A külföldre utazó magyarok összesen 338 milliárd forintot költöttek útjaik során az idei második negyedévben - írta meg a Pénzcentrum. Mint azt a portál kifejtette, ennek az összegnek a kicsivel több mint felét fordították szórakozásra, míg a hatodát különböző termékek és szolgáltatások megvásárlására. Utóbbival új lendületet adtak a bevásárlóturizmusnak, ami azonban negatívan befolyásolhatja a magyar gazdaság teljesítményét.
Az elmúlt évtizedekben elsősorban azt szokhattuk meg, hogy a külföldiek járnak hazánkba szolgáltatásokat igénybe venni vagy éppen olcsó üzemanyagot tankolni. Ez a tendencia azonban megtört és meg is fordult azzal, hogy hosszú ideig Magyarországon volt Európa legmagasabb inflációja
– közölte a lap megkeresésére Virovácz Péter az ING makrogazdasági elemzője. Szerinte az árak elszállásának hatására a lakosság vásárlóereje bezuhant, és aki tehette, olcsóbb beszerzési források után nézett.
Mert sajnos az a helyzet, hogy sok termék esetében megérte vagy még most is megéri a határon kívülre menni bevásárolni
– mondta az elemző.
Az elemző által elmondottakat pedig a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) is igazolják. Eszerint a magyarok az idei II. negyedévben összesen 5,4 millió alkalommal utaztak külföldre, 14 százalékkal többször, mint az egy évvel korábbi időszakban. Az egynapos utazások száma 15 százalékkal, a többnaposoké 13 százalékkal bővült. A legtöbben Ausztriába, Szlovákiába és Romániába látogattak, az utak mintegy kétharmadának ez a három ország volt a célpontja. A magyarok átlagosan 2,8 napot töltöttek utazásaik során külföldön, vagyis 0,1 nappal többet, mint egy évvel korábban.
A külföldre utazó magyarok az egy évvel korábbinál folyó áron 38 százalékkal többet, 338 milliárd forintot költöttek utazásaik során. Ebből többek között 173 milliárdot költöttek szórakozásra és szabadidős tevékenységekre, 42 milliárdot rokonaik, barátaik meglátogatására. További 51 milliárd forintból különböző termékeket és szolgáltatásokat vásároltak. Ez utóbbi adat pedig azért érdekes, mert 2022 ugyanezen időszakában ez az adat még csak 31 milliárd forintot jelentett.
Ugyanakkor a „pénzszórásnak” Virovácz Péter szerint van egy másik narratívája is, mégpedig hogy tavaly ősszel, amikor a forint drasztikus gyengülésbe kezdett, a lakosság egy jelentős része eurót vásárolt, tartva egy valutaválságtól.
Milyen hatásai vannak még a bevásárlóturizmusnak? Erről többet a Pénzcentrum cikkében olvashatunk, ide kattintva.
Címlapkép: Getty Images