Na, ezért nem mindegy, melyik megyében élsz: itt nullázta le leginkább a fizetéseket az infláció

Nógrád még a múlt évezred utolsó éveiben vált gazdasági tekintetben a leggyengébb lábakon álló hazai térséggé. A hátrányát azóta is csak apró lépésekkel tudja csökkenteni. Az ok talán sokak számára ismert: egészen az 1990-es évekig meghatározó volt a térségben a barnakőszén bányászata. Nógrádban anno számos bánya működött és biztosította családok, sőt generációk számára a megélhetés lehetőségét.

1994-ben csukták be az utolsó nógrádi bányát, bár tudni lehet, hogy a megyében még rengeteg szén maradt a föld alatt. Nem véletlen hát az a mutató sem, miszerint az ipari termelés értéke az országban a legkevesebb 0,3 ezer milliárd forint (Szabolcs-Szatmárban is legalább háromszor ekkora). Ha az egyéb gazdasági és munkaerőpiaci mutatókat nézzük, akkor se számítsunk sok jóra. A KSH 2023-as, Fókuszban a vármegyék kiadványának mutatói alapján - hiába Budapest –és Pest megye- relatív közelsége - továbbra is az ország egyik leghátrányosabb térségéről beszélünk.

Szinte az egyetlen pozitív mutató: a születések száma legalább nőtt

Nógrád 2544 km²-nyi területtel az ország összterületének mindössze 2,7%-át adja. Jellemzően az aprófalvas megyék közé tartozik, miután 77 olyan települése van, ahol a lakosság száma nem éri el az 1000 főt. Ez a településállomány 59 %-át jelenti. Az aprófalvak elsősorban a domborzati adottságok miatt Nógrád megye hegyvidéki területeire jellemzőek. A Cserhát völgyeiben, valamint a Karancs-Medves területén találhatók a kis területű, többnyire egyutcás apró- és törpefalvak.

Nógrád vármegye lakónépessége 2023. január 1-jén 182 ezer fő volt, a 2022. október 1-jei népszámlálás előzetes adatainak továbbszámítása alapján. A népesség az utóbbi 10 évben folyamatosan csökkent.

Jó hír viszont, hogy 2023 I. negyedévében a születések száma 30%-kal nőtt,

a halálozásoké 16%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest: 479 gyermek jött világra, és 802 fő hunyt el. A születések száma Nógrád vármegyében nőtt a legnagyobb mértékben, és a halálozások száma is itt csökkent a leginkább.

• A születések és a halálozások egyenlegeként kialakult természetes fogyás 323 fővel csökkentette a vármegye lakónépességét. Ez a veszteség 45%-kal alacsonyabb volt, mint a 2022. I. negyedévi.
• A házasodási kedv mérséklődött: 2023. január–márciusban 131 pár kötött házasságot, 36%-kal kevesebb, mint 2022 azonos időszakában.

Ha a gazdasági mutatóit nézzük: szinte mindenben sereghajtónak számít

Ipari teljesítménye alapján Nógrád a legkisebb súlyú vármegyénk. Az I. negyedévi termelési érték (157 milliárd forint) az országos kibocsátás 1,1%-át jelentette. Az egy lakosra jutó termelési érték mindössze 60%-a volt az országos átlagnak, ezzel a vármegye a térségi rangsor második felében található. A székhely szerinti adatok alapján a termelés volumene 3,7%-kal nőtt a 2022. I. negyedévihez képest. A megyében nagyobb súlyú ipari területek közül csak

a gumi-, műanyag- és építőanyagipar kibocsátása maradt el az egy évvel korábbitól.

Az ipari értékesítés 84%-át adó export volumene 2,0%-kal mérséklődött, a belföldi eladásoké 18%-kal emelkedett. A kivitel csökkenését a gumi-, műanyag- és építőanyagipar, valamint a fémfeldolgozás, kohászat exportjának a visszaesése okozta.

Összességében az ipari termelés 2023. I. negyedévi volumene – a telephely szerinti adatok alapján – 3,8%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. (Országosan 2,9%-kal csökkent a kibocsátás.) Az I. negyedéveket tekintve 2021 óta tart a vármegyében a növekedés.

Megzuhat a gazdasági aktivítás

2023 I. negyedévében a nógrádi székhellyel rendelkező gazdasági szervezetek fejlesztési tevékenysége az előző év azonos időszakához képest 32%-kal visszaesett, amely a legnagyobb arányú csökkenés a megyék és Budapest körében. Ennek egyik oka, hogy az egészségügy, szociális ellátás területén a nagy értékű fejlesztések befejeződtek. A megyei beruházásokból legjelentősebb arányt megvalósító feldolgozóiparban 19%-os volt a csökkenés, és a szintén számottevő fejlesztést realizált kereskedelemben és mezőgazdaságban 1,9, illetve 4,9%-kal mérséklődött a teljesítmény.

• Az országos teljesítményérték 0,5%-át, 10 milliárd forintot fordítottak beruházásokra a Nógrád vármegyei székhelyű gazdasági szervezetek, amely a legalacsonyabb a megyék és a főváros rangsorában. A beruházási értékből a legalább 250 főt foglalkoztató vállalkozások 17%-kal részesedtek (az országos érték 42%).
• Az egy lakosra jutó teljesítményérték 57 ezer forint volt, mindössze az országos érték negyede.
• A fejlesztési források 54%-át a feldolgozóiparban használták fel, ezen belül a fémfeldolgozás, kohászat, a gép, gépi berendezés gyártása és a járműipar területén történtek a legnagyobb értékű reálbefektetések. Ezen túl a beruházások értékéből 7,4%-kal részesedett a kereskedelem, 6,1%-kal pedig a mezőgazdaság.
• A beruházások anyagi-műszaki összetétele szerint kétharmad-egyharmad arányban valósultak meg gép- és járműberuházások, illetve építési beruházások. Előbbi esetén a volumen 14%-os emelkedéséhez minden, a vármegyében jelentősebb nemzetgazdasági ág hozzájárult.
• Az ingatlanberuházások 63%-kal történő csökkenését nagyrészt a feldolgozóipar építési fejlesztéseinek negyedére való visszaesése okozta, valamint az egészségügy, szociális ellátás és az oktatás területén érvényesülő magas bázis hatása.

Foglalkoztatási mutatói messze a legrosszabbak

2023 I. negyedévében Nógrád vármegyében a 15–64 éves népességből az egy évvel korábbinál 1,7 ezer fővel többen, 81 ezren jelentek meg foglalkoztatottként a munkaerőpiacon. A munkanélküliek 8 ezer fős száma 0,3 ezer fővel lett alacsonyabb a 2022. I. negyedévihez képest. Mindezek következtében a gazdaságilag aktív népesség 1,4 ezer fővel bővült, az aktivitási arány 76,2%-ot tett ki.

A foglalkoztatási ráta is nőtt a foglalkoztatottak számával párhuzamosan, 2,3 százalékponttal 69,5%-ra az egy évvel korábbihoz képest, folytatva a korábbi negyedévek kedvező irányú tendenciáját. Ennek ellenére

a megye foglalkoztatottsága az országos átlagtól elmaradt, egyben országos viszonylatban az egyik legalacsonyabb volt.

A munkanélküliségi ráta csökkent, az egy évvel korábbi 9,2%-ról 8,7%-ra, folytatva a korábbi negyedévek pozitív irányú tendenciáját. Az arány meghaladta az országos átlagot, egyben a főváros és a vármegyék körében a legmagasabb volt.

28 ezer fő volt gazdaságilag inaktív, számuk 9,1%-kal fogyott az egy évvel korábbihoz képest. Országosan 3,1%-os csökkenés következett be.

Itt nőttek az országban a legkevésbé a bérek

2023 I. negyedévében az egy évvel korábbihoz képest lényegében változatlanul, átlagosan 34 ezren álltak alkalmazásban a Nógrád vármegyei székhelyű munkáltatóknál. Az alkalmazottak közel hattizedét foglalkoztató versenyszférát 3,6%-os létszámnövekedés jellemezte, ezzel szemben a költségvetési intézményeknél 3,1%-kal mérséklődött az alkalmazottak száma.

A tíz, legtöbb főt foglalkoztató nemzetgazdasági ág közül legnagyobb mértékben a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban, valamint az adminisztratív szolgáltatásban dolgozók létszáma bővült, 5,8, illetve 5,0%-kal. A legjelentősebb munkáltatónak számító feldolgozóiparban dolgozók száma 2,7%-kal gyarapodott az egy évvel korábbihoz képest.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók kedvezmények nélkül számolt havi nettó átlagkeresete – közfoglalkoztatottakkal együtt – az egy évvel korábbihoz képest 7,1%-kal 279 ezer forintra nőtt. Ezzel folytatódott a korábbi időszakok emelkedő tendenciája, ennek ellenére a bővülés elmaradt az országos növekedés mértékétől (10,8%).

Az alkalmazottak 23%-kal kevesebbet kerestek az országos átlagnál.

A nettó keresetek a versenyszférában 18%-kal, 281 ezer forintra nőttek, a költségvetési szférában – az egy évvel korábbi magas bázis miatt – 5,0%-kal, 283 ezer forintra csökkentek. Utóbbi változását jelentősen befolyásolta az egy évvel korábbi honvédelmi és rendvédelmi hivatásos állománynak kifizetett hathavi illetményének megfelelő szolgálati juttatás, az ún. fegyverpénz.

Csak Borsodban van több nyilvántartott álláskereső

2023 I. negyedévében az egy évvel korábbihoz képest lényegében változatlanul, átlagosan 34 ezren álltak alkalmazásban a Nógrád vármegyei székhelyű munkáltatóknál. Az alkalmazottak közel hattizedét foglalkoztató versenyszférát 3,6%-os létszámnövekedés jellemezte, ezzel szemben a költségvetési intézményeknél 3,1%-kal mérséklődött az alkalmazottak száma.

• A tíz, legtöbb főt foglalkoztató nemzetgazdasági ág közül legnagyobb mértékben a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban, valamint az adminisztratív szolgáltatásban dolgozók létszáma bővült, 5,8, illetve 5,0%-kal. A legjelentősebb munkáltatónak számító feldolgozóiparban dolgozók száma 2,7%-kal gyarapodott az egy évvel korábbihoz képest.
• A teljes munkaidőben alkalmazásban állók kedvezmények nélkül számolt havi nettó átlagkeresete – közfoglalkoztatottakkal együtt – az egy évvel korábbihoz képest 7,1%-kal 279 ezer forintra nőtt. Ezzel folytatódott a korábbi időszakok emelkedő tendenciája, ennek ellenére a bővülés elmaradt az országos növekedés mértékétől (10,8%). Az alkalmazottak 23%-kal kevesebbet kerestek az országos átlagnál.
• A nettó keresetek a versenyszférában 18%-kal, 281 ezer forintra nőttek, a költségvetési szférában – az egy évvel korábbi magas bázis miatt – 5,0%-kal, 283 ezer forintra csökkentek. Utóbbi változását jelentősen befolyásolta az egy évvel korábbi honvédelmi és rendvédelmi hivatásos állománynak kifizetett hathavi illetményének megfelelő szolgálati juttatás, az ún. fegyverpénz.

Országos összehasonlításban építőipara is a lista végén kullog

2023. I. negyedévben a Nógrád vármegyei székhelyű építőipari vállalkozások teljesítménye – a 2022-es év második felétől fokozódó gazdasági nehézségek hatására – romlott az előző év azonos időszakához képest. A legalább 5 főt foglalkoztató építőipari vállalkozások termelése összehasonlító áron – az országos 7,5%-os csökkenésnél kisebb mértékben – 2,3%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól.

• A termelés mérséklődését a kibocsátás nagyobb részét (72%-át) adó épületépítések 1,7, és az egyéb építmények építésének 3,6%-os volumencsökkenése okozta.
• A termelési érték alapján a vármegye építőipari vállalkozásainak súlya nem változott az egy évvel korábbihoz viszonyítva, 2023. I. negyedévben az országos kibocsátás 0,6%-át adták. A Nógrád vármegyei székhellyel rendelkező cégek körében az egy lakosra jutó termelési érték (32,4 ezer forint) az országosan a legalacsonyabb volt, a hazai átlag egyharmadának felelt meg.
• 2023. I. negyedévben az új szerződések volumene – a bizonytalanná váló gazdasági kilátások ellenére – kismértékben nőtt, miközben az időszak végi rendelésállomány csökkent az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A március végi 1,2 milliárd forint értékű rendelésállomány összehasonlító áron 27%-kal volt kevesebb az egy évvel korábbi, magas bázishoz képest, amit elsősorban az egyéb építmények építésére vonatkozó szerződések csökkenése okozott.

Itt épült az országban a legkevesebb lakás

2021. évi jelentős visszaesést követően 2022-ben emelkedett a lakásépítési kedv Nógrádban. 2023 I. negyedévében viszont gyakorlatilag leállt a megyei lakásépítési piac: az előző év azonos időszaki 18-cal szemben mindössze egy lakás kapott használatbavételi engedélyt. (A lakást természetes személy építtette saját használatra, családi házas formában.) Utoljára 2016 I. negyedévében volt ilyen alacsony szinten a lakásépítési aktivitás Nógrádban. Az épített lakások lakónépességre vetített száma alapján a rangsor végén, a többi vármegyétől jelentősen leszakadva állt Nógrád.

A lakásépítési hajlandóság a vármegyék közül szintén Nógrádban volt a legalacsonyabb 2023 I. negyedévében. Az év első három hónapjában kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma az előző év azonos időszaki 42-ről 22-re csökkent.

Hiába meseszép vidék, a turisták körében messze a legkevésbé népszerű

Nógrád vármegyében a Covid19-járvány lecsengését követő időszakban fellendült a turizmus, de a világgazdasági helyzet ismét kedvezőtlenül hatott rá: 2023 I. negyedévében a turisztikai szálláshelyek

vendégéjszakában mért forgalma 23%-kal elmaradt az előző év azonos időszakitól, a vármegyék közül itt következett be az egyik legnagyobb mértékű visszaesés.

• A kereskedelmi szálláshelyeken, valamint a magán- és egyéb szálláshelyeken mindhárom hónapban csökkent, vagy csak minimálisan nőtt a vendégéjszakák száma. Előbbi szállástípusokban a 2023. I. negyedévi forgalom (19 ezer éjszaka) 11, utóbbiakban (12 ezer éjszaka) 36%-kal kisebb volt, mint egy évvel korábban.
• A vármegyén belül a Szécsényi járásban regisztrálták a legtöbb vendégéjszakát, itt 18%-kal nőtt a forgalom 2022 I. negyedévéhez képest.
• A vendégéjszakák több mint nyolctizedét belföldi vendégek töltötték el a turisztikai szálláshelyeken. Az általuk eltöltött éjszakák száma 23, a külföldivendég-éjszakáké 22%-kal csökkent. Utóbbiak forgalma ugyanakkor nőtt a kereskedelmi szálláshelyeken. A külföldivendég-forgalomban a küldő országokat tekintve Szerbia és Németország volt a legjelentősebb.

A működési költségek emelkedése és a vendégforgalom kedvezőtlen alakulása több turisztikai szálláshelyet bezárásra vagy a tevékenysége felfüggesztésére kényszerített.

2023 márciusában a hónap egy részében vagy egészében nyitva tartó kereskedelmi szálláshelyek (34) és a bennük található férőhelyek száma (1600) kevesebb volt, mint egy évvel korábban (43 egység, illetve 2400 férőhely). A magán- és egyéb szálláshelyek kínálata szintén csökkent, 176 üzemelt 1700 férőhellyel.

Országos viszonylatban a bolti forgalom is itt a legalacsonyabb

Nógrád kiskereskedelmi üzlethálózatában 2023. I. negyedévben folyó áron 53,0 milliárd forint értékű forgalom realizálódott, az országos 1,4%-a. A forgalom volumenének emelkedő trendje 2022 decemberében megtört, 2023. január–március között a kiigazítás nélküli adatok alapján az előző év azonos időszakához mérten – az országosnál (–8,9%) nagyobb mértékű – 9,7%-os volt a csökkenés.

• Egy lakosra átlagosan 291 ezer forint bolti forgalom jutott, a mutató értéke országosan itt volt a legalacsonyabb, 104 ezer forinttal elmaradt az országos átlagtól.
• 2022. december végén a vármegyében 1921 kiskereskedelmi egység várta a vásárlókat, 85-mal kevesebb, mint egy évvel korábban. Tízezer lakosra 106 üzlet jutott, az ellátottság országosan az egyik legalacsonyabb.

Címlapkép: Getty Images