kívül szinte minden tényező hozzájárult. Azinfláció mérséklődéséhez érdemben hozzájárult, hogy kikerült a bázisból a neta (chipsadó) és a jövedéki adók tavalyi emelése, valamint az élelmiszerárak esetében bevezetett árfigyelő rendszer felerősítette a kiskereskedelmi láncok közötti versenyt, ami egyre nagyobb mértékű és szélesebb körű akciókhoz, árcsökkentésekhez vezetett. Az enyhülő inflációs nyomást tükrözi, hogy a maginfláció is 17,5%-ra mérséklődött az előző havi 20,8%-ról.
Kilátások
Az év hátralevő részében bázishatások, és az élelmiszertermékekre bejelentett egyre szélesebb körű árcsökkentések miatt az infláció meredek mérséklődésére számítunk
- közölte Suppan Gergely, az MBH Bank vezető elemzője inflációs elemzésében.
A bázishatásokat felerősítheti, hogy a nemzetközi nyersanyag-, termény-, és energiaárak és szállítási költségek jelentősen, többségében már a 2021-es szintekre estek vissza az utóbbi hónapokban, így újabb külső ársokkra nem számítunk, sőt, további árcsökkentéseket eredményezhet, a forint tavalyi szintekhez képesti erősödése pedig szintén gyorsíthatja az infláció mérséklődését, ami már a tartós fogyasztási cikkeknél már határozottan megfigyelhető.
Az élelmiszerárak további emelkedését a visszaeső kereslet is fékezi. A jövedéki adóemelés a dohánytermékek és szeszesitalok, a chipsadó (neta) emelése számos feldolgozott élelmiszer árát emelte a tavalyi év során, idén azonban ezek az intézkedések kiestek a bázisból. Az egyes élelmiszerekre bevezetett árplafon kivezetése a tapasztalatok szerint nem befolyásolta számottevően az infláció alakulását. A bevezetetett akciók, az egyes termékpályákon megfigyelhető elkezdődött, és várhatóan folytadódó árcsökkenések kioltották ennek hatását, sőt egyes termékek árai csökkentek az árplafon kivezetését követően.
Ezenkívül a kiskereskedők csökkenthetik azon termékek árrését, amelyekbe beépítették az árplafonon elszenvedett veszteséget, ezt az egyelőre még csökkenő kiskereskedelmi forgalom és az éles verseny is indokolja.
Egy év alatt az élelmiszerek árai 23,1%-kal nőttek, ami már érdemi lassulást mutat a tavaly decemberi 44,8%-os dráguláshoz képest, ami részben bázishatások, részben pedig az egyre szélesebb körű árcsökkentések eredménye, a következő hónapokban egyre több élelmiszer ára csökkenhetnek a beszerzési árak visszaesése következtében.
A baromfihús árak 10,5%-kal, a (fogyasztói kosárban) kisebb súlyú marhahús árak 11,4%-kal emelkedtek. A párizsi, kolbász árak 18%-kal, a szalámi, sonka árak pedig 15,5%-kal nőttek.
Az árkorlátozások által júliusban még érintett tejárak átlagosan 17,1%-kal emelkedtek, mivel a korlátozások által nem érintett tejárak nagyobb mértékben emelkedtek, bár az utóbbi hónapokban már csökkenés figyelhető meg (míg az érintett 2,8%-os UHT tej ára alig változott, jelentősen emelkedett az 1,5%-os és 2,8%-os ESL tej ára). Az étolaj ára 1,5%-kal, a liszté 2,4%-kal emelkedett (ezen belül a búzafinomliszt ára alig változott, ellenben a rétesliszt emelkedett), a cukoré 9,9%-kal emelkedett.
A sajtok ára már csupán 12,5%-kal, az egyéb tejtermékek 29,5%-kal, a vaj, vajkrémek árai 24,2%-kal emelkedtek, azaz az egyes vajkészítmények, sajtok árainak csökkentése már megjelent, de újabb csökkentésekre is sor kerülhet. A tojás ára 30,7%-kal, a margariné 3,4%-kal, a sertészsíré 21,4% emelkedett. Júliusban a kenyér 26,7%-kal, a péksütemények 25,4%-kal, a száraztészta 18,6%-kal, az édesipari lisztesáruk 23%-kal drágultak, míg a burgonya árai 52, a zöldségek 26,8%-kal, gyümölcsök árai pedig 20%-kal emelkedtek.
Címlapkép: Getty Images