A 2024-es évben se lesz könnyű dolga az állattartóknak, ugyanis az előző időszakot meghatározó trendek és folyamatok még korántsem zárultak le. A lassan két éve tartó orosz-ukrán háború még mindig jelentős hatással van az Európai Unió mezőgazdaságára és élelmiszeriparára, az Ukrajna irányából vámmentesen beáramló termények és termékek komoly problémát jelentenek az EU belső piacán, de ide kell venni az állatállományok csökkenését, és az állategészségügyi kihívásokat is. Az Agrárszektor által megkérdezett szakértők szerint ugyanakkor a legfontosabb az unióba érkező ukrán áruk helyzetének rendezése lenne.
Az idei év sem lesz kihívások nélkül való a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban. A szomszédban lassan két éve zajló háború, az ukrán termékek EU területére történő beáramlása, az európai állatállományok csökkenése, a takarmány- és felvásárlási árak alakulása mind-mind olyan tényező, amely rányomja a bélyegét az állattenyésztésre. És ekkor még nem beszéltünk az állategészségügyi kihívásokról, amelyek közül az afrikai sertéspestis és a madárinfluenza a legsúlyosabbak és legaktuálisabbak. De hogyan is látják a következő időszakot az ágazat szakemberei? Az Agrárszektor erről kérdezte őket.
Fitos Gábor, a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének ügyvezető igazgatója szerint az idei évben is folytatódni fog az állatállományok csökkenése az Európai Unióban. A szakember beszélt arról is, hogy a sertéságazat szereplői bíznak benne, hogy az árak minimum a mostani szinten maradnak, ugyanakkor azt is elismerte, hogy az orosz-ukrán háború miatt folyamatos a bizonytalanság a szektorban, mivel nem lehet előre számolni azzal, hogy mi fog történni, de a helyzet remélhetőleg rendeződni fog. Fitos Gábor beszélt arról is, hogy a magyar sertéstartók pozitív eredménnyel zárták a 2023-as évet, és abban reménykednek, hogy ez idén is így lesz majd, mert nagy szüksége lenne rá az ágazatnak.
Az mindenképpen jó hír, hogy a kormányzat oldaláról már be vannak ütemezve az állattartó telepek korszerűsítését célzó pályázatok, mert ezek nagyon fontosak lennének. Az pedig, hogy a hazai sertéstartók egy pozitív év után vághatnának bele ezekbe a fejlesztésekbe, növeli a beruházási hajlandóságot
- tette hozzá Fitos Gábor.
Az idei év várakozásait illetően Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) igazgatója kérdésünkre elmondta, hogy a csirkehús világtrendjei szépen alakulnak, de Európában az orosz-ukrán háború, és az erre egyik válaszul adott ukrán vámmentesség többszörösen is problémát okoz a kontinensen. A szakember elmondta, hogy ez a vámmentesség az egész uniós piacot veszélyezteti, és nemcsak a baromfihús tekintetében, de az étkezési tojás esetében is, mivel ebből szintén nagy mennyiség érkezik Európába Ukrajnából. Csorbai Attila szerint Magyarországon ez a folyamat a kormányzati intézkedések miatt kevéssé érezhető, de azért mind a csirkehús, mind pedig a tojás be tud jutni hazánkba, például a szlovák vagy lengyel csomagolóközpontokon keresztül.
A jövőt érintő kihívások közül a madárinfluenzát kell megemlíteni, amiben nyakig nyakig benne vagyunk. A tavalyi ősz során rengeteg kitörés történt, és nem csak a víziszárnyas állományokban jelent meg a vírus, hanem pulykában is
- mutatott rá Csorbai Attila.
A BTT igazgatója szerint az ágazatnak - hazai és uniós szinten - az lenne a legjobb, ha az Európai Bizottság az indokolatlan ukrán termék-beáramlást korlátozná, vagy teljesen kizárná, mivel más körülmények között állítják elő őket, és a beáramló termékek nem felelnek meg az európai sztenderdeknek. Ez Csorbai Attila szerint részben piacromboló, részben inkorrekt probléma, és Magyarországnak mindent meg kell próbálnia ahhoz, hogy ezt a döntést kikényszerítse a Bizottságtól.
Címlapkép: Getty Images