„A cégek életében is vannak olyan időszakok, amikor nagyobb befektetéseket kell eszközölni, hogy később learathassuk a gyümölcsöket” – mondta el a Pénzcentrumnak Daradics Kinga. Az eMAG frissen kinevezett új vezérigazgatójával a viszontagságos elmúlt évekre, az e-kereskedelem jövőjéről, és a Temu térhódításáról is beszélgettünk.
De szóba kerültek a vállalat magyarországi gigaberuházásai, és olyan új szolgáltatási kísérletek is, amivel sokkal inkább szerteágazó kiskereskedelmi szereplőnek semmint egy elektronikai kereskedőnek szeretnének tűnni. Mindezeken felül Daradics Kinga korábban évekig dolgozott Romániában szintén felsővezetőként, így a magyar-román gazdasági versenyfutásról is megvan a maga véleménye.
Pénzcentrum: Az elmúlt időszakban a vállalat több felsővezetői váltáson is átment, tudjuk hogy befejeződött az Extreme Digitállal való egyesülés. Turbulens időkben mennyire nehéz megtalálni egy átalakulóban lévő nagycég vezetését, milyen irányok döntenek?
Daradics Kinga: Én a jövőre koncentrálok ilyen szempontból. Az eMAG Magyarország elmúlt hat hónapját a folyamatos ügyfélélmény-fejlesztés jellemezte. Számos új szállítási szolgáltatást fejlesztettünk, és több innovatív megoldást vezettünk be a piacon. Május különösen intenzív volt számunkra, heti szinten több új szolgáltatást is bejelentettünk. Van egy ritmus, amit követünk ezen a versenyző piaci szektorban, és ezt a lendületet júniusban is tartani fogjuk. Célunk, hogy folyamatosan javítsuk az ügyfélélményt, és biztosítsuk a kényelmet, valamint idő- és költségmegtakarítást az ügyfeleink számára. A kinevezésemet is ebben a kontextusban látom: az eMAGnak világos missziója van a piacon, és az a feladatunk, hogy ezt teljesítsük.
Azt tudjuk, hogy az eMAG a legnagyobb forgalmú kereskedő az e-toplistán 5 éve, viszont ha megnézzük az üzleti beszámolókat, akkor a 2022 április – 2023 március időszakban a belföldi értékesítésük árbevétele 78,3 milliárd forint volt, ami 12 milliárdos csökkenés az azt megelőző évhez képest. Az adózott eredményük pedig egy 4,9 milliárdos veszteségről, 9,8 milliárdra duzzadt. Tudjuk azt is, hogy az eMAG mögött jelentős külföldi befektetőcsoport, a dél-afrikai Naspers áll – mik az elvárásaik az itthoni működéssel kapcsolatban ilyen évek után?
Az elmúlt három évben 2,6-szor többen vásárolnak az eMAG-csoporttól, mint előtte, ami jelentős növekedést mutat. Bár a COVID-hullám már lecsengett, az emberek megtanulták értékelni az e-kereskedelem kényelmét és költséghatékonyságát. Úgy látjuk, hogy ez a trend tovább folytatódik, és emiatt a befektetőcsoportnak is meg van a bizalma felénk.
Két egymás utáni durván veszteséges év azonban ezzel együtt is látványos. Mit jelent egyáltalán az adózott eredmény rubrikában szereplő szám ilyen téren?
A cégek fejlődése valamelyest hasonló a gyerekneveléshez. Eleinte sok energiát és erőforrást fektetünk bele, akár úgy is, hogy különböző irányokat próbálunk ki, hogy megtaláljuk a legmegfelelőbbet. A cégek életében is vannak olyan időszakok, amikor nagyobb befektetéseket kell eszközölni, hogy később learathassuk a gyümölcsöket. Az igazán fontos, hogy mi a célunk, hová szeretnénk eljutni, és nem csak az aktuális pénzügyi eredményeken kell aggódni.
A kihívások ösztönöztek minket arra, hogy jobban kiszolgáljuk ügyfeleinket és több újítást vezessünk be. Az elmúlt időszakban nagy hangsúlyt fektettünk a logisztikai fejlesztésekre; például létrehoztunk egy 117 ezer négyzetméteres saját raktárat, amihez a csoport több mint 100 millió euróval járult hozzá. Emellett bevezettük az előfizetéses eMAG Genius szolgáltatásunkat, és továbbfejlesztettük kiszállítási szolgáltatásainkat is, például a napi kétszeri kiszállítással és a szombati csomagautomatás kézbesítéssel. Ha valaki hétköznap 12 óráig megrendel bizonyos termékeket, akár még aznap kézhez kaphatja őket. Ezek a befektetések mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az ügyfelek jobban megtapasztalják, milyen EMAG-vásárlónak lenni.
Sok víz lefolyt azóta a Dunán, de a tavalyi év vége nem alakult kívülről túl rózsásan az eMAG számára, a BlackFriday úgy tűnt, igencsak takaréklángon ég az elmúlt évekhez képest, és a karácsonyi időszakban is voltak fennakadások. Belülről mennyire tapasztalták ezeket a problémákat, és milyen megoldásokat találtak mindezekre?
Az ilyen szezonok után az ember levonja a következtetéseket, hogy hol tudna javulni. Szeretnénk a rendelésekkel gyorsabban kiérni az ügyfelekhez, több olyan intézkedést vezettünk be, ami ezt elősegíti. Az EMAG egy adatalapú cég, ls minden területen vizsgáljuk, hogy javultunk-e. A belső mutatóink szerint igenis jelentősen előre tudtunk előre lépni ezen a téren.
És ezt az ügyfelek is visszajelzik?
Több mutatóval mérjük az ügyfél-elégedettséget, és azt mondhatom, hogy az erőfeszítéseink eredménye már látszik ügyféloldalon is.
Többször szóba hoztad a logisztikai beruházásokat, beszélné kicsit bővebben az eMAG új logisztikai központjáról, ami az első saját tulajdonú ilyen komplexuma a cégcsoportnak Magyarországon. Miért volt erre szükség, ez már egyfajta egzakt válasz az eddigi fennakadásokra?
Ez a logisztikai bázis lényegében egy befektetés a jövőbe, ami lehetővé teszi, hogy még hatékonyabbak legyünk. Egy ilyen automatizált, jól kidolgozott folyamatokkal működő logisztikai bázis nélkül nem tudnánk megvalósítani például az aznapi kiszállítást. Ez a bázis nemcsak a növekedéshez nyújt alapot, hanem a hatékony működést is támogatja. Stratégiai elhelyezkedése miatt könnyen kapcsolódik minden kiszállító partnerünkhöz, akik segítenek a termékek időben történő eljuttatásában az ügyfeleinkhez.
Egy e-kereskedelmi platformként nálunk elengedhetetlen a megbízható logisztikai háttér, hiszen enélkül nagyon nehéz lenne hatékonyan üzemeltetni a rendszert. Ezek összességére volt tehát válasz az új logisztikai központ, de ez csak egy korlátozott része a teljes szolgáltatásnak.
Az elmúlt évek válságos időszaka, kiváltképp a magas infláció rendesen meglátszott az emberek fogyasztásán, és csúnyán tetten érhető volt az elektronikai cikkek piacán is, főleg a nagy, drágább darabok tekintetében. Hogyan élte meg a magas infláció okozta nehézségeket az eMAG, mit látnak most ezzel kapcsolatban, és mire készülhetnek a magyar vásárlók középhosszú távon az árak tekintetében?
Most, hogy az infláció lassan mérséklődik és a gazdasági előrejelzések stabil 3-4 százalékos GDP-növekedést jósolnak, bízom abban, hogy a fogyasztói bizalom is erősödni fog.
Az elektronikai piacot valóban különösen érzékenyen érintették az elmúlt időszak gazdasági kihívásai visszafogták a nagy értékű elektronikai cikkek iránti keresletet. Az eMAG felismerte ezt a változást, és úgy alakította stratégiáját, hogy ne csak elektronikai áruházként definiálja magát, hanem általános vásárlási platformként. Ezt jelzi az is, hogy jelenleg több mint 12 millió terméket kínálunk, amelyek között megtalálhatóak sportcipők, tisztálkodószerek, italok és baba-mama termékek is, messze nem csak elektronikai cikkek.
Igazából az eMAG egyik kiemelt célja évek óta a termékkategóriák diverzifikálása, hogy minél szélesebb választékot biztosítsunk a vásárlóknak. Az elmúlt években jelentősen bővítettük kínálatunkat új kategóriákkal, mint például a kerti eszközök és a kisállat kellékek, így a vásárlók könnyedén megtalálják, amire szükségük van. Ez a diverzifikálás a Marketplace modellünkön keresztül is megvalósul, sőt főleg itt, ami lehetővé teszi a magyar cégek számára, hogy nemzetközi piacokra lépjenek, például a román vagy a bolgár piacra, amely a magyarral együtt 35 milliós populációt jelent.
Összességében miként muzsikál jelenleg a markatplace modell, hány kereskedőt számlál, a rendelések mekkora százaléka megy itt végbe? Mik a közép, illetve távlati céljai a piactér-struktúrának?
A magyar vásárlók egyre jobban hozzászoknak a piactér modelljéhez, ami most globális trendként is megfigyelhető. A piac résztvevői egyre gyakrabban választják ezt a vásárlási módot, és sokan rendelnek külföldről is hasonló piactereken keresztül. Ez a modell széles választékot kínál, lehetőséget adva a vásárlóknak, hogy akár nagyon specifikus igényekre is megoldást találjanak.
De a piactér különösen előnyös a magyar vállalkozóknak is, akik új piacokat céloznak meg. Például nem kell idegen nyelvet megtanulniuk vagy helyi bankszámlát nyitniuk az exporthoz. Olyan szolgáltatásokat kínálunk, amelyek megkönnyítik a nemzetközi piacra való belépést, beleértve a nyelvi és jogi támogatást. Így a vállalkozók teljes nyugalommal végezhetik tevékenységüket, hiszen biztosítva van, hogy megkapják a pénzüket és nem kell külön bankszámlát nyitniuk az adott országban.
A rendelésszámok hogyan alakultak?
A termékek számának növekedése nagyjából kétszeres évről évre a Marketplace-en. A megrendelt termékek száma pedig kb. 30 százalékkal nő évről évre.
A nehézségek mellett a verseny is éleződik, egyre több szereplő lép a piacra, elég ha csak az OTP indította Fizz.hu-t említem vagy az olyan szűk szegmensre lövő, de nagyon sikeres koncepciót, mint a Vinted. És akkor a teljes hazai piacot megrázó Temuról nem is beszéltünk. Miben más a hazai, és külföldi szereplők jelentette fenyegetés, hányadán áll most ebben a harcban az eMAG?
A verseny alapvetően jó dolog. Jót tesz a vásárlóknak is, mert minden piaci szereplőt arra ösztönzi, hogy még jobban, ügyesebben és okosabban szolgálja ki őket. Ugyanakkor a verseny akkor előnyös, ha mindenki betartja a szabályokat.
Mi is figyeljük, hogy mit csinálnak a versenytársaink, de még inkább arra összpontosítunk, hogy hogyan lehetünk jobbak náluk. Van egy folyamatos belső fejlődési fókuszunk. Mindig keressük azokat a pontokat, ahol jobbak lehetünk.
Régen az elődjeidtől mindig azt kérdeztem, jön-e az Amazon, de úgy látszik, a veszedelem inkább jóval keletebbről jön. Persze a Temu előtt is voltak ilyesféle kísérletek, AliExpressz, Shein. Mennyire érdemes figyelni a nagy ázsiai vállaltokat?
Mi azt mondjuk, hogy az a legfontosabb feladatunk, hogy pénzt és időt tudjunk megspórolni az embereknek. Legyen gyors a szállítás elsődlegesen, de azt is bevezettük, elsőként a piacon, hogy a Marketplace-termékekre is elérhető az áruhitel, több mint 8 millió termékre került megnyitásra ezt a lehetőség a magyar ügyfeleknek. A mi válaszunk tehát amellett, hogy minél több terméket akarunk elérhetővé tenni, hogy a szolgáltatásainkkal megfelelő értéket képviseljünk a vásárlók előtt. Ha ők ezt érezni fogják, akkor függetlenül az újonnan érkező cégektől, jó helyünk lesz a piacon.
Egyre többen pedzegetik, és nemrég a Media Markt is arról beszélt, erőteljesebben akarnak nyitni a használt, felújított gépek értékesítése felé. Mennyire látja most opciónak ezt az eMAG részéről, tényleg ebbe az irányba megy most a világ, vagy ez a hype inkább az elmúlt időszak nehézségeinek tudható be? A Rejoy persze ott van, de az „csak” mobil – tervezik ezt bővíteni?
Az eMAG tipikusan nem értékesít használt termékeket. Ami viszont benne van a filozófiánkban az az, amit a Rejoy csinál. Ez egy másik cég, de egy ernyő alá tartozunk, így nyilván a nálunk vásárlók extra dolgokat kapnak, ha rajtunk keresztül szeretnék ezen a felületen eladni használt készülékeiket. Ez tehát abszolút egy lehetőség a használt eszközök értékesítésére, de ezt nem mi végezzük. Amit mi csinálunk, az maximum az újra csomagolt termékek kedvezményes árusítása. Ezek persze nem használt termékek, lehet kibontották őket, de nem tetszettek, ezért kerültek hozzánk vissza. De szegről-végrről ez is része ennek a a gondolatnak.
A modelleteket illetően is voltak jelentősebb átalakulások: itt van például a Genius előfizetői program, ami persze nehezen lenne értelmezhető a Samdey-t illető fejlesztések nélkül. Mi a célja ennek az előfizetői programnak, gondolom itt az embereknek elsődlegesen nem mindenféle drága elektronikai kütyüt akarnak eladni havi rendszereséggel ingyenes szállítással, hanem sokkal inkább klasszikus élelmiszer-kisker. termékeket, mint a kávé, üdítő, vagy éppen a macskaeledel. Innen igazából egy lépés lenne a friss élelmiszer, ebbe akarnak belevágni/mint például a Kifli, de akár a klasszikus Tescót, Spart is említhetném?
A Genius három hete indult, fő célközönségét pedig azok képezik, akik gyakran vásárolnak. Igaz persze, hogy mosógépet vagy tévét nem minden hónapban rendelünk, de mosószert, vagy bármilyen nassolni valót, üdítőt nagyon gyakran. Az új szolgáltatásunk tehát kifejezetten ezeknek a rendszeresen szükséges termékeknek a beszerzésére lett kitalálva. Ideális választás azok számára, akik gyakran rendelnek online, legyen szó ruháról, kutyakajáról vagy fülhallgatóról.
A szolgáltatás fontos eleme, hogy ingyenes kiszállítást biztosítunk csomagautomatákba megadott értékhatár felett, melyekből már több mint 900 található ország szerte. Ezáltal nem szükséges otthon várni a futárra. Bár még csak nemrég indultunk, már több mint 50 ezer ember csatlakozott közösségünkhöz. Ez egyértelmű bizonyíték arra, hogy szolgáltatásunk valóban értéket képvisel az emberek számára.
És hogy a kérdéses második részéve is válaszolják, azt fontos kiemelni, hogy hogy jelenleg nem kínálunk friss élelmiszereket. Bár kétségtelen, hogy az eMAG Csoport más országban jelen van ilyen szolgáltatással is.
De akkor is csak egy lépés lenne, és ha most megnézem az akcióitokat, tele vannak üdítőkkel, állateledellel, abszolút klasszikus kiskeres szortiment. A jövőben inkább már a kiskereskedelmi versenytársakkal fogtok harcolni, semmint az elektronikai cégekkel?
Fontos számunkra, hogy a bevásárlói kosár minél szélesebb részét tudjuk kiszolgálni. A termékkategóriák között van bútor, barkács, játék, médiatermék stb. Az eMAG.hu-ra egy általános bevásárlói platformként gondolkodunk leginkább,
és igen, ebbe az irányba megyünk.
Néhány éve nagyon forró téma volt az omnichanel modell. Hogy hiába a nagy online lehetőségek, azért a magyar vásárlók miatt mindenképp kellenek fizikai boltok, mert imádják azokat. Mostanában hányadán álltok ezzel a kérdéssel, számíthatunk újabb boltnyitásokra?
A jelentős fókusz most azon van, hogy online miként lehetünk egyre jobbak. Persze van boltunk,ott is folyamatosan bővül a kínálat, de a fókusz egyértelműen az online platformon van.
Milyen hatással vannak a helyi és nemzetközi szabályozások az eMAG működésére, és hogyan alkalmazkodnak ezekhez? Az EU-ban is mindig történik valami, de Magyarországon ez a kötelező postai szállítási opció is mintha csak úgy a semmiből jött volna, hogyan kezelitek mindezt?
Egy olyan cégnek, mint az eMAG, nagyon fontos, hogy betartsa azokat a szabályokat, amelyek vonatkoznak rá. Amire be tudunk rendezkedni, hogy folyamatosan ébernek kell lenni. Itt volt például a hirtelen postarendelet, azt néztük, hogyan tudunk ennek megfelelni. Nekünk persze ez nem volt újdonság, mert előtte is dolgoztunk a Magyar Postával. De ahogy változik a jogi környezet, úgy adaptálódunk mi is. Mást nem tudunk tenni, mint megfelelni neki.
Évekig vezetted a MOL Romániát, aminek kapcsán Romániában több évben is beválasztottak a legmeghatározóbb női vezetők közé. A magyar-román gazdasági verseny különböző aspektusai mindig nagyon forró témának számítanak itthon – Ön mit lát, miben különbözik leginkább a két ország vállalati, vállalkozási, vállalatvezetési tekintetben, lát egyáltalán ilyen különbségeket?
Nehéz megfogni a kérdést, mert elég összetett dolog ez. Ha például megnézem a vállalatokat, akik online értékesítenek, abban például Magyarország előrébb van, mint Románia. De ha mélyebbre ásunk, azt is látom, hogy többször voltam olyan üzleti beszélgetésben, amikor az exportálás egy teljesen természetes gondolatmenet volt Romániában, míg Magyarországon ez kicsit más, még akkor is, ha a piac mérete kisebb. De újra mondom, nehéz az összehasonlítás, ha például a logisztikai helyzetet nézem, akkor Magyarországnak hatalmas előnye, hogy rengeteg autópályával rendelkezik. És ezek közlekedhetők. Románia ezzel erőteljesen küzdött, voltak olyan nagyobb beruházások, amelyek azért jöttek Magyarországra, mert az árut, amit megtermeltek, nem tudták volna olyan gyorsan kivinni Romániából, mint ahogy szerették volna. Ugyanakkor Románia kőolajban, földgázban gazdag ország, ami pedig nekik nagy előny, miközben Magyarországon meg az infrastruktúra van szépen összerakva.
Azt gondolom, hogy ha makroszinten gondolkodunk, ennek a két országnak akkor van igazán jövője gazdaságilag, ha összefognak.
Ha piacméretekben gondolkodunk, Kína 1,5 milliárd, India 1,6 milliárd, Pakisztánban él több mint 200 millió ember, Indonézia 300 milliós. Lehet azon vitatkozni, hogy az egy főre eső GDP átlagában mennyit keres bárki, de ha Magyarország és Románia összefogna, és kihasználná azokat a szinergiákat, amelyeket lehet, sokkal jobb lenne mindenkinek. Ne feledjük Románia egy 20, Magyarország egy 10 milliós ország, miközben Franciaország 80 milliós, az Egyesült Királyság és Németország ugyanekkora, Lengyelország pedig 40 milliós piacok.
Sokkal több fantázia van tehát abban, hogyha a kérdésben említett "gazdasági forróságot" arra használjuk fel, hogy a szinergiákat megfelelően ki tudjuk aknázni.
Az elmúlt évek nehezek voltak, de talán már látni a fényt az alagút végén, mit gondol az e-kereskedelem jövőjéről Magyarországon és Közép-Kelet-Európában? Mik lesznek a szektor legnagyobb kérdései?
Magyarország esetében a makró számok biztatóak, és bízom abban, hogy ez jó hatással lesz a kereskedelemre is. Amikor a gazdaság jól működik az jó a kereskedelemnek is. Persze az e-kereskedelemben a covidhullám után volt egy normalizálódás, és a teljes kereskedelemben még mindig relatív alacsony a szerepe. Emiatt is van bőven hova nőni. Az pedig az elmúlt 10 évben egyértelműen látszik, hogy az emberek, így a magyarok is egyre inkább vásárolnak online, egyre nagyobb a bizodalmuk ez iránt.
Emiatt úgy gondolom, hogy az e-kereskedelmi szektor biztosan nőni fog belátható időn belül, de ennek a növekedésnek a mértéke majd elválik.
Címlapkép: Getty Images