Komoly változások jöhetnek a magyar agráriumban: erre kell felkészülnie a gazdáknak

A sikeres átálláshoz elengedhetetlen a megfelelő támogatás, oktatás és fejlesztési politika is, már csak azért is, mert a technológia lényegesen fejlettebb, mint a használatát körülvevő szabályozás vagy a hátteret jelentő képzési szint - írja az Agrárszektor.

Az OECD jelentése szerint az európai gazdálkodók átlagéletkora meghaladja az 50 évet, míg a fiatalok körében egyre csökken az agrárszektor iránti érdeklődés.

A munkaerőhiány másik fontos oka a fejlett országokban a migrációs politikák szigorodása. Az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban például a mezőgazdasági munkaerő jelentős része migráns munkavállalókból állt, és jelentős számban vannak jelen bevándorlók az Európai Unió agráriumában is. A migrációs korlátozások következtében azonban ezek az országok egyre nehezebben tudják pótolni a kieső munkaerőt.

A mezőgazdasági szektor munkaerőpiaci versenyhelyzete is egyre élesedik, vagyis az agráriumnak vonzóbb területekről kellene magához csábítania a dolgozókat. Ez nem könnyű feladat: más ágazatok, mint az építőipar vagy a szolgáltatói szektor, vonzóbb munkalehetőségeket kínálnak, amelyek magasabb bérekkel és nemritkán jobb munkakörülményekkel járnak.

A robot éjjel-nappal dolgozik

Ebben a helyzetben nem csoda, ha a mezőgazdaság szereplői, valamint az őket kiszolgáló gépgyártók egyaránt az élőmunka kiváltásában gondolkodnak, a fejlesztések egyik nagyon hangsúlyos iránya tehát az automatizáció napjainkban. Az ilyen megoldások egyik legfőbb előnye a termelékenység növelése. Az automatizált rendszerek, mint például a robotok és drónok, képesek a nap 24 órájában dolgozni, így jelentősen megnövelhetik a mezőgazdasági termelés hatékonyságát – ráadásul a záros határidőn belül elvégzendő feladatokat jobban lehet így tervezni.

Egyes becslések szerint az automatizáció akár 20-30 százalékkal is növelheti a termelékenységet bizonyos ágazatokban.

Olcsóbb és precízebb

Az automatizáció másik jelentős előnye a költségcsökkentés. A munkaerőköltségek csökkentése mellett az automatizált rendszerek – bár eleinte nagyobb tőkebefektetést igényelnek - hosszú távon alacsonyabb fenntartási költségekkel járnak, és kevésbé vannak kitéve a munkaerőpiaci ingadozásoknak.

Az automatizált rendszerek ráadásul lehetővé teszik a precíziós gazdálkodás alkalmazását, amely a termelés minden szakaszában pontosabb adatgyűjtést és elemzést tesz lehetővé. Ezáltal a gazdák jobban optimalizálhatják a termelési folyamatokat, csökkenthetik a pazarlást és javíthatják a termés minőségét.

Az elején drága és ismeretlen

Az automatizáció egyik legnagyobb kihívását a magas kezdő költségek jelentik. Az automatizált rendszerek, mint például a robotok, drónok és szenzorok beszerzése jelentős beruházást igényel, amelyet nem minden gazdálkodó engedhet meg magának – különösen a kisebb, kevésbé tőkeerős szereplőknek jelent még mindig megoldhatatlan feladatot egy-egy ilyen fejlesztés.

Az automatizált rendszerek működtetéséhez ráadásul speciális technológiai ismeretek szükségesek. A mezőgazdasági munkavállalók körében azonban gyakran hiányoznak ezek az ismeretek, így a technológiai oktatás és képzés kiemelt fontosságúvá válik. Ez már csak azért is fontos, mert a drágán implementált rendszerek igazi haszna csak megfelelő használat, precíz beállítások és a funkciók optimális kihasználásánál jelentkezik csupán. A legjobb rendszer is csak drága kiegészítő, ha nem megfelelően használják.

Az automatizált rendszerek hatékony működéséhez megfelelő infrastruktúra szükséges, mint például a stabil internetkapcsolat és a fejlett adatkezelési rendszerek. Különösen a vidéki, távol eső területeken azonban gyakran hiányzik a szükséges infrastruktúra, ami akadályozza az automatizáció terjedését, ez pedig az agrártermelésben – természetéből adódóan – fokozottan fennáll.

A technológia vezet, mögötte a többi tényező

A nehézségek ellenére a trend világos: a munkaerőhiány és az automatizáció összefüggései alapján egyértelmű, hogy az agrárszektor jövője szorosan összefügg a technológiai fejlesztésekkel. Az automatizáció nem csupán a jelenlegi munkaerőhiány megoldására szolgál, hanem hosszú távon a mezőgazdasági termelés fenntarthatóságát is növelheti.

Azonban ahhoz, hogy ez a folyamat sikeres legyen, szükség van a megfelelő támogatási politikákra, technológiai képzésre és infrastruktúra fejlesztésre is. Jelenleg úgy tűnik, hogy a piacon elérhető technológiák lényegesen előbbre tartanak, mint a szabályozás, az infrastruktúra állapota, és bőven lenne mit javítani a felhasználók ismeretanyagán is – akár agrár-szakképzésről, akár -felsőoktatásról van szó.

Az agrárszektor világszerte hosszú ideje küzd a munkaerőhiány problémájával, amely az elmúlt években még inkább súlyosbodott. Az öregedő munkaerő, a fiatalok csökkenő érdeklődése a mezőgazdasági munkák iránt, valamint globális szinten a migrációs politikák szigorodása mind hozzájárultak a munkaerőhiány elmélyüléséhez.

Ebben a helyzetben az automatizáció egyre nagyobb szerepet kap, mint lehetséges megoldás a termelékenység és hatékonyság fenntartására. Az automatizáció terén elért technológiai fejlődés új lehetőségeket nyitott meg az agrárszektor számára, de egyben új kihívásokat is hozott magával.

Címlapkép: Getty Images