Egy korábban elfogadott jogszabály szerint 2024. január 1-től nem lehet bérnővért alkalmazni az állami egészségügyben, csak kivételes esetben. A szakértők szerint a szigorítás egész biztos, hogy kapacitáscsökkenéssel fog járni.
2024. január 1-től egy korábban elfogadott jogszabály szerint valóban megszüntetik a bérnővérek alkalmazását a kórházak többségében, de kivételes esetekben engedéllyel még lehet bérnővéreket alkalmazni az állami egészségügyben - mondta Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke az Economxnak.
Az hogy pontosan hány bérnővér dolgozik az egészségügyben, nem lehet tudni pontosan: a KATA megszüntetése előtt a szakápolók 10-15 százaléka dolgozhatott ilyen formában, azóta valamelyest csökkent a számuk az érdekképviseleti vezető szerint.
Soós Adrianna szerint elképzelhető, hogy év végéig egy kormányrendeletben meghatározzák azokat a szakterületeket, ahol nagyon nagy a szakdolgozók hiánya, ezért az ápoló hiánnyal leginkább küzdő osztályokon az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) engedélyezheti a bérnővérek foglalkoztatását. A szakszervezeti vezető szerint a legnagyobb gond a pszichiátriákon, a sürgősségi betegellátásban, és az intenzív terápiás területeken van.
Az egészségügyben a bérnővérek széles körű alkalmazásának a hátterében az is áll, hogy az önként vállalt túlmunka drága, hétköznap 75 százalékos pótlékot jelent az alapbér mellett, hétvégén pedig 200 százalékot pótlékot. Ilyenkor a dolgozókat sokkal jobban meg kell fizetni, mert az szabadidejüket áldozták a többletmunkáért.
Címlapkép: Getty Images